Eger - hetilap, 1889

1889-09-10 / 37. szám

298

ben, Szabolcsban soha, Szatmárban, Zemplénben igen, s bármily ellenzéki vármegye volt Zemplén, s zöld asztala, Kosntli Lajost, Lónyay Gábort, Soós Jánost, br. Vétsey Pált, br. Lusinszky Pált, Kazinczyt nevelt, addig a kinevezett jegyzői karból a nagyte- hetségü, de kormánypárti Majláth Antalok, Sennyei Pálok, s tegyük ide a bár más anyagból gyúrt Szentiványi Vinczék nőttek ki. Bizton számíthattok reá, hogy most is az lesz a kinevezés következése. — Igazatok van! Ügy lesz.

Ha ez a titkos czél? minek ez a sok teketória? minek az a czifra üres beszéd? Szavaztassátok meg a mameluk-haddal egyszerűen: „Finis Poloniae“ — s én a haldokló megyékkel azt fogom felétek kiabálni feleletül, mit a haldokló oroszlán mondott az őt oldalba rugdosó szamaraknak:

Quod vos naturae dedeci ferre cogar, bis vídeor móri. Hogy tőletek természet csodái tűrni kénytelen vagyok, kétszeresnek látszik a halál.

Mezössy László.

Különfélék.

— Dr. Vavrik Béla kir. tanácsos, marosvásárhelyí kir. ítélő táblai tanácselnök, szülőföldjén, Egerben töltött néháuynapi tartózkodás után, a múlt héten tért vissza városunkból hivatalhelyére.

— Az egri dalkör a múlt aug. hó 27-én tartotta a szegedi országos dalversenyen történt,, működéséről beszámoló választmányi ülését. Ez alkalommal Kapácsy Dezső a dalkör tiszteletbeli elnöke referált. Előadta, miszerint az egri dalkör augusztus-hó 14-én 38 működő s 10 pártoló taggal utazott Budapesten keresztül Szegedre, s ugyanazon hó 20-án érkezett vissza Egerbe. A dalkör mindkét versenyestén a belé helyezett bizalommal megfelelően kifogástalanul énekelt, elannyii-a, hogy reménye volt az első díjra, s habár ezt a körülmények összetalálkozása s több érdek közbejátszása folytán elnyernie nem sikerült is, örömmel jelentheti, hogy a verseny legszebb és legértékesebb diját, a szegedi hölgyek diját az egri dalkör hozta el. Ezen kiviil a dalkör szegedi tisztelői részéről a, versenyek alkalmával egy szép koszorú és csokor ajándokban is részesült. A választmány őszinte megelégedéssel vette tudomásul az elnöki jelentést s jegyzőkönyvi köszönetét szavazott Szederkényi Nándor tiszteletbeli elnöknek azon elismerést érdemlő buzgalomért, melylyel a szegedi dalversenyen a dalkör ügyeit képviselte, köszönetét szavazott továbbá Kapácsy Dezső tiszteletbeli elnöknek azon odaadó fáradozásért, melyet a dalkör tapintatos vezetése körül kifejtett, úgy szintén köszönetét mondott Pokorny János karnagynak, kinek főegyházi karnagygyá történt kineveztetését ez alkalommal örvendve vette tudomásul, azon óriási szorgalom és munkásságért, melynek kifejtése tette lehetővé, hogy az egri dalkör ma már harmadszor győzve, az ország első dalárdái közé emelkedett, s végűi megköszöni a választmány jegyzőkönyvileg az összes működő-tagoknak szives fáradozásait, mellyel az egri névhez újólag egy babér levelet fűztek. Szederkényi Nándor tiszteletbeli elnök azon kijelentése, hogy a szegedi országos dalversenyen szerzett észleleteit, behatásait és tapasztalait írásban fogja előterjeszteni, örömmel fogadtatott. Ez alkalommal tárgyaltatott a szegedi út költségeiről beterjesztett számadás, 967 frt 58 kr. bevétel, 871 frt 74 kr. kiadás és 95 frt 84 kr. maradvány összeggel helyesnek találtatott, mely részleges számadás, az évi számadás keretébe leendő fölvétel czéljából, a dalkör pénztárnokának kiadatott. A számadásból kitünőleg, a szegedi út ezen költsége egyesek és testületek adakozásából, a dalkör által rendezett hangverseny és érsekkerti mulatság jövedelmeiből s ezen két utóbbi alkalommal lett f'ölfil- fizetésekből gyűlt össze. A választmány elhatározta, hogy a fölűl- fizetéseket hirlapilag nyugtázza ésr köszöni meg, ellenben az Eger város által adott 200 frt, az egri Érsek ő Excellentiája által adott 100 frt, a méltóságos főkáptalan által adományozott 100 frt, Imre Miklós elnök által adományozott 100 frt, a hevesmegyei takarékpénztár által adott 50 frt, az ó kasinó által adott 30 frt, az egri kereskedelmi és iparbank által adományozott 20 frt, az uj kasinó által adományozott 15 frt, s végűi az egri takarék- pénztár által adott 10 frt. adományokért jegyzőkönyvi köszönetét mond, s ezen köszönetét külön köszönő iratban fogja tolmácsolni. Elhatároztatott ugyanekkor, hogy a dalkör ez évi rendes közgyűlését szeptember-hó 22-én d. e. 11 órakor tartja a lyceum zene termében, s hogy a közgyűlést megelőzőleg szeptember 18-án előkészítő választmányi ülést tart. A választmányi ülés egyéb tárgyai a dalkör beléletét illetők voltak.

— Meghívó. Az egri dalkör folyó-hó 22-én délelőtt 11 órakor tartja az egri érseki lyceum zene termében évi rendes tisztújító közgyűlését, melyre a dalkör működő és pártoló tagjai ezennel meghivatnak. Eger, 1889. szeptember 7. Székely János, a dalkör jegyzője.

— A híres egri servita-bucsú, a jövő vasárnap, f. hó 15-én fog megtartatni.

— Hangverseny. Bignio Lajos, hazáukfia, a bécsi csász. és kir. operaház hírneves baritonistája, a jövő okt. hó 6-án fog városunkban hangversenyezni. A nagy érdekű hangverseny részleteit jövő számunkban fogjuk ismertetni.

— Színház. Csóka Sándor színtársulata, az egri színkör javára jövő szerdán f. hó 11-én a „Cornevillei harangok“ czimű közkedveltségű operettét fogja előadni, melyjérdekes szini előadásra, a czél iránt való tekintetből is, felhívjuk szinházpártoló müveit közönségünk figyelmét.

— Áthelyezések a magy. kir. honvédséghez. A közös hadseregből közelebbről 41 csász. és kir. katonatiszt helyeztetett át a magyar honvédség tettleges állományába. Ezek közt zalabéri Horváth Géza 69. sz. gyalogezredbeli főhadnagy hasonló minőségben a 20. sz. honvéd féldandárhoz lett áthelyezve.-— Sajóssy Alajos rajztanár e napokban készité el Sajó- vámos temploma részére a főoltárképet, 300 cm. magasság 180 cm. szélességben. A remek kivitelű kép az angyal üdvözletét

Szóval, Orczy szemében a társadalmi életnek a képe minden irányban elszomorító. De egyetlen mozzanata se veri fel erkölcsi érzetét annyira, mint a férfi és női viszony elfajult, szertelen szabadossága. Erkölcsi érzékének kiváló értéke gyökerezik e felfogásában.

(Folytatjuk.)

Török.

A „mi speczialitásaink.“

2. Czakó Pál.

Irta: Arnóthi.

Van-é egri ember, aki ne ismérte volna őt, ami derék, kedves Czakó Pali bátyánkat, kulcsos Eger város néhai örökös levéltárosát, az egri „kapás nép“ privilegizált testamentom-gyártóját; az ő múlt századbéli fakó csurapéjával, fontolva haladó lépteivel, nyögve-dünnyögve siránkozó hangjával, s nehézkes beszédével, melyből pedig nem ritkán a legtalpraesettebb élezek és bon mos-k kerültek ki?

Czakó Pál egyike volt városunk legsajátszerübb specialitásainak. Évtizedek hosszú során át viselte Eger város tiszti aljegyzői s levéltárosi hivatalát, az ő megszokott csöndes, lassú modorában, de liiven, buzgón, és becsületesen. Valamikor még az 1848—49-iki szabadságharcz előtt lépett e hivatalába. Nem is vitte többre de nem is akarta.

Eger város levéltára világéletében még soha se volt rendezve. Most sincs. De azért Czakó Pál mindent tudott, mi, hol van, s a szükséges aktára minden keresés nélkül nyomban rátalált. Szóval ő volt Egervárosának élő levéltára.

Ge hr inger, Magyarország Bachkorszakbeli egyik hírhedt kormányzója, egy alkalommal Égerben járván, többek közt a városi levéltárat is megtekintette.

Czakó bátyánk fogadta a levéltári helyiség ismert sziik, sötét odújában.

— Vaunak-é itt régi történelmi okmányok ? — kérdé Gehrin- ger, aki az efélék iránt kiválóképen érdeklődött.

— Akad biz, itt, kegyelmes uram — viszonzá Palya bátyánk szokott nyögve-siránkozó hangjával; s a felső polczról nyomban le is emelt egy, madzaggal összekötözött poros csomagot.

De, uram fia! mi történik ? A csomag mögől egyre aláhull a polez belsejéből egy nagy rakás — nemzeti kokárda.

— Hát ez mi ? — kiáltá a kormányzó bősz haraggal.

— Hát ide raktuk biz ezeket az izéket, az akták közé, mikor már nem volt szükség rájok, — mondá Czakó Palya bátyánk megszavazhatatlan flegmával. Gondoltuk: majd csak keriil- íordul valaha olyan idő, mikor megint szükség lesz rájok.

Sok érdekes elmésség, adoma s epizód forog köztük közszájon ami kedves Palkó bátyánkról. Nagy kár volna, ha azok nyomtalanul elvesznének. Azért tettük fel maguukban, hogy a Czakó Pál sajátos életére vonatkozó érdekesebb adatokat a le- hetség szerint egybegyűjtve e sorokban adjuk át a históriának,