Eger - hetilap, 1889

1889-01-22 / 4. szám

Különfélék.

— Dr. Samassa József egri érsek ur ő exja nagyszabású beszédét, melyet az egri érseki egyházmegye papságának a múlt őszszel tartott gyűlésében mondott, s melyet akkor, lapunk mellékletekén!, t. olvasóinknak is megküldöttünk, -- az „Augsburger Postzeitung“ egyik utóbbi száma, sükerült német fordításban egész terjedelmében közli.

— Egyházi zene. A jövő vasárnap, f. hó 27-én a főszékesegyházban tartandó regg. istentisztelet alatt a fóegyházi ének- és zenekar Hausmann V. főegyházi karnagy legújabb „Missa bre- vis“-ét fogja előadni. Ez egyházi zenemüvét a derék, szorgalmas egyházi zeneszerző már Egerben irta. A mű legközelebb Augs- burgban fog megjelenni, s ft. Zsasskovszky József egri papnevelő intézeti spirituálisnak van ajánlva.

— Személyzeti. Bartalos Gyula sekrestye-igazgató székes- egyházi gyóntatóvá neveztetett ki, az e hivatalától fölmentett Michalek Manó helyébe. — Más plébániára áthelyeztettek: Hegyfoky Kabos tardosi lelkész Bánhorváthra, Skody József recski lelkész Tardosra, Karbala Emil ónodi pleb. Becs k re. V o c h 1 e r Alajos kömlői pleb. Sólymosra, Less Lajos csehii lelkész Felső-Tárkányba. — Kineveztettek: Bányász Sándor érd. alesperes, polgári lelkész a polgári kerület rendszerinti alesperesévé, egyszersmind investiturát is nyervén, Dobóczky Gábor tiszanánai káplán csehii lelkészszé, S z m i d a Viktor bán- horváthi ideigl. lelkészhelyettes kömlői ideigl. lelkészhelyettessé. Szál ay Gyula kápolnai káplán ónodi ideigl. lelkészhelyettessé, Bogon yi Bernát felsőtárkányi ideig, lelkészhelyettes kápolnai káplánná, Ambrus László solymosi káplán tiszanánai káplánná, N ernes Antal geszterédi káplán recski káplánná.

— Visszakerült ősi birtok. Jtj. Almássy Kálmán gróf. hevesmegyei pásztói nagybirtokos, megvásárolta Löwy Károlynak hevesmegyei Zsadány községben levő 150 holdas birtokát, s igy ismét birtokába került az Almássy grófcsaládnak ama birtokrésze, melyről a család egyik predikátumát (zsadányi és török-szent- miklósi) bírja.

— Hymen. Nagykállói Kállay Sándor cs. és kir. főhadnagy, az Egerben állomásozó 60. sz. b. Appel-gyalogezredben, és Frantz Piroska urhölgy esküvője f. hó 15-én az egri székes- főegyházban, az esti órákban, nagy és díszes nászsereg részvéte, s a kiváncsi közönség nagy tömegének jelenléte mellett, ritka fénynyel és pompával ment végbe. Az esketési szertartást Steplia- novszky Sándor kanonok ő nsga diszornátusban végezte, ki a fiatal párhoz fenkölt szellemű, lelkes beszédet tartott. Az esküvőnél nász nagyok voltak: montedegói Albert Nándor egri érs. urad. kasznár, a menyasszony nagybátyja, és Kolossy Gusztáv ügyvéd; nászasszony: Kolossy Gusztávné, sz. Mártonffy Ilona úrnő ő nsga; nyoszolyó-leányok: Kállay és Albert kisasszonyok, s a menyasszony nővére, Frantz Etelka k. a. vőfélyek: a menyasszony fivérei, s a tisztikarból a vőlegény benső barátai. Az esküvőt a menyasszonyi háznál pohárköszöntőkben gazdag fényes estebéd, utána reggelig tartó tánczmulatság követte, melyek alatt a katonai zenekar s czigány-banda játszott.

— Álarczos és jelmezbál. Az egervidéki jótékony nőegyiet, mint az előző években, úgy az idén is farsang utolsó napján f. évi márczius 5-én kedden tartja meg az ó kaszinó nagy termében saját árvaháza javára, hagyományos nagy álarczos és jelmezbálját, mely az idén, tekintve, hogy e bálnak ma már csak a neve álarczos, hogy az elite név rovására népszerűségéből mit se veszítsen, a tevékeny és gondos választmány által különböző meglepetésekkel s azonkivili nagy tombolával lesz egybekötve.

— Nyilatkozat. A következő sorok közlésére kérettünk fel: „Az „Eger“ legutóbbi száma, a „stóla“-iigyet felemlitve, személyemmel oly irányban volt szives foglalkozni, hogy — bár mellőzve a részleteket — kénytelen vagyok egyszer-mindenkorra megjegyezni, miszerint most már teljesen meg vagyok nyugodva, hogy a kérdést nyilvános felszólalás tárgyává tettem, mert czikk- iró mérges mosakodása, igazságos álláspontom legjobb bizonyítéka, mert „a ki haragszik, annak rendesen nincsen igazsága“ ; másrészt pedig hasonló körülmények között felszólalási jogommal mindenkor élni fogok. Arra nézve pedig, hogy szakmám körén túl merészeltem felszólalni, megjegyzem, miszerint én, kinek évtizedes közigazgatási múltam van, és azonkívül saját emberségemből diplomával is bírok, legalább is oly joggal vélek a dolgokhoz hozzászólhatni, mint azon tisztelt bizottsági tag, kinél ezen alap

teljesen hiányzik. Hogy felfogásom helyes-e? annak megítélését nem a szives czikkiróra, hanem a tisztelt nagy közönségre bízom.

Kovách Kálmán, s. k.

— Gyászhir. Steinhauzer István, kereskedő, az egri polgárság egyik tekintélyes tagja, s előkelő család feje. hosszas szenvedés után, munkás élete 73-ik évében, f. hó 19-én noszvaji birtokán elhunyt. A boldogult tetemei Noszvajon szenteltettek be. hóimét Egeibe, szállíttatván, ugyanitt díszes egyházi szertartással, városunk előkelő közönségének tömeges részvéte mellett, f. hó 21-én tétettek, a sz. Mókusról nevezett sirkertben levő családi sírboltban, az örök nyugalom helyére.

— Gyászhir. Özv. Rá ez Pál né. szül. bocsi Harisch Mária asszony, hosszas betegeskedés után, élete 82 évében, f. jan. hó 18- án elhunyt. Temetése, a gör. nem egyesült egyház rítusa szerint, díszes szertartással, a közönség tömeges részvéte, mellett, f. hó 19-én ment végbe. A boldogult tisztes matróna, ki vagyonos özvegy hírében állott, évtizedek óta a legszigorúbb visszavonul!Ságban élt egymagán. Széchenyi-utczai földszintes házában, melynek ablakai éjjel-nappal úgyszólván örökké zárva voltak, s csak nagy ritkán nyíltak meg egy-egy pillanatra. Hir szerint, vagyonát, a rokonoknak hagyott jelentéktelen összegek kivételével — egészben véve az egri gör. nem egyesült hitközségnek hagyományozta. — Néh. özv. Rácz Pálné édes atyja egyike volt a „Harisch-ba- zár“ név alatt ismert hires bpesti épület alapitóinak.

— Az egri izr. hitközség elöljárója Kölni Jakab lemondása folytán, a nevezett hitközségben az elöljáróság megürült. Az elüljn- ró-választásnak a mult napokban kell vala megtörténnie. A hitközség összessége — számba se vehető csekély különbséggel. — dr. Schvartz Dávid gyakorló orvost, a hitközség ez ép oly felvilágosodott, mint a hitközség jól felfogott érdekei mellett fáradhatatlanul buzgólkodó férfiút kérte föl a díszes állás elfoglalására, ki azonban e megtisztelő fölhívásnak csak bizonyos reform föl tételek kivitele mellett hajlandó engedni. A választás e miatt függőben hagyatott.

— (S. V.) A magyarországi lisztkivitel 1888-ban. — Hazai lisztkivitelünk a múlt évben örvendetes emelkedést tüntet föl. E téren a fömozgalom Fiume és Triest felé irányult, honuét a lefolyt évi forgalomra nézve a következő hiteles adatok állanak rendelkezésünkre. Az 1888 ik évben Triestbe hozatott Magyarországból 184,575 mmázsa liszt, és pedig legnagyoab részt a finomabb fajokból, miután a nagy vám miatt a barna liszt szállítása nem állja a versenyt. E mennyiséghez a bpesti malmok 118.832 mmá- zsával járultak ; a többit a vidéki gőzmalmok szolgáltatták, melyek közöl — mint örvendetesen értesültünk. — az egri Weinberger és Kl ein féle gőzmalom 2500 m mázsával van képviselve. — De még nagyobb üzletforgalmat mutat fel a fiumei pia ez. hová a múlt évről csak a magyarországi malmokból másfélmillió méter mázsa lisztnél többet szállítottak be.

— A ..jour fix“-eket, melyek nálunk is erősen divatban vannak, s az egyszerű kedélyes társalgás, az úgynevezett „szolid tri csíra cs“ helyett már is annyira elfajultak, hogy a házi asszonyok versengése folytán, kik a fényesebbnél fényesebb s gazdagabbnál gazdagabb uzsonák kiállításában egymást tulliczitál- ni törekesznek, s igy egy-egy díszesebb lakoma tetemes költségeit igénylik, — tehát a „jour fix“-eket. ezeket a pénzfecsérlő. de igen kevés, vagy épen semmi szellemi élvezetét, de annál több- unalmat nyújtó, s izetlen pletykákat szaporító összejöveteleket a párisi előkelő hölgyvilág közelebbről teljesen kizárta a divatból. E helyett azonban a párisi szalonok hölgyvilága egy még veszedelmesebb divatot léptetett életbe, tudniillik a — kávéházba járást, s nem rég Párisban meg is nyitottak egy igen elegáns liölgykávéházat, melyet ugyancsak erősen látogat a párisi szép nem. s mely busás jövedelmeket húz a hölgyek ez uj szeszélyéből. Egy kiváló franczia újság, a „Figaro“ vezérezjkket ir a párisi előkelő hölgyvilág e legújabb furcsa divatáról, s a műveltebb szalonélet (és, hozzátehetné: erkölcsiség) sülyedését látja benne.

— Terményüzlet. (Sonnenschein V. terménykereskedő r. tudósitónktól.) A lefolyt hetivásárokat lanyha forgalom jellemzi, mi az árak csökkenését eredményezte. Jegyzett árak: t. búza (piaczi) 6.80—7.10; rozs és kétszeres 5—5.20; árpa 6.20—6.80; kukoricza: 4.20—4.60 ; zab : 4.60—4.80 mmkint.

Felelős szerkesztő: Szaloó Ig-nácz.