Eger - hetilap, 1889

1889-01-22 / 4. szám

Különfélék. — Dr. Samassa József egri érsek ur ő exja nagyszabású beszédét, melyet az egri érseki egyházmegye papságának a múlt őszszel tartott gyűlésében mondott, s melyet akkor, lapunk mel­lékletekén!, t. olvasóinknak is megküldöttünk, -- az „Augs­burger Postzeitung“ egyik utóbbi száma, sükerült német fordításban egész terjedelmében közli. — Egyházi zene. A jövő vasárnap, f. hó 27-én a főszékes­egyházban tartandó regg. istentisztelet alatt a fóegyházi ének- és zenekar Hausmann V. főegyházi karnagy legújabb „Missa bre- vis“-ét fogja előadni. Ez egyházi zenemüvét a derék, szorgalmas egyházi zeneszerző már Egerben irta. A mű legközelebb Augs- burgban fog megjelenni, s ft. Zsasskovszky József egri papnevelő intézeti spirituálisnak van ajánlva. — Személyzeti. Bartalos Gyula sekrestye-igazgató székes- egyházi gyóntatóvá neveztetett ki, az e hivatalától fölmentett Michalek Manó helyébe. — Más plébániára áthelyeztettek: Hegyfoky Kabos tardosi lelkész Bánhorváthra, Skody József recski lelkész Tardosra, Karbala Emil ónodi pleb. Becs k re. V o c h 1 e r Alajos kömlői pleb. Sólymosra, Less Lajos csehii lel­kész Felső-Tárkányba. — Kineveztettek: Bányász Sándor érd. alesperes, polgári lelkész a polgári kerület rendszerinti alesperesévé, egyszersmind investiturát is nyervén, Dobóczky Gábor tiszanánai káplán csehii lelkészszé, S z m i d a Viktor bán- horváthi ideigl. lelkészhelyettes kömlői ideigl. lelkészhelyettessé. Szál ay Gyula kápolnai káplán ónodi ideigl. lelkészhelyettessé, Bogon yi Bernát felsőtárkányi ideig, lelkészhelyettes kápolnai káplánná, Ambrus László solymosi káplán tiszanánai káplánná, N ernes Antal geszterédi káplán recski káplánná. — Visszakerült ősi birtok. Jtj. Almássy Kálmán gróf. heves­megyei pásztói nagybirtokos, megvásárolta Löwy Károlynak he­vesmegyei Zsadány községben levő 150 holdas birtokát, s igy is­mét birtokába került az Almássy grófcsaládnak ama birtokrésze, melyről a család egyik predikátumát (zsadányi és török-szent- miklósi) bírja. — Hymen. Nagykállói Kállay Sándor cs. és kir. főhad­nagy, az Egerben állomásozó 60. sz. b. Appel-gyalogezredben, és Frantz Piroska urhölgy esküvője f. hó 15-én az egri székes- főegyházban, az esti órákban, nagy és díszes nászsereg részvéte, s a kiváncsi közönség nagy tömegének jelenléte mellett, ritka fénynyel és pompával ment végbe. Az esketési szertartást Steplia- novszky Sándor kanonok ő nsga diszornátusban végezte, ki a fia­tal párhoz fenkölt szellemű, lelkes beszédet tartott. Az esküvőnél nász nagyok voltak: montedegói Albert Nándor egri érs. urad. kasznár, a menyasszony nagybátyja, és Kolossy Gusztáv ügyvéd; nászasszony: Kolossy Gusztávné, sz. Mártonffy Ilona úrnő ő nsga; nyoszolyó-leányok: Kállay és Albert kisasszonyok, s a meny­asszony nővére, Frantz Etelka k. a. vőfélyek: a menyasszony fivérei, s a tisztikarból a vőlegény benső barátai. Az esküvőt a menyasszonyi háznál pohárköszöntőkben gazdag fényes estebéd, utána reggelig tartó tánczmulatság követte, melyek alatt a ka­tonai zenekar s czigány-banda játszott. — Álarczos és jelmezbál. Az egervidéki jótékony nőegyiet, mint az előző években, úgy az idén is farsang utolsó napján f. évi márczius 5-én kedden tartja meg az ó kaszinó nagy termében saját árvaháza javára, hagyományos nagy álarczos és jel­mezbálját, mely az idén, tekintve, hogy e bálnak ma már csak a neve álarczos, hogy az elite név rovására népszerűségéből mit se veszítsen, a tevékeny és gondos választmány által kü­lönböző meglepetésekkel s azonkivili nagy tombolá­val lesz egybekötve. — Nyilatkozat. A következő sorok közlésére kérettünk fel: „Az „Eger“ legutóbbi száma, a „stóla“-iigyet felemlitve, sze­mélyemmel oly irányban volt szives foglalkozni, hogy — bár mel­lőzve a részleteket — kénytelen vagyok egyszer-mindenkorra megjegyezni, miszerint most már teljesen meg vagyok nyugodva, hogy a kérdést nyilvános felszólalás tárgyává tettem, mert czikk- iró mérges mosakodása, igazságos álláspontom legjobb bizonyítéka, mert „a ki haragszik, annak rendesen nincsen igazsága“ ; másrészt pedig hasonló körülmények között felszólalási jogommal minden­kor élni fogok. Arra nézve pedig, hogy szakmám körén túl me­részeltem felszólalni, megjegyzem, miszerint én, kinek évtizedes közigazgatási múltam van, és azonkívül saját emberségemből diplomával is bírok, legalább is oly joggal vélek a dolgokhoz hozzászólhatni, mint azon tisztelt bizottsági tag, kinél ezen alap teljesen hiányzik. Hogy felfogásom helyes-e? annak megítélését nem a szives czikkiróra, hanem a tisztelt nagy közönségre bízom. Kovách Kálmán, s. k. — Gyászhir. Steinhauzer István, kereskedő, az egri pol­gárság egyik tekintélyes tagja, s előkelő család feje. hosszas szen­vedés után, munkás élete 73-ik évében, f. hó 19-én noszvaji bir­tokán elhunyt. A boldogult tetemei Noszvajon szenteltettek be. hóimét Egeibe, szállíttatván, ugyanitt díszes egyházi szertartás­sal, városunk előkelő közönségének tömeges részvéte mellett, f. hó 21-én tétettek, a sz. Mókusról nevezett sirkertben levő családi sírboltban, az örök nyugalom helyére. — Gyászhir. Özv. Rá ez Pál né. szül. bocsi Harisch Mária asszony, hosszas betegeskedés után, élete 82 évében, f. jan. hó 18- án elhunyt. Temetése, a gör. nem egyesült egyház rítusa szerint, díszes szertartással, a közönség tömeges részvéte, mellett, f. hó 19-én ment végbe. A boldogult tisztes matróna, ki vagyonos öz­vegy hírében állott, évtizedek óta a legszigorúbb visszavonul!Ság­ban élt egymagán. Széchenyi-utczai földszintes házában, melynek ablakai éjjel-nappal úgyszólván örökké zárva voltak, s csak nagy ritkán nyíltak meg egy-egy pillanatra. Hir szerint, vagyonát, a rokonoknak hagyott jelentéktelen összegek kivételével — egész­ben véve az egri gör. nem egyesült hitközségnek hagyományozta. — Néh. özv. Rácz Pálné édes atyja egyike volt a „Harisch-ba- zár“ név alatt ismert hires bpesti épület alapitóinak. — Az egri izr. hitközség elöljárója Kölni Jakab lemondása folytán, a nevezett hitközségben az elöljáróság megürült. Az elüljn- ró-választásnak a mult napokban kell vala megtörténnie. A hitközség összessége — számba se vehető csekély különbséggel. — dr. Schvartz Dávid gyakorló orvost, a hitközség ez ép oly felvilágoso­dott, mint a hitközség jól felfogott érdekei mellett fáradhatatla­nul buzgólkodó férfiút kérte föl a díszes állás elfoglalására, ki azonban e megtisztelő fölhívásnak csak bizonyos reform föl tételek kivitele mellett hajlandó engedni. A választás e miatt függőben hagyatott. — (S. V.) A magyarországi lisztkivitel 1888-ban. — Hazai lisztkivitelünk a múlt évben örvendetes emelkedést tüntet föl. E téren a fömozgalom Fiume és Triest felé irányult, honuét a lefolyt évi forgalomra nézve a következő hiteles adatok állanak ren­delkezésünkre. Az 1888 ik évben Triestbe hozatott Magyarország­ból 184,575 mmázsa liszt, és pedig legnagyoab részt a finomabb fajokból, miután a nagy vám miatt a barna liszt szállítása nem állja a versenyt. E mennyiséghez a bpesti malmok 118.832 mmá- zsával járultak ; a többit a vidéki gőzmalmok szolgáltatták, me­lyek közöl — mint örvendetesen értesültünk. — az egri Wein­berger és Kl ein féle gőzmalom 2500 m mázsával van képviselve. — De még nagyobb üzletforgalmat mutat fel a fiumei pia ez. hová a múlt évről csak a magyarországi mal­mokból másfélmillió méter mázsa lisztnél többet szállítottak be. — A ..jour fix“-eket, melyek nálunk is erősen divatban van­nak, s az egyszerű kedélyes társalgás, az úgynevezett „szolid tri csíra cs“ helyett már is annyira elfajultak, hogy a házi asszonyok versengése folytán, kik a fényesebbnél fényesebb s gazdagabbnál gazdagabb uzsonák kiállításában egymást tulliczitál- ni törekesznek, s igy egy-egy díszesebb lakoma tetemes költsé­geit igénylik, — tehát a „jour fix“-eket. ezeket a pénzfecsérlő. de igen kevés, vagy épen semmi szellemi élvezetét, de annál több- unalmat nyújtó, s izetlen pletykákat szaporító összejöveteleket a párisi előkelő hölgyvilág közelebbről teljesen kizárta a divatból. E helyett azonban a párisi szalonok hölgyvilága egy még vesze­delmesebb divatot léptetett életbe, tudniillik a — kávé­házba járást, s nem rég Párisban meg is nyitottak egy igen elegáns liölgykávéházat, melyet ugyancsak erősen látogat a párisi szép nem. s mely busás jövedelmeket húz a hölgyek ez uj sze­szélyéből. Egy kiváló franczia újság, a „Figaro“ vezérezjkket ir a párisi előkelő hölgyvilág e legújabb furcsa divatáról, s a műveltebb szalonélet (és, hozzátehetné: erkölcsiség) sülyedését látja benne. — Terményüzlet. (Sonnenschein V. terménykereskedő r. tu­dósitónktól.) A lefolyt hetivásárokat lanyha forgalom jellemzi, mi az árak csökkenését eredményezte. Jegyzett árak: t. búza (piaczi) 6.80—7.10; rozs és kétszeres 5—5.20; árpa 6.20—6.80; kukoricza: 4.20—4.60 ; zab : 4.60—4.80 mmkint. Felelős szerkesztő: Szaloó Ig-nácz.

Next

/
Thumbnails
Contents