Eger - hetilap, 1889

1889-07-23 / 30. szám

243 Különfélék. — Dr. Samassa József egri érsek ur ő exja az egyházme­gyéje vallás-erkölcsi s culturalís érdekei, és az ezek főbb ténye­zői : a lelkészkedő papság és néptanitók java iránti fopásztori gondoskodásának és szeretetének újabb, örök emlékezetes tanúsá­gát adta az által, hogy a lelkészek felsegéllésére 40 ezer s a néptanítókéra 30 ezer frt alapítványt tett. Ez iránti elhatározá­sát Kissingenből, hol ez időszerűit a gyógyfürdőt használja, e napokban közié fókáptalanával, mely az alapitó érsek szándéka szerint az érseki szék üresedése esetén az alapítványi kamatok kiosztása felett rendelkezni fog; egyébkor a kiosztási jog az ala­pitót s érsekutódait illeti. — Hermon Ágoston nádasdi lelkész e hó ‘22-én elhunyt. — Halász Ferencz, kir. tanácsos-, Hevesvármegye kir. tan- felügyelőjéről lapunk legutóbbi számában olvasható közleményünkre nézve Orlovszky István, ez idő szerint városunkban tartóz- k odó t. kartársunktól a következő helyreigazító sorokat vettük: „Igen tisztelt Szerkesztő Ur! B. lapja f. évi julius 16-án megje­lent 29-ik számának hírrovatában a „Veszprémi Közlönyéből átvett „Halász bácsi fia“ czimii kis közlemény helyreigazí­tása, illetve Halász Ferencz kir. tanácsos, hevesmegyei kir. tan­felügyelő ur illetőségi helyének megállapítása czéljából, legyen szabad egy pár megjegyzéssel élnem. Hogy a „Veszprémi Közlöny“ igen tisztelt szerkesztősége Halász Ferencz kir. tanfelügyelő urnák a népnevelésügy terén elért kiváló érdemeiért elnyert legfelsőbb kitüntetése alkalmából őt Veszprém városának, illetőleg az érdemekben megőszült „Ha­lász bácsi“ professor urnák reklamálja, az ellen mi kifogásom sincsen, — amennyiben a közügyek terén és a magyar elem értelmi suprematiájának emelésén munkálkodó egyénre az egész magyar haza méltán és jogosan igényt tarthat; — s teljes szi­vünkből hozzájárulunk a „Veszprémi Közlöny“ érdemes szerkesz­tőjének jó kivánataihoz, — csupán annak mondok ellene, hogy Hevesvármegye jelenlegi kitüntetett kir. tanfelügyelője valaha „boldog éveiben elpörlekedett a — tihanyi visszhanggal— lévén o tősgyökeres beregvármegyei, még pedig beregszászi szü­letésű, hol teljes gyermek s ifjúkorát tölté. Ennek igazolásául legyen szabad a tisztelt szerkesztőség számára mellékelnem a „Beregmegyei Tanügy“ 1886. évi augusz­tus 1-én megjent „Ünnepi szám“-át, mely Halász Ferencz kir. tanfelügyelőnek, Beregvármegyébeu eltöltött működésének 10-ik évfordulóján, a „Beregmegyei Tanító egyesület“ által jubiláris szám gyanánt adatott ki, s melyben teljes és hiteles életrajzi adatain kívül beregmegyei alkotásai is vázoltainak. Ennyit az igazság érdekében és annak igazolásául, hogy habár Beregvármegyét a sors Halász Ferencz kir. tanfelügyelőtől Hevesvármegye javára megfosztotta is, — 12 évi hivataloskodá­sának színhelyén létrehozott s nevét megörökít ő alkotásain kívül emléke szivünkben örökké fennmarad. Kiváló tisztelettel stb. Orlovszky István, tanár, a „Beregmegyei Tanügy“ szerkesztője. — Helyreigazítás. Lapunknak a Lőrinczfy-féle Eger városi sikkasztásról szóló, az utolsó számban közlött czikkébe értelem- zavaró sajtóhiba csúszott be. A mint a figyelmes olvasó gyanít­hatta is, a Babocsay Sándor volt főügyész nyilatkozatához csa- toltatott a Csiky Atilla fószámvevő nyilatkozatának utolsó passzu­sa. Ez alkalommal egyszersmind kijelentjük, hogy a Babocsay Sán­dor volt. főügyész eredeti nyilatkozatában nem fordul elő azon tétel, hogy ő azért mondott le a városi főügyészi állásáról, mert ezt az egri takarékpénztári ügyvédi állással összeférlietlennek tartja; és hogy a lemondás másik ohát sem úgy fejezte ki nyi­latkozatában, hogy az egri takarékpénztári állás sokkal jövedel­mezőbb a városi főügyészi állásnál; hanem ezen okot úgy kíván­ja értelmezni, hogy az utóbbi állás jövedelmét egybevetve ezen állás terheivel, és különös súlyt helyezve arra, hogy ez utóbbi állásában másokért nem, hanem csak saját tényeiért felelős: az utóbbi állást a városi főügyészi állásnál előnyösebbnek tartva, ez okból mondott le városi főügyészi állásáról. — Az egri közs. alsó fokú ipariskola értesítője az 1888 9-iki isk. évről e napokban hagyta el az egri érs.-lyc.-nyomdát. A 47 lapra terjedő értesítőt, melyet a felügyelő bizottság megbízása folytán Derszíb Rudolf, ipariskolai igazgató tett közzé, egy érte­kezésféle vezeti be az igazgatótól „Az egészség-ügy“ czim alatt, melyben rövid tájékozást nyújt arra nézve, hogy egészségügyi tekintetben legfóképen mire kell oktatni az iparos-tanulókat. A 11 lapra terjedő czikkecske, a nagy olvasó közönség felfogásához mért egyszerű, népies modorban van Írva, s eléggé ügyesen egy­beállitott tartalma is ahhoz van alkalmazva. A „röktön“, „ha­tásuk“ (4 1.) „fér télén i tő“ stb. kitételeket, a többi aprób­bakkal együtt, inkább sajtó-hibákul vagyunk hajlandók tekinteni. Komolyabb kifogásunk a czikknek csupán azon állítása ellen van, hogy „általában minél kevesebb szilárd alkotó ré­szeket tartalmaz valamely ivóviz, annál jobb és egészségesebb“, — mert ha ez állana, akkor az úgynevezett „kemény vizet,“ s a savanyú és ásvány-vizeket, mint a közönsé­ges ivóvíznél egészségtelenebbeket a használattól egészségtani szempontból le kellene tiltanunk, — s az iv á s r a 1 egjo bb és legegészségesebb viz volna — amaz állítás szerint — a lepárolt (d est illáit) viz, mely, a lehetőség szerint, semmi­féle szilárd alkotó részt nem tartalmaz. — Az Értesítőből továbbá a következőket tudjuk meg: az ipariskolai felügyelő bizottság, Luga László érs. nyomda-igazgató elnöklete alatt, városunk tekin­télyes polgáraiból alakult 19 tagból — a tanitó-testiilet pedig a vallásoktatókkal együtt 11 tagból állott. A tanulók összes száma volt 410, kik közöl az előkészítő osztályba járt 61; az I. A. osztba 78, az I. B. osztba 77 ; a II. A. osztba 78, a II. B. osztba 64, a III. osztba 62. Vallásra nézve volt rom. kath. 348, helv. v. 12, izraelita 50. Nemzetiségre mind magyar. Illetőségi helyükre nézve kebelbeli 210; vidéki 200. Foglalkozásra nézve legtöbb volt czipész (61), szabó (54), asztalos (48) csizmadia (44), a többi iparágak 1—18 tanuló által voltak képviselve. A létszámból évközben felsza­badult 75, kimaradt 16, meghalt 1. — Az igazgatói jelentés sze­rint a tanítás 1888-iki szept. 17-én vette kezdetét. A beiratások, az iparosok egyrészének hanyagsága miatt, a lefolyt évben is elég rendetlenül folytak. A mesterek nagy része nem veszi mulasztás­nak azt, ha tanulóját 3—4 héttel később Íratja be; az iparható­ságnak pedig — úgy látszik — sem ideje sem bátorsága nincs a törvény véghajtására. (Nagy baj! Szerk.) A beiratások befeje­zésével kitűnt, hogy az iskola-köteles iparos-tanulók közöl 97-en mulasztották el a beiratkozást. Az igazg. jelentés erősen panasz­kodik a tömérdek iskola-mulasztás (1286 óra!) miatt is, melynek gyökeres megakadályozására sem a tanítói karnak, sem az ipar­hatóságnak nincs hathatós eszköz a kezében. Mindezek daczára örömmel jelenti, hogy az iparos tanulók száma a lefolyt évben oly magasra emelkedett, minőt 6 éves fönállása óta még nem ért el. Az iparos tanulók vallásbeli kötelességeiknek pontosan eleget tettek. Az intézetnél úgy a fegyelmi, valamint az egészségi vi­szonyok is megnyugtatók voltak. Az iskolát dr. Bernát István orsz. ipariskolai fölügyelő nov. 2-án látogatta meg, Halász Ferencz, hevesm. kir. tanfelügyelő közbenjárására pedig a megyei iparis­kolai alapból 100 frt.-ot kapott az iskola, mely összeg gipsz-min­ták beszerzésére fordittatott. — Az iparos tanulók munkakiálli- tásáról annak idején lapunkban tüzetesen emlékeztünk meg. E kiállításban, 26 iparágat képviselve, 115 tanuló vett részt 125 drb. munkával. Ezek közól dicsérő v. elismerő oklevelet s nagyobb pénzbeli jutalmat nyertek 16-an; dicsérő oklevelet» 1 db. ez. frt. jutalmat 24-en; a jutalmakhoz járultak: Eger város 50 írttal; a „Koronabeli“- asztaltársaság 10 frt. a vár. II. n. negyedmesterek 5 frt. Glósz Károly 3 frt. Összesen 68 frt. — Az egri kaszárnya-épités ügyében a versenytárgyalás tegnap, hétfőn, f. hó 22-én történt meg a megyeháznál. Pályáztak, és pedig az összes munkákra: Hirschl és Bachrach Nagy-Kanizsá- ról 369,139 frt 23 kr., Grünwald testvérek Párkányról 386,915 fit 45 kr. Gregersen G. és fia Bpestről 401,820 frt. Erdélyi és Milkó Szegedről 404,765 frt 66 kr. Hofbauer Jakab Bpestről 424,139 frt 63 kr. Részletes munkálatokra és pedig: asztalos, lakatos és üveges-munkákra „az egri iparosok“ 36,711 frt 68 kr. a csatornázási munkálatokra Petravich Antal, 28,992 fit 84 kr. Általán feltűnő volt, hogy az összes munkálatokra az egri vállal­kozók — az elterjedt hírekkel szemben, — nem jelentkeztek. Hogy a versenyzők közöl ki fogja az építést elnyerni, az ajánla­tok tüzetes átvizsgálása után, pár nap múlva fog eldöntetni. — A „bányakert.“ Sok elismeréssel, s még nagyobb pár­tolással tartozik városunk müveit közönsége Bronts Andrásné asszonynak a „Korona“ ismert buzgalom vendéglősnéjéuek ama helyes intézkedéséért, hogy a kies fekvésű „Bányákért“ ez. idylli mulató helyet tulajdonává téve, s egyelőre az igényekhez képest elegendő comforttal berendezve, szórakozási s mulató helyül az egri müveit közönségnek megnyitotta. Azóta sokan, és sokszor jól mulattak ott — szépeink közöl is. A legkedvesebb mulatság azonban e helyütt a múlt kedden, f. hó 16-án folyt le, midőn városunk elite-közönségének szine-java csaknem hiány nélkül jelent meg a Bányakertben, hogy Ízletes estebéd mellett élvezze szép és változatos játékát a helybeli katonai zenekarnak, melyet ez alkalomra Wessely ezredes, az itt állomásozó 60 sz. cs. és

Next

/
Thumbnails
Contents