Eger - hetilap, 1889
1889-05-21 / 21. szám
171 — annyi áll, liogy Daróczon is teljesen tönkre van téve az összes széna-termés — mert a rétek be vannak iszapolva, — s a viz- hordta törmelék és gazzal jó vastagon borítva. A rétek mentén levő szántóföldeken elmosta az összes vetéseket és ültetménye- ket, — s a kárban osztozik itt mindenki. A gazdagok és szegények egyaránt nagy kárt vallottak, s ha csak jelentékeny segélyben nem részesül e két község — évekig sem fogja kiheverni ezen szerencsétlenséget. — Eddig 6 kácsi, 2 daróczi illetőségű halottat találtak meg az iszapban. — Isten óvjon ilyentől! — A katonai zenekar majálisa, melyet a múlt vasárnap, f. hó 19-én, a katonai karmesterek uyugdij-alapjának javára, az érsekkertben tartott, eléggé népes közönség részvéte mellett, melynek egy jó részét müveit osztályunk képezte, kedvező idő mellett, kielégítő sükerrel folyt le. A „népségnek és katonaságnak“ is megvolt a maga szokott mulatsága. Kedve szerint járhatta, a bokorugró szoknyás, kamaslis konyhahölgyekkel, rikító czigány- zene mellett a csárdást. — Vonatösszeütközés volt f. hó 15-én éjjel a hevesmegyebeli pásztói állomáson. A 63. sz. tehervonat nekiment egy kavics- szállitó vonatnak. Emberéletben nem esett ugyan kár, de a vaggonok közöl mintegy tiz erősen megrongálódott. — A vallásháboritó svábok. A komp ölti svábok nagyhéti ribilliója ügyében a törvényszéki vizsgálat még folyvást tart. Maczki Emil főszolgabíró a múlt héten künn volt Kompokon s a letartóztatott községi elöljáróságot helyettesitette. — Ludá- nyi Béla dr. vizsgálóbíró a Kompokhoz közel eső Kápolnán tartja a vizsgálatot és idáig közel 200 tanút hallgatott ki. A por tehát valóságos monstre-pernek Ígérkezik. A vizsgálat kiderítette, hogy a zendülés tulajdonképeni indító okai Kom po lton kívül keresendők. De ezeket éppen a vizsgálat érdekében még ma nem lehet nyilvánosságra hozni. Konstatálták, hogy a gyanú alatt levő kompokiak mostanában éjjelenkint titkos gyűléseket tartanak, e gyűlések után a másnap reggel kihallgatásra kerülő tanuk ablakán bedörömböznek s életveszélyes fenyegetésekkel igyekeznek azokat a rájuk nézve terhelő tanúvallomások tételétől elrettenteni. Most már bizonyosnak látszik, hogy a törvényszéknek nemcsak vallásháboritókkal, de a magyar nyelv és magyar állameszme ellenségei által fölbujtott és elszéditett emberekkel van dolga. A vizsgálat hihetőleg még egy pár hétig eltart. Érdekes, hogy a bujtogatók eljárásukat mivel mentegetik. Azt mondják, hogy „mikor a törvényben meg van Írva, hogy még az uraknak is muszáj németül tanulni, hát miért nem misézik nekik németül a pap ?“ A Csáky-rendelet s a 25-ik § szellemének e hódítása mindenesetre jellemző. — Labdázó társaságok. A derék „Budapesti Hírlap“ egyik utóbbi czikkében Felméry L. kolozsvári egyetemi tanár, a sportnak egy igen fontos, és a régibb fiatalságnál nagyon kedvelt, de már jó idők óta teljesen elhanyagolt és feledésbe ment ágára, a láb d ázásra hívja fel, lelkes szavakban, a magyar fiatalság figyelmét, kimutatva egyszersmind a labdázásnak, mint kiváló, s egyúttal a legveszélytelenebb testgyakorlásnak nemcsak izomfejlesztő s erősítő, de a mellett léleküditő s elevenítő előnyeit. A jeles és praktikus czikk országos figyelmet gerjesztett, s mint a Bp. H. Írja, azóta több városból nyert értesülést, hogy az illető helyeken a fiatalság újból egész lelkesedéssel fölkarolta s gyakorolja a labdázás nemes sportját. E sorok Írója, fiatal tanuló korából éiénken emlékszik még rá, hogy az egri tanuló ifjúság, lyczeisták, jogászok ép úgy, mint gymnazisták és normalisták nagy kedvteléssel űzték, rekreaczionális napokon, de egyébb szabad idejükben is, a labdázás és ballonozás (akkor úgy mondtuk, hogy: halmozás) nemes, mulattató s rendkívül élvezetes gimnasztikáját, s a fiatalság e testedző mulatságaiban a tanár urak közöl is számosán részt vettek, sőt magok mentek jó példával elől. Méltán megérdemlik, hogy némelyeiknek, kik nemcsak a komoly tudományokban, de a métában, duplex rótában, ballonütésben stb. szintén vezértanárai voltak az akkori fiatalságnak, mint pl. M i n i k u s z Vincze, Do miss Gáspár, Farkas Gergely, Mayer Móricz, Schill Ignácz, Schill Athanáz stb. cist. r. tanárok, — neveit e helyütt méltó tisztelettel említsük fel a mai tanuló ifjúság előtt, s azt a szerény kérdést kocz- káztassuk, hogy hát a mai egri fiatalság nem volna-é hajlandó a manapság divatos „fumigáló dolce far niente“ helyett, derék elődeinek jó példáját követni a ba'lonozás és labdázás nemes sportjában, melyek igen hathatós, mondhatnék első rangú tényezők voltak ama nevezetes eredményben, melylyel a régi magyar fiatalság testi és szellemi derékségben, férfias erőben és bátorságban, délczeg magatartásban, testi fejlettségben stb. a mai elpetyhüdt ifjúságot messze túlszárnyalta. — Humor a könyvészet köréből. — Egy párisi könyvkedvelő egykor egy árverésre bocsátott könytár jegyzékében egy igen ritka és becses könyvpéldányra bukkant. Megbízta tehát rendes könyvárusát, hogy a kérdéses könyvet okvetlenül szerezze meg számára. „Mi áron?“ — kérdő a könyvárus. „Minden áron!“ válaszolt a vagyonos könyvkedvelő. — Az árverés napján a könyvárus épen el levéli foglalva, egyik segédét bizta meg azzal az utasítással, hogy a kérdéses könyvet minden áron szerezze meg. Amint a kérdéses könyv elárverezésére került a sor, a segéd hamarosan 10 frankot Ígért érte, s miután senki sem tett nagyobb Ígéretet, már-már leütötték a javára, midőn egy úr berohan, s nyomban nagyobb árt ígér. Ekkor aztán az idegen ur meg a könyvárus-segéd közt csaknem őrült hajsza indult meg a könyvre való tulajánlatban ugyannyira, hogy az utolsó Ígért összeg az idegen ur részéről már 1500 frankot ért el. Erre aztán a könyvkereskedő-segéd meggondolva magát, nem merte tovább hajtani a dolgot, s a kérdéses könyv 1500 frankért az idegen uron maradt, aki — mint csakhamar kisült — nem volt más, mint maga ama könyv kedvelő ur, aki a könyvárust a kérdéses könyvnek minden áron való megszerzésével megbízta. így történt ez a „Maison Silvestre“-ben, mint egy lap beszéli. — Epigramm a könyvkereskedésre: „Könyvet írni könnyű, nem kell hozzá más, mint tinta, toll, meg türelmes papír. Könyvet nyomtatni már valamivel nehezebb, mert a lángeszű íróknak rendszerint olvaskatlan írásuk van. Könyvet olvasni még nehezebb, mert igen sok könyv olvasása mély álomba meríti az embert. De mindezek között a legnehezebb: könyvet eladni. — Uj zenemű. Táborszky Nándor nemzeti zeneműkereskedé- sében Budapesten, váczi-útcza 30. szám megjelent: „Legújabb budapesti dalok és népdalok” melyek a népszínházban a legkedveltebb népszínművekben énekeltetnek. Énekhangra zongorakisé- rettel alkalmazta Ábrányi Kornél. Számonként ára 50 kr. 1-só szám: Húzzad czigány. . . E dalok akként vannak zongorára alkalmazva, hogy azokat ének nélkül is el lehet játszani, miután a dallamhangok a zongorarészben is bennfoglaltatnak. — Rendőri hírek. Megkerült kelmék. Az országos vásárkor M. F. divatkereskedő „piacz-téreu“ lévő üzletéből egy vég 60 forint értékű finom fekete selymet, K. J. rövidárú kereskedő „piaczutczai“ üzletéből pedig szintén egy 30 forint értékű kék alapszínű fél-selymet, ismeretlen tettesek elloptak. A tolvajoknak helyben nyoma veszett, de mint az egri csendőrségtől értesültünk, a sajószentpéteri csendőrségnek sikerült őket Bürki Andrásné, Jokkel Mihályné és Riz Istvánná állítólag bernátfalvi illetőségű ismeretes vásári tolvajok személyeiben elfogni s a megmotozásuk alkalmával birtokukban talált gyanús tárgyakkal együtt átadni a sajó-szentpéteri főszolgabírói hivatalnak. A jómadaraknál a már említett lopott kelméken kívül, még számos egyébb vásári árú- czikkek is találtattak, melyeknek tulajdonosait - minthogy való- szinűleg vidékiek lehetnek — még eddig kinyomozni nem sikerült. A vizsgálat erélyesen folyik. — Vásári verekedés. Az országos vásár másodnapján, Hra- bina József, Hrabina Ferencz, Smatek József és Hrabina Antal bohusloráczi (Morvaország) illetőségű miskárolók, ittas állapotban, Juhász Bálint [makiári illetőségű hason-foglalkozású földmivest ennek állítása szerint, pusztán kenyér-irigységből, megrohanták és véresre botolták. Az esetről értesült rendőri őrjárat által mindanégyen bekisértettek a rendőrségre, honnan csak kijózanodásuk után bocsátattak szabadon. A fény. feljelentés megtétetett. — Elfogott vásári zsebtolvajok. Meszárcsik János szepes- sümeghi illetőségű veszélyes utazó zsebmetszőt, kinek neve a fővárosi m. kir. államrendőrségnél nyilvántartott gonosztevők jegyzékében is tüudöklik — Elek Ferencz városi közrendőr, épp abban a pillanatban csípte nyakon, midőn az „Aranyszőllő“ vendéglő mellett egy földön heverő részeg ember zsebeit készült kifosztani. Ugyancsak hurokra került a vásárban Bánóczki Rózái galgóczi származású, tolvajnő is, a ki mint vásári fosztogató a rendőrség előtt szintén ismeretes. — Büntetésük kiállása után illetőségi helyükre tolonczoltattak. — Tűz. Folyó 20-án d. e. 10 órakor tűz ütött ki a „Makiári“ külváros Il-ik negyedében, mely Kreniczki Mihály egri föld- mivelő 405. számú háza fedelének harmadrészét elpusztította. Keletkezésének oka még eddig ismeretlen. A vizsgálat meg- indittatott. — Talált tárgy. A város területén egy csomag kis kulcs találtatott. Jogos tulajdonosa a rendőrségnél átveheti.