Eger - hetilap, 1889

1889-05-21 / 21. szám

Melléklet az „Eger“ 1880. évi 21-ilc számához.

169

Hevesmegye évnegyedes közgyűlése.

1889. api'. 29. (folyt.)

A megyei pénztáros jelentése szerint a megyei pénztár állása: pénztári maradvány, betegalap, útalap, készpénzben és értékpapírokban 52,648 frt 08 kr. — A gyám pénztár állása készpénzben s értékekben 629,164 frt 48 kr. Megyei közigazgatási letétpénztár készpénzben s értékpapírokban 138,969 frt 82 kr. katona-beszállásolási kártalanítási alap 47,400 frt 57 kr. Megyei tisztviselői nyugdíjalap 26,240 frt 04 kr. Házi pénztári tartalékalap 7678 frt 98 kr. Megyei törzsvagyon készpénzben és értékpapírokban 54,345 frt 87 kr. Körözvényalap 5443 frt 18 kr. Jegyzői nyugdíjalap 69,234 frt 68 kr. Megyei levéltár rendezési-alap 661 frt 80 kr. Megyei nyomtatvány-alap 3014 frt 36 kr. Megyei erdőtiszt fizetési alap 331 frt 79 kr.

A megyei tiszti főorvos jelentése szerint az időjárás változandósága a lefolyt évnegyedben a közegészségügyet károsan nem befolyásolta. Az egészségi állapotok a megye területén általán kedvezőknek jelezhetek. Ragályos bajok tömegesen nem jelentkeztek. A gyermek gyógyítás folyamatban volt, s a dajka- ságban levők ellenőriztettek. Ivó vizek jók. Vágóhódak tiszták. Élelmi szerek kifogástalanok. Elmebeteg volt 3. Ebmarás 3. Hullaszemle volt 2. Orvosrendőri bonczolás 12, és orvostörvényszéki 7. — A körorvosok kötelezett látogatásaikat pontosan teljesítették. - Az egri női kórházban ápoltatott 446, 14.813 ápolási nappal; az egri irgalmas firendház kórházában 223,4005 ápolási nappal ; a gyöngyösi közkórházban 428, 6462 ápolási nappal. Összesen 1097 beteg 25280 ápolási nzppal.

A megyei kir. építészmérnök jelentése szerint a f. év lefolyt negyedében a természetbeli közerőből, a kirendelés daczára, a kedvezőtlen időjárás folytán csekély erő volt felhasználható. A bányákat, patakokat megközelíteni nagyrészt nem ielietett, s igy a fógondoskodás oda irányult, hogy az anyagkészlet biztosíttassák, s az előfordult nagyobb hiányok némileg kijavíttassanak ; miért is a f. évi természetbeli közerő most az elkésett. tavaszi munka elmúltával fog a már megtörtént intézkedések szerint felhasználtatni. Készpénzben "kiadatott a lefolyt évnegyedben részint anyagtermelés, részint az előirányzathoz képest fedő anyag kiállítás és műtárgy javításokra stb. összesen 5010 frt.

Tárgyaltatott a hevesmegyei községi és körjegyzők kérvénye, melyben az iránt folyamodnak, hogy a jegyzői nyugdíjalap javára eddig engedélyezett ‘/*°/o pótadó 1/s%','a emeltessék, s ez a jövő 1890-ik évtől kezdve 10 éven át kivettetni engedélyeztessék. Egyidejűleg a jegyzői nyugdíj-intézet választmánya, a megvizsgált s helyeseknek talált számadások bemutatása mellett indítványozza, hogy az egylet pénztárának a naponta szaporodó nyugdíjazások mellett fizetésképes állapotba helyezése czéljából az összes évi bevételek a szükséghez mérten a nvugdij-illetékek fedezésére fordiItassanak s e végre a szabály rendelet 23. §-a ehhez képest módosíttassák. — Miután a jegyzői nyugdíjalap állapotának javítása kellő tanulmányozást és a körülmények részletes ismeretét igényli, a jegyzők kérvénye, s a nyugdíjalap választmányának indítványa, egy, Zalár József főjegyző elnöklete alatt Hám Gyula, árvaszéki elnök, Gáspárdy Géza, Zseudovics József. Imre Miklós, bizotts. tagok, Ambrus Antal közs. jegyző, Székely János megyei pénztáros és Horváth Béla m. számvevőből álló küldöttségnek a végből adatik, ki, hogy a fenforgó kérelem, és előterjesztésre nézve a jövő évnegyedes közgyűlés elé javaslatot terjeszszen be.

A honvédségi Ludovica Academiánál az 1889—90-iki isk. év kezdetével betöltendő gr. Buttler Jánosiéin magán-alapítványi helyek közöl kettőre nézve Hevesmegye közönségének ajánlata lévén figyelembe veendő, a kilencz pályázó közöl Petravich Aladár egyhangúlag, Remenyik Pál szótöbbséggel lett ajánlatba hozva, az esetben pedig, ha kérdéses állások ezek által esetleg betölt- hetök nem lennének, pótjelöltekül megválasztattak Bárdos Béla, és Somoskeőy Kálmán.

Tárgyaltatott a m. kir. honvédelmi minister leirata, mely szerint Egerben az egy ezred-törzs, és két gyalogzászlóalj elhelyezésére szolgáló gyalogsági laktanya építését eddig gátló viz- kérdés kedvezőleg oldatván meg, az építkezést a már jóváhagyott részletes tervek alapján még ez év tavaszán foganatba venni rendeli.

Egyidejűleg tárgyaltatott ugyanazon minisztérium azon intézkedése, melyben a gyöngyösi jelenlegi lovaslaktanyának egy század állandó elhelyezésére szolgáló átalakításának foganatosítását a végleg helybenhagyott és a VI. hadtestparancsnokság által is elfogadási záradékkal ellátott tervek alapján engedélyezi, s

ugyancsak Gyöngyösön, még két század és egy osztálytörzs elhelyezésére az elfogadott telken újból építendő laktanya kivitelére nézve sürgős intézkedést kíván. Ezzel kapcsolatban olvastatott a kir. építészeti hivatal jelentése, s az állandó választmány véleményes előterjesztése. (Vége köv.)

Különfélék.

Bérmálás. Dr. Samassa József egri érsek ur őexja a lapunkban közölt terv szerint megkezdte a bérmálás szentségének kiszolgáltatását. E hó 19-én vasárnap a makiári s nagytályai híveket bérmálta meg. Makiárra székhelyéről a kora reggeli órákban indult kíséretével, harangzúgás mellett. A község batátában a környékbeli intelligenczia élén Ma ez ki Emil járási főszolgabíró üdvözölte hévteljes szavakban a főpásztort. Bandérium előlovaglása mellett s több fogat kíséretében haladt ő exja a község felé, melynek szélén díszes diadalív állott „Isten hozott!“ felirattal. E diadalívnél fogadta a községi elöljáróság s a sorfalat képező hívek nagy tömege a főpásztort, kihez Keleti Aladár községi jegyző intézett üdvözlő szavakat. Hét órakor kezdetét vette a szent mise; ezt, valamint utána a háromnegyed óráig tartó, hatásos szent beszédet — a földi szenvedések lelki hasznairól, — őexja végezte. A bérmálás künn a templom körüli szabad téren folyt le; összesen 1083-an bérmáltattak meg. Rövid nyugvás után őexja a jelenvolt környékbeli papság s elöljáróság tisztelgését fogadva, székhelyére a déli órákban visszajött; a főszol- gabiró s bandérium kisérték most is a község határáig. — Jövő vasánap Ke recsen den lesz bérmálás.

— Supka Jeromos Antal, zirczi apát úr ő nsga, az egri cziszt. rendház látogatására a múlt csütörtökön, f. hó 16-án városunkba érkezett. Apát őnsga tegnap, f. hó 20-án távozott körünkből.

— Vendégek. Múlt héten kiváló vendégek szerencséltették városunkat : nagyin, gr. Gyürky Abrahám Neográd főispánja, v. b. t. tanácsos, és b. Podmaniczky Gé?a akad. tiszt. tag. Mindketten Babies János vendégszeretetét vették igénybe.

— Gyászhir. Pauer János, székesfehérvári püspök, hosz- szas szenvedés után, áldásos élete 75-ik évében, f. hő 15-én végel- gyöngülésben elhunyt. A boldogult pestmegyei Ráczkeve községében született 1814-ben. Áldozó pappá lett 1838-ban. 1841-től a „Religió és Növelés“ ez. katli. folyóiratot szerkesztette. 1844-ben a székesfehérvári papnövelő-intézet igazgatója, és szentszéki ülnök, 1858-ban kanonok, 1866-ban budai czimz. püspök, s magyar kir. helytartótanácsbeli tanácsos, 1873-ban székesfehérvári nagyprépost, s Jekelfalussy Vincze püspök halála után 1879-ben székes- fehérvári püspök lett. Az irodalom terén nagy munkásságot fejtett ki, s számos nagybecsű, hittudományi, növelészeti s történelmi önálló munkái jelentek meg, melyekért a magy. tud. akadémia 1858-bau lev. tagjává választotta, király ő felsége pedig a II. oszt. vaskorona-renddel tüntette ki. A boldogult püspöknek kiváló érdemei vannak a Sz.-László társulat emelése körül is, melynek évek óta buzgó alelnöke volt. Könyvtára egyike hazánk legbecsesebb magán-könyvtárainak, mely több érdekes unikumot foglal magában. A boldogult püspök jótékonyságáról is messzekörben ismeretes volt, daczára annak, hogy szegénység hírében állott, mit maga is sokszor elmondott. Halála után mégis mintegy 42 ezer forintot találtak hagyatékában részint készpénzben, részint értékpapírokban.

— Áthelyezés. Vásonkeői gróf Zichy Károly, csász. és kir. főhadnagy az Egerben állomásozó 60 sz. Appel gyalogezredben, s az egri katonatisztikar egyik közkedveltségben álló tagja, közelebbről hasonrangban a magy. kir. honvédséghez helyeztetett által.

— Cserey apánk — mint iró. — Cserey Ignácz 1848/9-iki honvédezredes, Hevesmegye volt árvagyámja, jelenleg a budapesti honvédmenedékház igazgatója, ami kedvelt Cserey apánk — hir szerint — fölcsapott Írónak, amennyiben megírta az 1848/9-iki szabadságharcz alatt viselt dolgait, élményeit és tapasztalatait, melyek közelebbről nyomtatásban is meg fognak jelenni. Mi különösen egriek nagy érdeklődéssel várjuk Cserey apánk könyvét.

— Reáliskola-e, vagy polgári iskola? — Csáky Albin, vall. és közokt. miniszter, mint hiteles forrásból értesültünk, egy közelebbi leiratában határozottan kijelentette, hogy az Egerben tervezett reáliskola költségeinek födözéséhez ez idő szerint semmivel sem járulhat. Legközelebb tehát utasítani fogja Eger városát, hogy törvényszabta kötelességéhez képest a polgári iskolát, a jövő 1889—90-iki iskolali év kezdetétől mulhatlanul nyissa meg, annál is inkább, mert az egri főgymnasium igazgatóságát értesíteni fogja, hogy a jövő iskolai évre az egyes ősz-