Eger - hetilap, 1889
1889-05-07 / 19. szám
154 órakor indulás Budapestről. Juniushó 19-én reggeli 6 órakor Bécsen és Bodenbachon keresztül érkezés Drezdába. Juniushó 19-én d. u. 1 órakor indulás Magdeburgba, ugyanoda érkezés d. u. 5 órakor. Juniushó 20—21-én tartózkodás Magdeburgban, onnét indulás 21-én d. u. 5 órakor. Juniushó 22-én reggel 6 órakor érkezés Vlissingenbe, hajóra szállás, 8.órai tengeri ut után d. u. 4 órakor érkezés Sherrnessbe, onnét vasúton továbbutazás és este 8 órakor érkezés Londonba. Juniushó 22—29-éig tartózkodás Londonban és naponként kirándulás Windsorba, az angol gazdasági egyesület 50 éves jubileuma alkalmából rendezett gazdasági kiállítás megtekintésére. (A kirándulás oda-vissza naponként 60 krba kerül.) Juniushó 29-én reggel 8 órakor indulás Londonból Newhawenen és Dieppen keresztül, este 8 órakor érkezés Parisba. Jnniushó 30-ától juliushó 7-éig tartózkodás Párisban, a franczia kiállítás megtekintése; részvétel a julius 4-én megnyitandó nemzetközi gazdakongressuson. Visszafelé utazás tetszés szerinti időben, a jegyek 20 napig érvényben maradnak a Basel, Salczburg, Grátzi irányban. Az utón tolmácsok állnak rendelkezésre azoknak, kik az egyes nemzetek nyelvét nem értenék. — Felhívjuk ez utón is a gazdaközönséget, hogy használja fel az alkalmat egy olyan tanulmányi ut megtételére, a melyet a véletlen csoportosított csak az élelmes tanulni vágyó kihasználására. Bejelentéseket elfogad a kirándulás rendező-bizottsága (Budapest, Köztelek) juniushó 5-ig; ugyanaddig az utazási költségből 100 frt szintén fenti czimre küldendő. A rendező bizottság: Ordódy Lajos, Baranyai István, Szemere Huba, Baross Károly, Lázár Pál, s. k. — Az uj minisztériumokról. Még az országgyűlési nyári szünetek előtt, két uj ministeriumunk lesz; az egyik a földmivelésügyi, a másik a kereskedelmi, melynek keretébe a kereskedelmi, iparés közlekedésügyi agendák fognak tartozni. Az uj keresk. minis- teriumhoz, mint a „Magyar Kereskedők Lapja“ hiteles oldalról értesül, még egy államtitkár, esetleg egy államtitkári helyettes is fog kineveztetni. Erre vonatkozólag parlamenti körökből a következőket írják: „A keresk. minisztériumnak évek óta állam- titkári jelöltje Hegedűs Sándor, ki azonban Baross meghívására köszönettel tagadólag fog válaszolni. Kívüle komoly jelölt három van: Mudrony Soma, Emicli Gusztáv és Neményi Ambrus. Legtöbb kilátása Mudronynak van, de kérdés, hajlandó-e csöndes működési terét felváltani a nagy feladattal, mely az uj keresk. ministerium államtitkárára vár. Annyi bizonyos, hogy Mudrony fel fog szólit.tatni az államtitkári állás elfoglalására. Ha az ajánlatot visszautasítja, fönmarad a választás a másik két jelölt közt. — Az államtitkár-helyettesi állás, az iparügyek részére szerveztetnék, és Baross a keresk. és iparkamarák titkárai egyikével szándékszik ez állást betölteni. Parlamenti körökben leginkább a kassai és aradi kamara titkárait emlegetik. Mint halljuk, utóbbinak kilátásai kedvezőbbek.“ Az államtitkári kérdés mindenesetre el lesz döntve addig, mig az uj minisztérium működését megkezdi. — Hitelesített hordók a forgalomban. Mint ismeretes, a borszesz és sörrel töltött hitelesítetlen hordók forgalomba nem kerülhetnek, s ilyeneket a vasutak el nem fogadnak. Kétely merülvén fel a hordók hitelesítésének meghatározása körül — Írja a „Magyar kereskedők Lapja“ — a minister m. hó 14-én újabb rendeletet bocsátott ki, melynek értelmében azon hordók tekintendők hitelesítetleneknek, melyeken nincs valamely hazai mértékhitelesítő hivatal bélyege beégetve, tehát Ausztriában vagy külföldön hitelesített hordók nálunk nem hozhatók forgalomba, illetőleg ily hordók szesz, bor vagy sörrel töltve a vasúti állomásokon el nem fogadhatók, hanem a rendőrhatóságnak feljelentendők. — Külföldről szeszszel stb. telt hordók szállíthatók ugyan, itthon újból azonban csak akkor lehet feladni, ha az eredeti edényben s változatlanul az eredeti fuvarlevél mellett adatnak fel. A hitelesítési kényszer üres hordókra nem terjed ki, azonban ha külföldről hozzánk megtöltés végett érkeznek, kivitel előtt hitelesitendők. — Osztrák hordókra ugyanezek mérvadók. — A nyári mulató helyek Egerben és környékén, a kellemes tavaszi napok beálltával sorban megnyilatkoztak, s a szabadba, a természet bájos ölébe vágyó közönség is tömegesen látogatja azokat. Már láttunk kirándulókat a szarvaskői és felső-tárkányi vadregényes kies völgyekbe. Az Izidor kertjének, a szépasszony- völgybeli „Disznófónek,“ s a legújabb nyári mulató helynek, Bronts bácsi „Bánya-kertjének“ megnyíltáról hatalmas falragaszok értesítették mulatni szerető közönségünket. Bronts bácsi, nagyvárosi divat szerint „mozgó hirdetés-táblán“ (egy elül-hátul hirdetésbe öltöztetett hordárral) adta tudtul, hogy a kies „Bánya- keid“ mikor nyílik ki. Volt is már szép közönsége. Marosi Izidor plakátja pedig azzal az elmés (?) reklámmal csalogatja a szomjas közönséget, hogy minden hitfelekezetbéli vendég meg lesz elégedve az ő borával, mely régi mint a pápista, erős mint a kálomista, és kereszteletlen, mint a zsidó. De arról elfeledte a közönséget értesíteni, hogy kóser-é, vagy tréfi? — ami a szomjas torkokra nézve — állítólag — szintén igen fontos dolog. — A borszéki viz, hazánk erdélyrészi lakosságának kedvelt savanyú vize, közelebbről városunkban is forgalomba jő, s úgy kellemes ize, gazdag szénsav tartalma általi jó hatása, valamint olcsóságánál fogva, azt hiszszük nálunk erős konkurrencziát fog támasztani a többi ásványvizeknek. A borszéki savanyuviznek, vagy mint a királyhágón túl nevezik: „borviz“-nek Püspök Ferencz bpesti kereskedő, mint főbizományos, Ruzsin Ottó helybeli fiatal füszerkereskedőnk üzletében nyitott raktárt, mint erről, valamint a borvíz árairól is, lapunk mai hirdetési rovatában talál értesítést, a t. olvasó. Hogy a borszéki viznek Egerben raktár nyílott, az főleg G 1 ó s z Béla fiatal kereskedőnek, Glósz Károly ismert polgártársunk tevékeny fiának tulajdonítható, ki közelebbről beltagja lett a Püspök Ferencz-féle jónevű bpesti kereskedő-czégnek. — Ohnet Györgynek, a nagyhírű franczia regényírónak legújabb müve: Rameau orvos, ép most jelent meg a Singer és Wolf- ner-féle Egyetemes Regénytárban. A Vasgyáros, A Bánya, Lise Fleuron és más hires regények szerzője e legújabb müve nem kevésbbé érdekfeszitő, mint az eddigiek, jóllehet meséje legke- vésbbé sem bonyodalmas, hanem elejétől fogva világos és átlátszó, melynek az érdekességet a mély lélektani rajz adja meg. Rameau orvos egy szegény fiúból nagynevű tudóssá lett kivételes szellem, kit tudományos kutatásai és bölcseleté a hitetlenségre vezettek s kinek oldalán egy rajongó hitű, egészen a vakbuzgóságig vallásos nő van, a ki férjét minden áron ki akarja gyógyítani hitetlenségéből. Rameau imádja bájos nejét, szereti is, hogy vallásos; filozófiája és önérzete nem engedi, hogy bár szerelme kedvéért is megtagadja elveit. Innen a drámai összeütközés, mely a nő bukására vezet. Conchita — ez a spanyol eredeti nő neve — beleszeret egy Münzel nevű fiatal festőbe, ki férjének legkedvesebb barátja. A bűnös szerelmesek lelki kínja és küzdelme teszi, a regény első felének megkapó drámaiságát. A hűtlen barát a franczia-német háború egy epizódja alatt lehelli ki lelkét a Rameau karjaiban, ki még most sem értesül neje és barátja árúlásáról. Pedig ez árúlásának gyümölcse is van, egy leányka, kit Rameau apai gyöngédséggel imád és szerető gonddal nevel bajadonná, miután nejét a halál elragadta. Csak évek múltán, mikor a leányt férjhez akarja adni s agg napjainak boldogságát várja leánya házasságától, fedezi föl a folyvást siratott elhunyt nő leveleiből a hűtlenséget és azt, hogy leánya neki — senkije, semmi egyebe, mint élő bűnjele a szeretett barát és az imádott hitves becstelenségének. Rameau az őrfilés szélére jut, és ez a borzalmas lelki vívódás képezi a regény második felének magas röptű és megragadó érdekességü fejezeteinek tárgyát. Most a filozófban az ember, a szenvedő ember kerekedik felül, a tépe- lődő hideg észt legyőzi a sajgó, meleg szív, és Rameau nemcsak visszatér öreg napjai szeretettjéhez, leányához, hanem megtér ártatlan gyermekkora imádatához: az istenhez is. A regény egyik főalakja Rameaunak egy másik barátja: Tavanne orvos, ki elejétől fogva kezében tartja a történet összes szálait s kinek legnagyobb része van Rameau kettős megtérésében. Ez a két kötetnek igen rövid foglalata, melyből csak homályosan sejthetni a nagyszabású mű igazi tartalmát. Ohnet ismét mesternek bizonyította magát, még pedig oly téren, a melyet eddigelé nem az ő mezejének tartottak: a mély, teljesen reális, majdnem tudományos megfigyelés mezején. A két kötet, mely az Egyetemes Regénytár negyedik évfolyamának 13. és 14. kötete, csinos piros vászonkötésben, együtt 1 frt. A regénytárnak ez már hatodik Ohnet-regénye. Az eddigiek voltak: Bánya, Lise Fleuron, a Croix- Mort grófnők, Sarah grófnő, Akarat. Felelős szerkesztő: Sza/toó Ig'in.á.GZiKiadó lakás. Özv. Horváth Józsefné házánál mecset-utcza 29. sz. alatt az emeleti lakás, mely áll öt szoba, konyha, éléskamra, pad, pincze, istálló, kocsiszín, és kertből, folyó évi juliushó 1-től bérbe kiadó. A bérleti feltételekről tudomás szerezhető (95) 1_2 Özv. Tarnay Jánosnénál. Mecset-utcza 23. sz.
