Eger - hetilap, 1889
1889-05-07 / 19. szám
19-ik szám. 28-ik év-folyam 1889. Május 7-én. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt •- kr Félévre . . ä , .30 , Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — „ 45 „ Egyes szám — „ 12 „ Hirdetésekért minden 3 hasábozoit petit sorhely után tí, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy peiit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztöseg (Széchenyi-utcza 30. sz. Szabóféle ház) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Hevesmegye évnegyedes közgyűlése 1889. april 29. Hevesmegye f. é. apr. hó 29. s köv. napjain, — a főispán távollétében, Kas zap Bertalan alispán elnöklete, s nagyszámú megyebizottsági tagok részvéte mellett tartott évnegyedes rend. közgyűlésén, a következő fontosabb ügyek nyertek elintézést. Az alispán, hivatalos jelentése kapcsán, bemutatja az újonnan kinevezett minisztereknek a megyéhez intézett leiratait, melyekben hivatalos állásuk elfoglalását hozzák a megyeközönség tudomására. — Jelenti továbbá, hogy a megyei pénztárnok és ellenőr óvadékának 1200 ftnyi összegre történt s belügyminiszterileg is jóváhagyott leszállítása folytán az illető tisztviselőknek letett óvadéki többletét számukra kiutalványozta. — Dr. Kosztka László parádi körorvos állásáról történt leköszöntése folytán, parádi körorvossá dr. Kassa Endre választatott meg. -- A mértékhitelesítő hivatal bérlete, utólagos jóváhagyás reményében, az eddigi bérlő: Hutter Károlynéval egy évre meghosszabbittatott. — A külföldieknek a községekbe betelepülése iránt alkotott, s miniszterileg jóváhagyott szabályrendelet bemutattatik. — A lefolyt évnegyedben jelentékenyebb fegyelmi eset nem háborította a megye nyugalmát, a Kompolt községében f. é. apr. 20-án előfordult vallás- háboritás esetén kiviil, melynek megtorlására a fenyitő eljárás folyamatba tétetett. — Az egészségi állapotok is megnyugtatók voltak a lefolyt évnegyedben. Pásztón és Nagy-Bátouyban a gyermekek közt kanyaró lépett fel, minek folytán az iskolák bezárattak. Utóbbi jelentések szerint azonban a baj teljesen szünőfélben van. Ezen kívül Tisza-Nánán egy cholera-nostras esete merült fel, melynek megvizsgálására a megyei tiszti főorvos nyomban a hely színére küldetett. — A hasznos házi állatok közt járvány nem fordult elő. — A pénztárak időnkint megvizsgáltattak s rendben találtattak. Az árvízkárosultak javára begyült adományok kiosztattak. A megyei árvaszéki elnök jelentése szerint a lefolyt évnegyedben az ügyforgalom volt 6389 ügydb. elintéztetett 5628 — hátralékban maradt 761 ügyd. — A megye területén, a két rendezett tanácsú város kivételével, a lefolyt évnegyedben az árvalétszám volt 17660. Ezek közöl a gyámság alul felszabadult 481. Maradt az árvalétszám 17179. Ezek közt elmebeteg 81; vagyontalan 1864. A jövő évnegyedes közgyűlés határnapjául f. é. julius hó 29-ik, és köv. napjai tűzettek ki. A megye székházának az árvaszék czéljaira kibővítése s a várnagyi lakás létesítése iránti határozattal elfogadott terv és költségvetés miniszterileg helybenhagyatván, ehhez képest az árlejtés f. é. apr. hó 6-án megtartatott, melynek eredménye letr, hogy Stand János épitészszel, mint legolcsóbb vállalkozóval a szerződés 17064 frt. összegben, a közgyűlés jóváhagyásának fen- tartása mellett, megköttetett. A megye a bemutatott szerződést jóváhagyta. A hevesmegyei gazdák értekezlete, a hevesmegyei gazdasági egyesület érdekében. A bazafiui kötelesség — no, meg a kíváncsiság, — engem is elvitt arra az értekezletre, melyre Isaak István, Gráfi Jenő, Beökönyi Viktor, Gosztonyi Béla, meg Malatinszky György, a haldokló hevesmegyei gazdasági egyesület föltámasztása érdekében, Hevesmegye gazdaközönségét egybehívták, s mely apr. hó 28-án a megyeház nagy termében, számos és tekintélyes gazdák részvéte, s mint az újságok mondani szokták: „élénk érdeklődése“ mellett csakugyan meg is tartatott. Az értekezletet, — mint az az „Eger“ újságban is elő volt adva, — Isaak István nyitotta meg — mint az „Eger“ ismertető czikke jelezi — „talpra esett“ beszédben. Én is a mondó vagyok. Isaak Istváu, ki — amint a teremben szemlét tartva, hamarosan meggyőződtem, — csaknem az egyedüli volt köztünk, ki minden mellék-érdek, vagy egyéni czél nélkül, tisztán bazafiui indokból s a jobb sorsra méltó nemes ügy iránt érzett jó akaratból karolta fel minden elismerésre méltó buzgalommal s leikesültséggel a roskadozó hevesmegyei gazdasági egyesület ügyét, hogy azt, ha lehetséges, még egyszer talpra állítsa, — valóban nemcsak igen szépen, de igen jól és helyesen is beszélt. Gyakorlati szempontból, tehát a leghelyesebb oldalról fogva fel a dolgot, beszédének összes intentiója azt az örök igazságot, tárta szemeink elé, hogy: „Segíts magadon, az isten is megsegít.“ Tapasztalati példák, konkrét esetek fölemiitésé- vel igazolta be, hogy egyesek, vagy szétforgácsolt erők a legjobb akarat s igyekezet mellett sem érhetnek czélt s győzhetik le a minden lépten-nyomon fölmerülő akadályokat, s hogy manapság minden téren csak az egyesitett erő az, mely a kitűzött czél felé törhet, s a síikért biztosíthatja. Ezért óhajtja, s ajánlja, hogy a jelenlevők az elhanyatlott hevesmegyei gazdasági egyesületet, mint a mai folyvást súlyosodé gazdasági viszonyok közt, megyei közgazdászat! életünk egyik hathatós tényezőjét, a megyei gazdaközönség összes erőinek a tehetség szerint való egyesítésével, uj életre támasztani törekedjenek. A derék beszéd közhelyesléssel találkozott, s utána nyomban meg is indult az élénk vita s eszmecsere a kitűzött théma fölött. A „kitűzött théma“ fölött? No, azt ugyan nem mondhatnám. Azt vártam, hogy legelső sorban is megyénk előkelő, praktikus gazdái, kiváló nagybirtokosaink, kik maguk kezelik terjedelmes gazdaságaikat, vagy a hevesmegyei nagyobb — érseki, káptalani, grófi — uradalmak vezérlő tisztjei, kik úgy elméletileg, mint gyakorlatilag is bőséges gazdászati ismeretekkel bírnak, fognak a hevesmegyei gazd. egyesület mellett felszólalni, ama gazdáink, kik mint az említett egyesületnek eddig is buzgó, tevékeny tagjai, legjobban ismerik az egyesület elhanyatlásának okait, s a leghat- hatósabb gyakorlati eszközöket és módokat fogják javaslatba hozni a baj gyökeres orvoslására. S ime, mi történt ? Legelső sóiban is felszólaltak az — egri fiskálisok. Mintha csak valamely bukott kereskedői firma csődtömegének — kikurálása forgott volna szőnyegen. — De hát — gondolám magamban, — ezek a derék urak bizonyosan olyanok, akik széles körű jogi tudományuk mellett, bizonyára a gazdászattal is tüzetesebben foglalkoztak, vagy ha igy nem volna, akkor minden bizonynyal régi buzgó és tevékeny tagjai a hevesmegyei gazdasági egyesületnek, s igy alaposan ismervén annak ügyes-bajos dolgait, legjobban tudhatják, melyek ama legsükeresebb gyógyszerek, melyekkel a beteg egyesület leghamarább lábra állítható, s az életnek megmenthető. Sajnos, nagyon csalódtam ebbéli jámbor föltevésemben. Mert az egyik mindjárt azzal kezdette meg hosszú lére eresztett beszédét, h,ogy ő az egyesületnek se belső se külső életét nem ismeri, — se kijelentése után beszélt aztán de rebus omnibus et de quibusdam aliis — mindenről és semmiről, — egész a csömörig, — mig a másik egyenesen az egyesület székhely-kérdésének vágott, tehát épen a legérzékenyebb s legsebezhetőbb oldalán adta meg
