Eger - hetilap, 1889

1889-04-23 / 17. szám

— Iskola-irodalmi ünneplés. A helybeli főgymn. „Vitko- vics-Ön képző kör“ jövő vasárnap, f. april hó 28-án, pontban délutáni l/25-kor tartja ez évi bezáró disz-ü lését. Nyilvános lévén az ünneplés, szives tisztelettel várt vendégei lesznek ott az intézetnek a mindkét nemű tisztelt szülök s az ifjuság szellemi fejlődése iránt érdeklődő tisztes közönség, kiknek részvététől nem csak várják, hanem meg is érdemlik a derék növendékek munkálkodásuknak legbecsesebb, leglelkesitöbb jutalmát, — szüléiknek, s az ily előadásokról Ítélni hivatott értelmiségnek méltányló figyelmét. A diszülés érdekes programmja : 1.* Megnyitó dal. „A sz. család menekülése.“ Cantate, Bruch M-tól. Zongorakisérettel előadja a főgymnas. ifjúság énekkara. 2. Elnöki bevezető beszéd. Tartja az elnök-tanár. 3. Jelentés a Vitkovics-kör ezévi munkálkodásáról. 4. A pályázatok eredményének kihirdetése s jutalmak kiosztása. 5.* Magyar népdalok. Előadja az énekkar. 6. Mutatványok felolvasása a kör tagjainak dolgozataiból: a) „Reggel.“ Lyrai költeni. Dömötör Gy. VI. o. növendéktől, b) Részlet „A hangok birodalmából“ czimü természettani értekezésből. Irta Farkas Dezső, VIII. o. n. c) „Spatzl Kajetán vallomásaiból.“ Huino- reszk: Farkas Dezső VIII. o. növendéktől. 7.* „A zárda romjai.“ Dal Nesslertől. Előadja az énekkar. 8. „Versenyszavalás,“ melyet a versenydijnak azonnali odaítélése s átadása követ. 9. „Záró beszéd.“ Tartja az alelnök. 10.* „Mazurka.“ Beleznay Antaltól. Előadja az énekkar. — Ismételve is figyelmébe ajánljuk tiszt, olvasó-közönségünknek a derék, hazafias ifjak nemes igyekezetét.

— Májusi ajtatosságok. Az egri angolkisasszonyok templomában a iánk jövő május hó folytán is meg fog tartatni a szokott májusi ajtatosság, naponkénti szent beszéddel és litániával, mely folyó april 30-án d. u. 5 órakor veendi kezdetét, amiről az ajtatos hivő közönség ezennel tisztelve értesittetik.

— Szmida Viktort, — mint örömmel értesültünk, — a szath- mári püspök kegyúri kijelölése folytán, egri érsek ö exja k ö m- löi plébánossá nevezte ki.

— Siposs Antal, messzekörben ismert zongoraművész hazánkfia. s Budapesten a róla nevezett magán-zeneakademia igazgató-tulajdonosa, a múlt vasárnap, f. hó 21-éu a déli vonattal városunkba érkezett, hogy az egri dalkör hétfői hangversenyén közreműködjék. Jeles müvészhazánkfia Imre Miklós egri érs. uradalmi jogtanácsos, az egri dalkör buzgó elnöke úri házának volt szívesen látott vendége, kinek tiszteletére a vendégszerető házi gazda ugyancsak vasárnap este fényes és gazdag lakomát adott, melyre legnagyobb részt a dalkör vezértisztviselői valónak hivatalosak. Hogy Siposs Egerben, s ezúttal különösen Imre Miklós ur kedves, müveit családjának körében mily jól s otthonosan érezte magát, megmutatta azzal, hogy a lakoma után zongorához ült, s egy saját szerzeményű versenymű remek eljátszása után, melybe épen apropos, a „Feltámadt Krisztus ez napon“ gyönyörű magyar stilű egyházi ének dallamát valóban mesteri ügyességgel szőtte közbe, — e szavakkal: „Most pedig csevegjünk!“ az egymás után emlékébe felötlött szebbnél szebb magyar dalainkat oly művészileg interpretálta, hogy mindnyájunkat méltó bámulatba ejtett annyira, hogy még P. J. karnagy barátunk is igy kiáltott föl elragadtatásában: „Megtagadom, hogy valaha zongorázni tanultam!“

— Kovács Mihály hírneves festőművész hazánkfia, megyénk derék szülötte, a húsvéti ünnepekre a múlt szombaton, f. hó 20- án városunkba érkezett, s a vendégszerető ft. cist, rendháznak volt kitüntető szívességgel látott vendége.

— Az egri koszorús dalkör hangversenye, húsvéthétfőn, f. hó 22-én, Siposs Antal hírneves zongoraművész hazánkfia közreműködése mellett, — mint ez már dalkörünknél megszokott dolog, — igen szépeu siikerűlt, — sajnos, hogy aránylag csekély számú, de müveit és elegáns közönség részvéte mellett, melynek soraiban azonban sok előkelő családunk, — melyek a cirkuszbeli előadásoknak rendes látogatói — ez estélyen távul léte által tündökölt. Magáról a hangversenyről ezúttal, az idő korlátozottsága miatt, nem szólunk, annak tüzetes ismertetését, rendes zenei referensünk szakavatott tollából, lapunk legközelebbi számára tartva főn. Az estély hangverseny-részét kedélyes tánczestély követte, mely mindvégig fokozott jó kedvben a késő éjféli órákban ért véget. A négyeseket 18—20 pár tánczolta. A tánczosnők sorainak díszét emelték : Erdélyi Marianna, Frank Bella, Frantz Etelka, Gáspárdy Anna és Celeszta, Gröber Anna és Jolán, Halassy Ella és Margit, Imre Leona, özv. Kolossy Sándorné, Matékovits Irénke, Matékovics Mérné, Petravieh Irén, Túber Ilona.

— Hymen. Hubert Anna kisasszony, dr. Hubert János, egri joglyceumi tanár s ajt.-alapitványi jogigazgató kedves és

müveit leánykája, lxusvét vasárnap, f. apr. hó 21-én váltott jegjret az egri fiatalság egyik kedvezői eg ismert tagjával, Elek Árpád m. kir. pénzügyi fogalmazóval Budapestről. Az eljegyzési ünnep az ara családjának s a bensőbb ismerősök, s a barátok zárt körében, ép oly pompás, mint derült estebéd közben ment végbe.

— Hymen. Bubnai War lieh Gabriella kisasszony, nélr. bubnai Warlich Armin, az Egerben állomásozó 60. sz. Appel- gyalogsorezred volt ezredesének kiváló műveltségű leánya, az egri hölgykoszoru egyik kedves virága, húsvéthétfőn, f. april hó 22-én váltott jegyet Kulin Gusztáv cs. és kir. főhaduagygyal az 5. sz. zsidás ezrednél.

— Hymen. Pillér Ede, hevesmegyei árvaszéki ülnök, a múlt héten váltott jegyet Jekel fal ussy Etelka kisasszonynyal, Jekelfalussy Kálmán egri kir. telekkönyvi tisztviselő kedves és művelt leánykájával.

— A hevesmegyei gazdasági egyesület, megyénk gazdaközönségéhez, a következő meghívást intézte: „Á Hevesmegyei Gazdasági Egyesület“ már rég idő óta nem felel meg kellőleg feladatának ; most pedig az elnökség lemondásával működése egészen megakadt. Maga az Egyesület megszűnése is gyűlésekben, hírlapokban tárgy altatott s a fenállás kérdésessé vált. Ez elszomorító, visszás állapotokon Hevesmegye gadaközönsége van hivatva segíteni ; azért kérjük fel tisztelt gazda-társunkat, (tekintet nélkül arra, hogy a Gazdasági Egyesületnek most tagja-e, vagy nem) hogy f. évi április hó 28-án — az évimgyedes megyei közgyűlést megelőző napon — vasárnap d. u. 3 órakor Egerben a megyeház nagytermében tartandó értekezletre minden esetre megjelenni szíveskedjék. Kelt Gyöngyös, 1889. ápril. 14-én. Beökönyi Viktor. Graefl Jenő. Gosztonyi Béla. Isaák István. Málatinszky György.

— A hevesmegyei gazdasági egyesület — mint a „Gazd.

Lapok“ írja — oly sok vajúdás után talán életet nyerend. Folyó hó 12-én Hevesmegye erélyes alispánja, Kaszap Bertalan, ezen mezőgazdaságunk felvirágozására oly fontos eszme megvalósítása végett az ügy iránt kiválóan érdeklődő tagok közül többeket értekezletre hivott meg. Kaszap Bertalan alispán röviden érintve az összejövetel czélját, az értekezletet azon kijelentéssel nyitotta meg. hogy Isaak István — ki az egyesület iránt mindvégig rendkívüli érdeklődést tanúsított — kivan az egyesület ügyében előterjesztést tenni. A felolvasott értekezés mély gondolkozásra valló s az ügy iránt nemesebb intencziókból eredő eszméknek gyakorlati megoldásával adott kifejezést. Helyesen jegyezte meg felolvasó, hogy kell valaminek lenni, mi zavarólag hat az üdvös működésre s ha körültekintünk, hogy meg van-e azon teljes jó viszony mi a teremtéskor az emberiséget egymáshoz lánczolta — a gazdálkodás között napjainkban is'? Fájdalom, hogy e jó viszony főleg gazdáink között meg nincs, de ennek oka semmi más. mint a korunkat annyira jelző apathia. Utalt felolvasó a hevesmegyei gazdasági egyesület történetére, mely szerint az ötvenes években megalakult egyesületnek úgyszólván a kezdet nehézségeivel sem kellett megküzdeni, mert azt Heves és Külso-Szolnok egyesült megyék gazdaközönsége annyi szellemi s anyagi tőkével látta el, hogy , hivatásának az egyesület minden tekintetben megfelelhetett. Ámde közbejött a megyerendezés, mikor is a megyék kikerekitésével Hevestől Szolnok- megye elválasztatván, ez által a gazdasági egyesülettől nagyon sok anyagi és szellemi erő vonatott el s ez idő óta a gazdasági egylet nem volt többé az minek lennie kellett volna s a legutóbbi időben az egylet „a lét és nem lét" kérdése között mozgott s fel-felcsillámló működése csak egy végkép kialudni készülő mécs lassú pislogása volt. Tekintve Heves megye kedvező fekvését, tekintve gazdag talaját, de tekintve e megye m i n d e n ü d v ö s é r t b u z g ó 1 k o d ó m u 11- ját, csakis a legnagyobb megbotránkozást szülhet i a z o n i n d o 1 e n c z i a, hogy Somogy- és Fehérm e- gyekhez hasonlólag e megye gazdasági egyesületét megalkotni nem birja. Minden téren hala'dó korú n k fel-feltűnő ily viszás állapota lénye le.g- belsejében r emegte t i meg a mezőgazdaságunk e 1 ő- haladását szivén viselő egyént. Nem hisszük, hogy Heves megye továbbra is elzárkóznék a kor kivá- n a 1 m a i e 1 ő 1 s e reményben üdvözöljük a közel jö- vőben megalakulandó hevesmegyei gazdasági egyesületet! ,

— Gyászhir. Rónai Jáczint János, scodari ez. püspök, pozsonyi nagyprépost, néh. Rudolf főherczeg trónörökös és Mária Valéria királykisasszony ő fenségeik egykori nevelője, a magyar tudományosságnak egyik, messze külföldön is ismert és tisztelt,