Eger - hetilap, 1889
1889-04-23 / 17. szám
17-ik szám. 28 -ik év-folyam 1889. Április 23-án. Előfizetési díj: Eresz evre . ő frt — ki Félévre . . 2 „ 30 ,, Negyed évre. 1 . 30 V Egy hónapra-■ „ 45 Egyes szálú — „ iá V Hirdetésekért minden 3 hasábozoit petit sorhely után 6, helyegadó lejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy peiit- sorhelyért lő kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztösey (Szécbeuyi-utcza 30. sz. Szabóféle ház) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Felhívás, Hevesmegye gazdaközönségéhez! Magyarországon sem új az eszme: hogy társulás s egyesülés utján — a közéletben mindenütt — de leginkább a mezőgazdaság terén, lehet a legnagyobb eredményt elérni. Erre mutat, hogy már a múlt században tétettek a vidéki gazd egyletek megalakítására kísérletek. 1766-ban a bécsi kormányszék, a ínagy. helytartó tanács utján leiratot, intézett a megyékhez, gazd. tanintézetek, és g. egyesületek alakítása czéljából, de az akkori gazdasági és politikai viszonyokat tekintve, ezen leiratnak — természetes — bőgj7 majdnem semmi eredménye nem volt. Négy évvel később 1770-ben, egy újabb leiratban hivattak fel a megyék g. társulatok alakítására, ezen leirathoz ekkor már 18 pontban foglalt szabály-tervezet, is mellékeltetett. *) Úgy látszik. ezen királyi leiratok folytán keletkezett az országban az első g. egyesület Vasmegyében 1770-ben. Ezután ötven évnek kellett eltelni, mig N ó g rád m e gy é b e, n 1820-ban. s Tol n á- ban 1823-ban megalakúltak a g. egyletek, végre 1834-ben a nagy Széchényi kezdeményezésére, a Károlyi, Fetteficb, Podmaniczky, Orczy. Keglevícbek, stb. általában a nemzet legelsőinek támogatása mellett létre jött a most is fennálló orsz. g. egylet. — Ezen orsz. egylet — már első alapszabályában — c/élúl tűzte ki, az ország minden részében, orsz. g. egyesületek alakítását, mely bár nagyon lassan, de még is sikerült, első 1838-ban Szatmárou alakult, meg. A negyvenes években már 8-ra ment — az akkor még — fiókegyletek száma. 1841-ben megvolt a sz.-fehérvári, honfi, szatmári, szegedi, vasmegyei, pécsi g. egylet, 1842-ben a szepestnegyei és szarvasi, 1843-ban a biharmegyei 1844-ben az erdélyi, J845-ben az Esztergomi, Nyitra, Somogy, Baranya, Aradmegye, 184fi-ban a bars- megye1, 1847-ben az abaúj-, sáros- és sopronmegyei g. egyesületek alakultak meg, ebből látjuk, hogy az országos g. egyesület működése mily sikert ért el, — de az ország akkori gazdasági viszonyai között, csak is jeleseinek együttműködése mutathatott fel ily eredményt. Az 1848-ik évi mozgalmak, s utánna következett gyászos évek megakasztok az egész országban a gazdasági egyletek működését, nem csak, de sokakat közülök el is temettek, s általában a még élők is egészen az akkori politikai hatóságok önkényétől fügvén, nagyon szerény téren mozogtak, mindaddig, mig 1857-ben, kormányrendelettel, az orsz. g. egyesület szabadabb mozgást nyervén, működését, — az új viszonyoknak megfelelőig — teljes erővel meginditá s oly lendületet adott az országban a mező-gazdászat haladására, hogy joggal lehet ez időszakot Magyarországon, a gazdálkodás új korszakának nevezni. Ez időben rohamosan alakultak a vidéki g. egyletek, úgy, hogy már 1866-ban 25-re ment a bejelentett vidéki g. egyletek száma; ezek között volt a bevesm. g. e. is, melynek alakításáról máshelyt szóltam. Az alkotmányos élet megnyílta óta, a rohamos fejlődés az országban, a gazdálkodás megváltoztatását is — szükségképen — maga után vonván, a vidéki gazd. egyesületek működésének is tágabb, s fontosabb feladat jutott; ennek következése, hogy ma az országban 229 g. s hasontermészeiü egylet működik, a körülmények szerint, kisebb vagy nagyobb eredménynyel. *) Lásd Galgóezy m. g. egylet története. E visszapillantásból látható, hogy már a régi időben leg- j elesebbjeink meg voltak győződve róla, hogy semmiféle téren az egyesülésnek olyan eredményes hatása nincs, mint épen a mezőgazdasági téren, azért fektettek oly nagy súlyt a vidéki g. egyesületek megalakítására. A vidéki gazdasági egyletek feladatát, sem elméletileg sem gyakorlatilag nem kiváltom fejtegetni, nem pedig azért, mert elméletileg annyira általánosan elfogadott, s annyiszor megbeszélt dolog, hogy nincs józan gazda, ki erkölcsi hasznát be nem látná ; gyakorlatilag pedig azért nem, mert miután vidéki, kell hogy minden egyes vidéki gazd. egyesületnek, gyakorlati működésénél, a megyei gazd. viszonyok szolgáljanak irányadóul. — Mindazáítal lehetetlen azon g. kérdéseket figyelmen kívül hagynom, melyek az újabb időben minden g. egyletet nem csak, de majd nem minden gazdát közvetlenül érintenek. — Ezer meg ezer ezen kérdések száma, de én csak pár újabbat kívánok itt megérinteni. Alig van törvény, mely a gazdát, — mint ilyent — közvetve vagy közvetetlenül ne érdekeljen. E törvények előkészítésénél, kötelessége s módja is vau hozzá — minden g. egyletnek — a maga közönsége méltatásával — véleményt nyilvánítani, illetve oda hatni, hogy a törvény lehetőleg figyelembe vegye, a gazda közönség érdekeit. Most legújabban ilyen törvényjavaslat lesz benyújtva, a mezei rendőrségi, a talajjavitási hitel, a köz- utakról szóló, s különösen a tervezett, kényszerállatbiztositási törvény, mely utóbbi ha megvalósúl, rendkívüli fontos lépés lesz. úgy az állat-tenyésztés, mint az állategészségi törvény végrehajtása tekinteté bő 1. A rabló — az okszerű gazdálkodásnak épen nem megfelelő — bérleti rendszernek megváltoztatása — a majorátus s birtok- minimumra irányúit mozgalommal — előtérbe lép. s ezért kell, hogy a g. egyesületek e fontos kérdéssel foglalkozzanak. A biztosítás ügyéről kimeritőleg szólottám, a g. e. részéről Hevesmegye közönségéhez 1885. évben beadott kérvényemben, s itt c>ak azt jegyzem meg, hogy az állami biztosítás kérdése, a g. egyleteknek mindig első kérdése kell, hogy maradjon. Vizjogi törvényünk már van, de a víznek gazdasági ezé- lokra való felhasználása nagyon lassan halad, e téren a g. egyletek buzditólag hathatnak. A vásárok szabályozása a kis gazdák érdekében előmozdítandó. Az állandó mag-kiállitáson való részvétellel a termelő és fogyasztó közönséget közvetlen érintkezésbe lehet hozni. A minden gazdára annyira fontos állattenyésztés ügye folytonos működését igényli a g. egyletnek. A törzskönyvezés, tenyészállatok vétele és eladásánáli közvetítés, állat-kiállítások, rendezése, stb. mind a g. egyletek feladata. Az állandó baj: a phylloxera elleni védekezés, dohány-termelők helyzetének javítása, a ezukorgyárnak való termesztés bírálata gazdasági szempontból, a gőzekék ismertetése, s annyi más fontos dolog, mind a g. egylet munkaköréhez tartozik. Nagy horderejűnek tartom, hogy a g. egyletek mintegy bizományi üzletként működjenek, közvetítve a gazdaközönség szükséglete beszerzését; -— feladata továbbá az újabb gazdasági gépeknek ismertetése, kiállítások rendezése, hitel és fogyasztási*, egyletek megalakitásának előmozdítása. Lehetetlen mindazon kérdéseknek csak felemlitése is. me-
