Eger - hetilap, 1889
1889-04-16 / 16. szám
16-ik szám. 2o-ik év-folyam 1889. Április 16-án. Előfizetési dij: Eresz évre . 5 frt-- kr Félévre . . 8 . 50 ,, Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — „ 45 „ Egyes szám n 12 „ Hirdetésekért minden 3 hasábozoit petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért lő kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lvceunii nyomda), a szerkesztöseg (Széchenyi-utcza 30. sz. Szabóféle ház) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Népoktatási viszonyok Hevesmegyében. (A hevesmegyei kir. tanfelügyelő hiv. jelentése a megyei közig, bizottság api-. havi ülésében.) A múlt hóban a gyöngyösi és hatvani járásban látogattam az iskolákat, tárgyalván mindenütt a községi képviselőtestület és iskolaszékekkel az iskolák törvényszerű kifejlesztése és hiányainak megszüntetése iránt. — Ezen körutamban is tapasztaltam, hogy az iskola-fentartók — a nehéz közgazdasági viszonyok mellett — elismerésre méltó áldozatkészséget és buzgalmat tanúsítanak a népoktatás ügye iránt. így Nagy-Rhéde, Vámos-Györk községek képviselete új iskola felállítása iránt határozott; Atkái-, Gyöngyös-Halász és Kompolt községek új iskolák építésére kötelezték magukat; — Hatvan község a róni. kath. iskolához egy újabb — most már m 7-ik tanítói állomást rendszeresíti. — Eger város képviselö-testülete egy itt felállítandó állami alreáliskola javára évi "1000 frí járulékot kötelezett. Nem messze van azon idő, midőn megyénk népoktatásügyének külső kerete a népoktatási törvény rendelkezéseinek megfelelő leend; s így mindinkább előtérbe lép majd azon nagy feladat, hogy az iskolák beléletét is a törvény által kívánt színvonalra emeljük, vagyis a jő tanítást biztosítsuk. — Ekként az iskolákra fordított tetemes anyagi áldozat népünk művelődésében fog bőven kamatozni. Az iskolába járás — a tek. közig, bizottság által hozott, szigorú rendszabályok következtében — megyeszerte javult; az is- kolaniulasztások után eddig már 590 fit bírság (200 írttal több, mint a múlt egész tanévben) hajtatott be, s ekként úgy a községi elöljárók, mint a szülék a tankötelezettséget most már kezdik komolyan venni. A tavasz beálltával külön rendeletben figyelmeztettem a községi elöljárókat iskolaügyi kötelességükre, s felelőssé tettem azokat a szorgalom-idő betartása iránt. Horth községben az 1874. év óta vajúdó iskola-épitkezési ügyet végre megoldásra juttattam, a mennyiben a 3 új tanterem felépítésére az árlejtés már megtartatott s őszre felépül. Új tantermet épít még Gyöngyös-Püspöki község. Mennyire üdvös volt a tek. közig, bizottságnak a regále- megváltás alkalmából a községekhez intézett felhívása, kitűnik abból, hogy eddig: T.-Füred, Nagy-Rhéde, Atkái-, Gyöngyös- Halász, Vámos-Györk, Poroszló, Bodony, Pásztó, Kompolt és Sarud az általuk nyerendő egész váltság-összeget, Saár és Visznek annak V3-adát; Tisza-Örs és Kápolna a korcsma-épületet iskolai czélokra átengedték. — Recsk és Derecske községek szintén hajlandók a váltság-összeg átengedésére. A földrajz helyes és sükeres oktatásának biztosítása czéljá- ból felhívtam a községeket, hogy Hevesvármegye fali térképét az iskolák számára szerezzék meg. Eddig már 50 iskola elismervé- nye érkezett be a térképek átvétele felől. Az iparos-tanouczok törvényszerű oktatását megyeszerte rendeztem, amennyiben Hevesen, T.-Füreden, Hatvanban és Pász- tón új iparos-tanoncz-iskolát szerveztem. — Egerben és Gyöngyösön már az ipartörvény életbelépte óta áll fen ily intézet s különösen a megye székhelyén levő a kivánalmaknak minden tekintetben megfelel. Hevesen 50, T.-Füreden 47, Egerben 388, Gyöngyösön 228, Hatvanban 63, Pásztón 62, összesen 848 iparos- tanoncz részesül oktatásban. Ezen iskolák anyagi ellátása biztosítva van, amennyiben az alispán úr az ipartörvény alapján befolyt helyi jövedelmeket előterjesztésemre az illető községeknek kiutalta; ezen kiviil a vallás és közoktatásügyi miniszter úr az egri iparos-tanoncz iskola részére 100 frtot, a gyöngyösinek 200 frtot, a t.-füredinek, 150 frtot, a pásztóinak 150 frt segélyt engedélyezett a megyei iparalapból; a hevesi és hatvani iparos- tanoncz iskola e tanévben segélyre nem szorult. — Az ipar-törvény szigorával ily módon az iparos-osztály művelése kellően gondozva van; — vajha a földmivelő osztály ifjúságának gazdasági kiképzése is hasonló lendületet venne. — E tekintetben a népiskola még- vajmi keveset tesz; a hozzájok csatolt faiskolák — tapasztalataim szerint — a legtöbb helyen szánalmas képet nyújtanak ; az ifjúság gyümölcsészeti oktatása pang. — Majd alkalmat veszek magamnak indokolt javaslatot terjeszteni a tek. közig, bizottság elé a néptanítók számára ojtási tanfolyamok rendezése, s a faiskolák fellendítése iránt. Egyházi hangverseny. A Hausmann V. V. székesegyházi főkarnagy vezetése „mellett“ (tán alatt?) az egri zenekedvelőkkel s a katonai zenekarral megerősített székesegyházi ének- s zenekar által az egri szegények javára adott egyházi hangverseny oly esemény vala, melyre nemcsak sajtónknak kell visszatérnie, de forrón óhajtandó, hogy maga a hangverseny is minél sűrűbben visszatérjen. A müveit nyugaton már nem újság az ilynemű hangverseny, nálunk azonban még mindig uj és szokatlan lévén, büszkék vagyunk rá, hogy hazánkban Eger nevéhez fűződik a dicsőség e magasztos müélv meghonosításában. Tán erősnek látszik a szó: „meghonosítás“ — tekintve a sok nehézséget, melylyel minden akklimati- zálás együtt jár; — de a siker, mely az első kísérletet úgy szellemi, mint anyagi téren is koronázá, s a tényezők, melyek városunkban meg vannak arra nézve, bogy a kísérletből állandó kultnréleti momentum fejlődjék, tán azt is mondathatnák egynémely vérmesebbel, hogy akár meghonosodottnak is tekinthetnék immár a megkisérlettet! Az imént megpendített körülmények parancsolván a bővebb hozzászólást helyi sajtónknak, mint melynek föladata a kultur- életi mozzanatok s törekvések előmozdítása s közvetítése a nagyközönséggel : midőn e parancsnak hódolunk, főleg 3 pont kiuál- kozik szerény észrevételeink tárgyául, t. i. a műsor, a közreműködők s a kísérlet jövője. Mi az elsőt illeti, mindenesetre ügyességre vall, amennyiben az összeállító számot vetett azzal, hogy ez első kísérlet, s kell hogy izelitőt nyújtson a még szokatlan közönségnek mindenből. Az, első mű, Mendelssohn-Bartholdy ,.Lauda-Sion“-jának 1. és 6. számai, jó volt negativ bevezetésül arra, hogy a következőkből lássuk, mi nem a tiszta s valódi egyházi zene. Maguk a közreműködők sem formáltak nagy ambicziót ennek interpretálására; mint, kik t. i. próbák alatt már eléggé beleszerethettek az igazi egyházi zene szépségébe. Jó volt, hogy a 2. szám, Liszt „Pater“ és „Ave“-je, ezúttal elmaradt; inig ugyanis e körülmény figyelmeztetésül szolgálhat, hogyan kelljen jövőre számot vetni az erőkkel, nehogy a kezdemény további fejlődése utóbb ütközzék nemvárt akadályokba, addig másrészt az igy Mendelssohn után megszólaló da Vittoria egyszerre a hangulat kulminácziójára ragadta a hallgatóságot: opposita juxta se posit,a. . . A spanyol eredetű Tomaso Lodovieo da Vittoria, (szül. 1560 körül) a római
