Eger - hetilap, 1889

1889-04-09 / 15. szám

122

adást tüzetesebben ismertetni. Előadás végeztével a hallgatóság a kedvelt képviselőt élénken megéljenezte; utána pedig a jelenvoltak legnagyobb része a Hungária-szállóban a derék felolvasó, Szederkényi Nándor tiszteletére rendezett társas estélyre gyűlt egybe, hol, hogy a szeretett képviselőre mondott pohárköszöntők egymást érték, s az estély fokozottau a legderültebb kedélyhangulatban folyt le, — mondanunk sem kell.

— Bucsuzás. Mindazon t. barátaimnak s jó ismerőseimnek, kiktől, Egerből való távozásom alkalmával, az idő rövidsége miatt személyesen búcsút nem vehettem, ez utón mondok szívből jövő „Isten hozzád“-ot, kérve őket, hogy a jövőben is tartsanak meg sokszor tanúsított, s nekem annyira becses, szives jó indulatukban, részemről Ígérve, hogy kedves emlékük szivemben mindenkor hálásan fog élni. Szakolcza, april hó 5-én 1889. Dr. Igács V. irg. r. házfőnök és főorvos.

— Az egri szölöszeti és borászati egylet 1889. évi április hó 22-én (husvét másodnapján) d. u. 3 órakor a városház tanácstermében rendkívüli közgyűlést tart, melyre az egyleti tagokat van szerencsém meghívni. — Tárgyak : 1) A szőlőszeti és borászati egylet s a kertészeti és szőlőszeti iskola közötti viszony meghatározása, esetleg az egylet feloszlatása. — 2) Az 1888. évi számadás megvizsgálása. Eger, 1889. apr. 7. Fülöp Zoltán, e. titkár.

— Az „Egri ifjúsági olvasókör“ f. hó 20-ikán zene- és felolvasással egybekötött műkedvelői estélyt rendez. Programm a a meghívókkal együtt küldetik szét.

— Jókai Mór újabb regényeinek Révai testvérek kiadásában (Budapesten, IY. kér., váczi-utcza 1.) megjelenő füzeteiből megkaptuk a 85. és 86. füzeteket, illetve a legújabban megindult „A léle ki do már“ czimii regényből a 8. és 9. füzeteket. E füzetek elragadóan szép tartalmából legyen elég „A két hajó“ czimü fejezetet kiemelnünk, mely oly remek jeleneteket tár elénk, hogy azt sem tudjuk, a tenger fenségének leírása, avagy Lán- dorynak, a lélekidomárnak merengése a szebb, klasszikusabb-e, azt sem tudjuk, a távozó, avagy az érkező hajót kisérjük-e nagyobb figyelemmel. Es a katasztrófa leírása, a mint a hajó sülyed, a mint annak az ezer embernek a halálorditása, melyben utolsó lélekzetét kiadja, megzendtilt ott a vizek mélységében, hogy az egész tenger, mint valami óriás hangszer, visszhangzott bele: ez volt aztán a dal! . . . Tud-e még ilyen szépen Írni, ,tud-e valaki tollának hatalmával igy elbűvölni, mint Jókai? — Ám dicsérjék a francziák Daudetjukat, rajongjanak a németek Spielhaagenjü- kért, — mi az írók eszményképét Jókainkban látjuk megtestesülve és az ő müveinél szebbeket nem produkál külföldi irodalom. Mindenesetre igen életrevaló eszme volt Révai testvérektől, hogy a legnagyobb magyar iró müveit ezeknek füzetes kiadása és a füzetek rendkívüli olcsó ára (20 kr.) által mindenkinek megszerezhetővé teszik. Mi csak teljes elismeréssel adózhatunk azért a kiadóknak, kiket nemcsak az erkölcsi, de az anjmgi jutalom is megillet, mit csak a tömeges pártolás teremthet meg. Jókai műveiből elég lesz egy mutatványfüzetet meghozatni, a többit okve- tetlenül utána rendeli mindenki. Előfizetés czéljából legjobb egyenesen a kiadóhivatalhoz (Budapesten, IV., váczi-utcza 1.) fordulni.

— Tisza-induló. Zongorára szerzé s a két ellenzéki pártnak ajánlja gr. Forgách Béla. Op. 31. A szerző sajátja. Ára 90 kr. — Ez a legújabb zenemű czime, melynek czimlapján Magyar- ország kormányelnöke, nagy magastetejű kalapban, az obiigát Tisza-szivarral kezében, masírozik, mig utána leghivebb mameluk- jaiból álló bandája: két Hegedűs, egy klárinétos, és egy hóri- horgas gitáros húzzák nagy keservesen, hogy : „Már siess hazádba vissza. .“ — Különben a szerzemény, mint zenemű, elég csinos, és mint induló, nagy katonai zenekarra hatásos is.

— A Nókám-Bodon affaire utolsó jelenete f. hó 3-án, a múlt szerdán játszódott le az egri kir. törvényszék tárgyalási termében tartott nyilvános szóbeli végtárgyaláson, mely alkalommal a kir. törvényszék párbaj vétsége miatt Bodon József gyöngyösi ügyvédet nyolcz napi állam fog házra, Nékám Ede gyöngyös városi rendőrkapitányt pedig egy hónapi áll am fogházra ítélte. E criminalis párbajügy alkalmából — aminő csak nagy ritkán szokott az egri kir. törvényszék fenyitő osztálya előtt is előfordulni — talán nem lesz egészen érdektelen olvasóink előtt, amennyiben netalán arról már előbb értesültek is, ha ez affaire keletkezéséről, s annak egyes epizódjairól néhány szóval megemlékezünk. — Van Gyöngyös városának (épen mint Egernek is) a különböző gondolkozáséi, s egymással homlokegyenest ellenkező véleményen lévő egyének nem kis veszedelmére, két kis heti lapja: a „Gyöngyös“ és „Gyöngyösi Lapok“ czimü. Ez utóbbi lap 1886-ik évi 20-ik számában — melynek Bodon József gyöngyösi ügyvéd volt a felelős szerkesztője, a „Hírek“ rovata

alatt egy közlemény jelent meg, melyben annak Írója megemlítve az „első magyar ált. biztositó társulatinak Gyöngyös városa részére egy hydrcphor beszerzésére tett 100 frtos adományát, mely példa után indulva a „Duna“ biztositó társaság is 30 irtot adományozott, ezt azzal a megjegyzéssel toldotta meg, hogy nem szép volt a gyöngyösi rendőrségtől, hogy ezen adományokat még csak meg sem köszönte. E czikkre Nékám Ede városi rendőrkapitány részéről a „Gyöngyösiben felelet, ezt ismét magasabb hangból kezdett válasz, majd a másik részről nem a legszebb titulusokban bővelkedő viszonválasz követte, minek az lett a következménye, hogy mikor egymást ilyen formán jól meghurczol- ták, Bodon, mint a ki mélyebben sértve érezte magát, Petróczy János kir. trvszéki jegyző, és Lovcsányi Pál mérnök segédeit bízta meg, hogy Nékámot provokálják. Nékám, ki ez időben távol volt s levélileg értesittetett, elfogadta a kihívást, segédeiül Kiszely Géza és Rédl Béla cs. kir. 12. sz. huszárezredbeli tiszteket nevezve meg. Nékám segédei a kölcsönös sértés következtében karddal való mérkőzést proponáltak, Bodon segédei azonban felük megbízása folytán erősen ragaszkodtak a pisztoly-párbajhoz, melyet a következő szigorú föltételek mellett meg is állapítottak : 25 lépés távolság, fix, 5 lépés avance-al; 3-szori golyóváltás: a „tűz“ és „állj“ vezényszavak között 30 mp. idő a czél- zásra ; telesülés esetén a párbaj befejezettnek tekintetik. A párbaj junius hó 30-án reggel folyt le a városhoz közel eső u. n. Szálas erdőben. Az első felállításnál Nékám Ede mint kihívott czélzott is, de golyója messze röpült el Bodon mellett, Bodon fixirozta is Nékámot, de nem lőtt, mire Rédl Béla pisztolyát a levegőbe sütötte ki; a második, úgy a harmadik felállításnál egyik sem czélzott, se nem lőtt, s miután a pisztolyok a segédek által a levegőbe lövettek ki, a párbaj befejezettnek tekintetett. De nem tekintette igy Nékám, kit bántott az, hogy Bodon az első felállításnál nem lőtt reá, s ki e miatt annál is inkább, mert a párbaj alkalmával megkísértett kibékités, mi csak kölcsönös bocsánatkérés utján történhetett volna meg, nem sikerült; újból kérdőre vonta Bodont. Bodon kitérő választ adott, mire Nékám a következő, s a maga nemében valóban jellemző feljelentést tette az egri kir. törvényszékhez: „Tekintetes kir. Törvényszék ! Bodon József gyöngyösi ügyvéd és lapszerkesztő f. junius hó 29-én d. e. 11 órakor Nékám Ede urat párbajra kihívta, mely f. junius 30-án, a reggeli órákban, a szálas erdőrészben, felek sérülése nélkül végre is hajtatott. Ez esetet azzal van szerencsém további intézkedés végett a tek. kir. törvényszéknek tudomására adni, hogy Nékám Ede a párbaj alkalmával szabadságon volt. Gyöngyös, 1886. juh hó 2-án. Nékám Ede v. rkapitány.“ — E feljelentés alapján a kir. törvényszék a fenyitő vizsgálatot elrendelte, s a múlt szerdán, f. hó 3-án tartotta meg a végtárgyalást, mely alkalommal a btk. 296. §-ába ütköző párbaj vétsége miatt Bodon Józsefet 8 napi, Nékám Edét pedig egy hónapi államfogházra Ítélte. Bodon az Ítéletben megnyugodott, Nékám azonban felebbezett.

— Furcsa meglepetés. Br. K., kiváló bortermelő polgártár- társunk a fehértemplomi állami szölőtelepről közelebbről néhány ezer direkttermő Herbemont-vesszőt rendelt me.'. A rendelvény e napokban meg is érkezett, s polgártársunk el is hozatta a szállítmányt a vasútról. De mily furcsa meglepetésben részesült, midőn a felbontott rákászból a szőlőveszszők helyett egy rakás — kvargli tárult kiváncsi szemei elé. Mint csakhamar kiderült, a ládának az egri állomási raktárban történt véletlen kicserélése okozta a furcsa meglepetést.

— Rendőri hírek. A pálinka áldozata. Még a múlt hóban történt, hogy Pál András egri kapás ember János nevű 6 éves fiacskája, hasonkorú két társával a szomszéd udvarába ment játszani. Szerencsétlenségre a házban senki sem volt otthon s igy a gyermekek a szobába is behatoltak, hol játszás közben valamikép ráakadtak a pálinkás üvegre, melynek mintegy negyed liternyi tartalmát pajkos kiváncsiságból kiürítették. Nagyon természetes, hogy a pálinkától mindahárman alaposan lerészegedtek, de különösen Pál János, a ki legtöbbet ivott közülök, oly részeg lett, hogy az időközben haza érkezett szomszéd nejének ölben kellett haza vinnie. Midőn haza vitték, édes anyja az égető szomjúságról panaszkodó gyermeket, nem sejtve annak káros voltát, a legjobb hiszemmel boros vízzel itatta meg, ami persze elég volt arra, hogy a szegény kis gyermek szenvedését még inkább elősegítette, ugyannyira, hogy másnap viradóra — a kezelő orvos állítása szerint — nagymérvű pálinka-mérgezés következtében meghalt. A rendőrség részéről a vizsgálat megindittatott.

Felelős szerkesztő: Sza’bó Ignácz.