Eger - hetilap, 1889
1889-04-02 / 14. szám
112 22-én, Husvét másodnapján fog' megnyílni. Az ismeretes kőpo- rosi hegyek alatt, egy zárt völgykatlanban fekvő úgynevezett „Bányakertről'1, mely néh. Danielik püspök tulajdonát képezte, s a magas ízlésű föurnak, általa csínnal és komforttal berendezett kedvencz nyári Tusculumát képezte, — tudják, akik ismerik, hogy e hely egyike városunk leg'kiesebb fekvésű pontjainak, melynek egyik előnye az is, hogy nem esik távol a belvárostól, s az oda való kirándulás kellemes nyári sétául is kínálkozik. E pompás helyet a mostani tulajdonosától közelebbről birtokjoggal, B ronts Andrásné, Köm ley Lujza asszony, a „Korona“ vendéglő Ízletes konyhájáról széles körben ismert bérlőnője vásárolta meg azon szándékkal, hogy e helyet pompás nyári mulató s kiránduló helyivé alakítja át olyformán, hogy az az egri müveit közönség fokozottabb igényeinek is megfelelhessen; s a mulatót a fönnebbi czim alatt a küszöbön álló Husvét másodünnepén fogja díszesen megnyitni. — Ha tekintetbe veszszük, hogy a kissé távuleső „Disznófőn“ kívül. — mely a mellett, hogy mindenféle vegyes frekvencziának örökké nyitva állott, csak nagy ritkán, s egyenes megrendelésre nyújthatott a műveltebb közönség igényeinek csak némileg is megfelelő kényelmet, — Eger városa, minden kies fekvése mellett sem birt egyetlen egy, közelben fekvő, kellemes nyári kiránduló helyet fölmutatni, — csak örvendhetünk Brontsné asszony derék tervén, hogy uj birtokát, a kies és gyönyörű „Bányakertet“ a jobb Ízlésnek s kényelemnek megfelelőleg berendezve, a müveit egri közönség számára rövid időn megnyitja, annálinkább, mert ez lesz városunkban az egyetlen nyári mulató hely, mely, alkalmilag, a müveit közönség által időn kint rendezendő zártkörű nyári mulatságok számára is könnyű szerrel elkülöníthető leend, s ép ez okból a derék vállalatnak eleve is szép sükert jósolunk. — ,.Magyar világ“. Vértesei Arnold beszélyiró földjnk ezer elbeszélésének gyűjteményéből közelebbről immár a 25 és 26-ik füzet hagyta el a sajtót. E füzetek tartalma:, A 17 éves leány szive“ — és „Takács Gábor ur házassága." Ara a 3 nagy ivet tartalmazó egyes füzetnek 15 kr. Megrendelhető (előfizetés utján is) a „Debreczeni ellenőr“ kiadóhivatalában. Debreczen. — „Közép-Európa általános térképe.“ E czim alatt közelebbről egy uj térkép-vállalat indult meg Becsben, Leelmer R. udv. és egyetemi könyvárus kiadásában. A térképeket a bécsi csász. kir. katonai földrajzi intézet állítja ki, s a kiállítás a térképrajzolás minden kivánalmaknak megfelelő legnagyobb magaslatán áll. Volt alkalmunk a térképek egy példányát látni, mely úgy színezett kiállítása, valamint részletessége, s rendkívül tiszta nyomása által valóban meglepő. A térkép méretaránya a lehető legnagyobb: 1-.200,000, úgy, hogy 1 Q ctméternyi térkép 2 □ kilométernyi természetes tér rajzát foglalja magában, nemcsak minden legcsekélyebb földrajzi helyiség (város, falu. kisebb tanyák, korcsmák, gyárak, egyes házak, kolostorok, templomok, kápolnák, romok, berkek, ligetek, stb.) pontos megjelölésével. a legújabb katonai földrajzi fölvételek alapján, hanem egyszersmind a hegyek, völgyek, folyók, erek stb. tisztán s élesen megkülönböztethető kartografikus színes feltüntetésével is. E térképek hivatalos használatra úgy, mint különösen iskolák számára megbecsülhetetlen értékűek. Az egyes térképek ára vászonra feszítve 1 írt. Előfizetés utján úgy az egész mű, valamint az összes térkép-gyűjtemény megrendelhető a kiadó Lechner R. czégnél (Bécs, Graben 31), mely, megkeresésre, szívesen küld bárkinek mutatványlapokat. — Göthe, hírneves német költő jól ismert balladája, az „Er 1- kőnig“ első szakának egy igen érdekes magyar travestiáját szavalta el Thaly Kálmán, a képviselőház márcz. 27-iki ülésén, a hírhedt véderő-törvényjavaslat tárgyalása folyamán. A eredeti szöveg igy szól: „Wer reitet so spät, durch Nacht und Wind? Es ist der Vater mit seinem Kind.“ Az ékes travestia pedig igy énekel: Ki nyargal őrülten Sándor-utczán ? Fiával menekül Tisza Kálmán. Fölharsan az „abezug!“ — Oh ez neki fáj. Előtte utánna bősz policzáj. — Szerkesztői ajánlat egy lap kéziratért. Az amerikai „Methodist Times“ lap szerkesztője Gladstonenak, a hírneves angol államférfiunak 100 font sterlinget (1000 forintot) ajánlott egy lapnyi kéziratért, melyen Gladstone azon könyveket ismertette volna, melyeket a nagy államférfin olvasás végett a gyermekeknek ajánl. — Gladstone azonban, betegsége, s ennek folytán beállott tulhalmozott teendői miatt, az ajánlatot kénytelen volt elutasítani, ügy látszik, kissé jobb dolguk van az amerikai lap- szerkesztőknek. mint az — egrieknek. — A legelső vasútvonal Németországban, a „nürnberg- fürth“-i vaspálya, az 1835-ik évi decz. 7-én nyílt meg s adatott Kiadótuladjonos az egri érseki-lyceumi nyomda. át a közforgalomnak. Ennek innen-onnau már 53 esztendeje múlt. Érdekes lesz tehát tudni, hogy félszázad előtt hogyan gondolkoztak az emberek a vaspályákról. Nagyon sok előítélettel s aka- dálylyal kellett a most nevezett vasútnak megküzdenie, mielőtt létre jöhetett, miken a mai közönség már jó izüket nevet. Egyebek közt a bajor kormány, mielőtt engedélyt adott volna a nevezett vasút megnyitásához, megkereste a bajor közegészségügyi főtanácsot, adjon véleményt a felöl, vájjon a vasúti emberi közlekedés az egészségre nézve káros-é, vagy nem káros? A tudós orvosi kollégium véleménye körülbelül a következőkép hangzott: „Az utazási közlekedés gőzkocsikkal a közegészség érdekében betiltandó. Mert a gyors mozgás az utasoknál okvetlenül agybántalmakat idéz elő, melyeknek egyik súlyos következménye az úgynevezett delirium furios um. Ha azonban az utazók e bajjal mit sem törődnek, akkor az államnak szoros kötelessége e betegségtől legalább a vasút b ám ülőit megóvni. Mert a vasút rohanó mozgásának puszta szemlélése is képes az említett bajt a bámulóknál előidézni. Azért szükségesnek mutatkozik, hogy a pályatest mindkét oldalról magas deszkapalánkkal zárassák el a bámészkodók szemei elől stb.“ — Ez a dolog pedig nem valami kifundált adoma, hanem — mint a „Frank. Kourier“ írja, — nem valóság, mert a föntisztelt bajor egészségügyi főtanács eme derék véleménye eredetiben ma is megvan a „nürnberg- fürth“-i vaspályahivatal irattárában. — Az akkori bajor kormány azonban elég okos volt, hogy ezt a bölcs orvosi véleményt nem hozta nyilvánosságra. — Az első magyar általános biztosító társaság marcz. 27-én tartotta évi közgyűlését Károlyi Gyula gróf elnöklete alatt. Az igazgatóság jelentése szerint a tüzbiztositási osztály kedvezőbb eredményt mutat, mint 1887-ben, ellenben a jég- és szállitmányi üzletágak veszteséggel zárultak, de ennek daczára az 1888-diki üzlet végeredményében kielégítőnek mondható. Az évi tiszta nyeremény 755,553 írt. Elhatározta a közgyűlés, hogy a tartalékalapokra szükséges és egyéb alapszabályszerü levonások után fennmaradó 457,509 forintból l százalék, vagyis 7638 írt közhasznú czélokra fordíttassék, osztalékul e hó 27-től kezdve minden egyes részvény után 152 frt, vagyis összesen 456,000 fizettessék ki, a fennmaradó 1509 frt pedig a jövő évi számlára irassék elő. A fölmentvények megadása után áttértek az alapszabályok némi módosítására. A változások főleg a kormányzó-testület létszámának emelését czélozzák, továbbá tervbe van véve egy „külön tartalék- alap“ képzése az évi tiszta- nyeremény 10 százalékából, de csak oly években, midőn az osztalék 160 forintot meghalad. E külön tartalék czélja az lesz, hogy egyes kedvezőtlen években ez alapból egészittessék ki az osztalék 160 írtig. Végül választások voltak. Uj igazgatósági tagok lettek: Schossberger Zsigmond, Ull- mann Károly Pál. Zichy Nándor gróf; uj felügyelő bizottsági tagok : Batthyány Géza gr., .Tekelfalussy Lajos, Szapáry Gyula gr. Új választmányi tagok: Hodossy Imre, Heinrich István, Mendl István, Nikolics Fedor br.. Nádasdy Ferencz gr., Steiger Gyula, Wenckheim Frigyes gr., Zelinszky Róbert gr. és Zichy Béla gr. — Rendőri hírek. Ön mérgezés. Múlt hó 31-én este 8 óra tájban Kaunitz Teodora, H. III. negyedbeli egri lakos 17 éves hajadon, egy kisszerű pohárral szándékosan arzenikumot ivott, minek következtében, az orvosi segély daczára, másnap reggel 8 órakor kínos szenvedések közt kimúlt. Hogy a boldogtalan fiatal leányt mi indíthatta arra, hogy ily korán öngyilkossá legyen, még eddig kihűlni nem lehetett; minthogy annak okát még a saját édes anyjának sem vallotta meg. — Hullája az orvos-rendőri bon- czolat megejtése végett a női kórház tetemkamrájában helyeztetett el. — Azt, hogy hol szerezte a mérget, vagy hogyan jutott hozzá, a rendőri vizsgálat lesz hivatva kideríteni. Felelős szerkesztő: Szabó Ignácz. 2980. 18897 HIEDE Egerváros tanácsa részéről közhírré tétetik, hogy az 1888-ik évi Egervárosi házi pénztári számadás az 1886. évi XXII-ik L ez. 142-ik §-ához képest 1889-ik évi april j hó 1-ső napjától kezdve 16-ig bezárólag a városi számvevő/ hivatalos helyiségében 15 napi közszemlére kitéve van, hol azt az illetők a hivatalos órák alatt bármikor megtekinthetik, s netáni észrevételeiket írásban beadhatják. Eger, 1889. marcz. 30-án tartott tanácsülésből. / <76) í* Lefévre, h. polgármester. Eger, 188'J. Nyomatott az egri érseki-lyceumi nyomdában.
