Eger - hetilap, 1888
1888-01-10 / 2. szám
10 natosnak tartom, és poharamat emelem a házi gazda, gr. Kegle- vich Béla főispán egészségére.“ Ismét éljenzések és koczintások, aztán vidám társalgás szivar és kávé mellett, miglen 33/4 órakor azok, kiknek, közmunkaszakosztály lévén, távozniok kellett, fölemelkedtek, s a vendégek a szívélyes házi gazdától búcsút vevén, eltávoztak. . . . A főispáni ebéd lefolyását ime itt leírtuk legjobb tudomásunk szerint. Ennek csak pár napja; de sokféle commentár van ez ebédhez fűzve. Áz ember mindennek legelsőben is indító okát keresi. A nagyképü politikusok egy sóhajból is vihart komponálnak, s már a népfölkeléssel járó tatárfutás rémképe lebeg szemeik előtt; — az intrigáló természetűek ügyes politikai kanyarulatot sejtenek; — a gourmandok azt mondják, hogy a gróf nem tud jóízűen enni, csak nagy társaságban, ezért hivott össze 20 s néhány embert, hogy saját pénzére kedvére jóllakhassék stb. Az emberek sok ily bolondot beszélnek, — már kitől hogy telhetik. Mi a dolgot természetesnek s lélektanilag könnyen magya- rázhatónak tartjuk. Gr. Keglevich Béla a hagyományos traditiók embere. Mint ilyen szereti Heves vármegyét, melynek szinte vannak családi nevével szorosan összefüggő traditiói. Amit szeretünk, azt úgy szeretjük, amint van, tehát gr. Keglevich is úgy szereti ezt a megyét, amint van. A főispán a vármegyét úgy, amint van, nem szeretheti, mert a megye ellenzéki, a főispán pedig a kormány személyesi- tője. A főispán és gr. Keglevich egy személy. Megvan tehát lelkében a küzdelem a traditionalis hajlam és kötelességérzet között. A megye többségének, mely erős ellenzéki, olyasmi is roszúl esett gr. Keglevichtől, mit más idegen nevű főispánnak nem is imputált volna. Innen a szenvedélyesség, mely kényelmetlen állapotot teremtett. Gr. Keglevichet, ki családias otthonosságban érezhetné e megyében magát, feszélyezi ezen állapot; azon tudat pedig, hogy a jelen helyzet a megye érdekeire hátrányos, bántja, mert részben ő idézte ezen állapotot elé, a mennyiben pártja embereinek többet engedett meg, mint kellett volna. — Ő egyetértést óhajt, ezt hangsúlyozta beszédében leginkább, és ő, mint a hatalom hatalmas embere, kinek az első lépést megtenni nem derogál, nyújtja a béke, az egyetértés olajágát. — Zalárral tartunk, s vele egyetértve, üdvözöljük a főspán e törekvését. Az „EGER“ tárczája. Szeretlek . . . Szeretlek édes! véghetetlenűl, Téged szeretlek, téged egyedül. Kívüled nincs elmémben gondolat, Erőm, érzésem, dicsvágyam te vagy. Te elhatározásim mozgatod, Mint a hajókat napfényes habok. S lecsendesitesz, hogyha rám veted Eget Ígérő két csodás szemed. Szél csendesül el igy olykor, ha halkan, Mint piruló lány. feltetszik a hajnal. Szeretlek édes! szivem feldobog. Akik szeretnek, azok boldogok. Óh! mint a lég, a szerelem szabad, Mint szűzi lég, mindenhová behat. S mint márvány-oszlopokra rózsaszál: Ifjúra felfut karjával a lány. Enyém vagy, mint a látás, két szememben, Arczomban a pir s a remény szivemben. Ahogy tavaszkor fényt és illatot, A bizalommal feltárt ablakok: Telkembe befogadtam lényedet — Képeddel alszom, képeddel kelek. (Vége.) A közgazdasági téren is eléggé élénk lendület mutatkozott a múlt évben megyénk területén. Az ekeversenyt Hatvanban, s a szokásos lókiállitást Füzes-Abonyban, mellesleg érintve, — a következő mozzanatokat tartjuk Krónikánkban följegyzésre méltóknak: Miklós Gyula kir. tanácsos, országos borászati kormánybiztos, — később dr. Horváth Géza, az országos phylloxera-álloraás felügyelője meglátogatták városunkat, itt úgy az okszerű szőlőművelés, valamint a phylloxera elleni védekezés tárgyában nagy fontosságú, szakszerű értekezleteket tartottak, s az egri szőlőszeti s borászati egylet szőlőtelepére vonatkozólag becses útbaigazításokat adtak. Nevezett egyletünk szölőtelepe, hatalmasan fejlődik, Ferk Miklós, egri szőlőszeti s borászati szaktanár vezetése alatt, ki a szakmájában való tanítást elemi s nép-iskoláinkban kiváló sükerrel folytatja. — A mátrai helyi érdekű vasút, műszaki bejárása m. é. jul. 28-án történt meg, s a vasút aug. 1-én adatott át a forgalomnak. — E közben az eg e r-deb r e ez e ni vasút létrehozásának ügye is hatalmas lendületet nyert az egri mélt. főkáptalannak m. é. febr. hóban tartott ülésén hozott azon nagy fontosságú határozata által, hogy a nevezett vasút kiépítéséhez 400,000 forintnyi részvény-tőkével kíván járulni. — Az osztrák-magyar nemzeti bank egri fióktelepét az egri ipar- és kereskedelmi banknál m. évi jan. 17-én nyitotta meg. — Az egri Schwartzféle gőzmalom, hosszas szünetelés után, m. é. szept. 1-én ismét megkezdte működését, mi által termény-forgalmunknak jelentékeny lendületet adott. — Kir. postahivatal megyénk területén a múlt évben Felső-Tárká- n y o n lépett életbe. A nevezetesebb elemi csapások közöl, az egri Fülöpféle háznál m. é. jun. 25-én történt nagyobb tűzesetet. — s az egri érsekség felső-tárkányi uradalmában m. é. aug. közepén mintegy 30 holdnyi erdőség tűz által való elhamvasztását jegyezzük fel, mint jelentékenyebbeket. Politikai életünk úgy Hevesmegyében, mint Eger városában a múlt év folytán, a szokottnál jóval élénkebb s izgalmasabb volt, mely körülmény főleg abban leli magyarázatát, hogy ez évben folyt le a megyében az öt éves mandátummal bírandó országos képviselők megválasztása. — A választási mozgalmak, s a korteskedések minden kerületben nagy mérveket öltöttek. A kormánypárt mindenütt óriási erőt fejtett ki, hogy az ellenzék uralmát megyénkben megtörje. Pénz és bor nem voltak kiméivé. Az egri s gyöngyösi bortermelők jó üzletet csináltak. A silányabb értékű borok mind elkeltek. A pártok már az év elején megkezdték az általános szervezkedést. A hevesmegyei függetlenségi s 48-as párt, 1887. Szeretlek édes! volt egy sejtelem, Mely álmaimban ezt sugá nekem: Kell lenni szívnek, mely csak értem ég, Bár azt sem tudja, hogy én születék. Ki sejti, várja, érzi, tudja, hogy Meglát, miként a felkelő napot; És tudja: czélja itt e földtekén: Szeressen engem, legyen az enyém, így álmodozva, mint villám az égen: Fellángolt — látásodra — szenvedélyem. És én megél zém, hogy te vagy, te vagy, Kit eszményítve kirajzolt ez agy; S te fogsz engem szeretni kedvesem, Önzetlenül, mélyen, hűségesen . . . Szeretlek édes! rád bízom magam. Egy szemvetésed lesz parancsszavam ; Intésed törvényem lesz; ajkaid Mosolya: — mely rég elhagyott — a hit. Uralkodj rajtam s hogyha érdemes, Fejtsd ki belőlem, mi bennem nemes, Tégy jóvá; buzdíts szépre, jóra, nagyra, Nagy szeretetre, fenséges haragra. Ébreszd fel bennem a gyermek-hitet; Tedd irgalmassá daczos szivemet. S ha tele gőggel, vérem forrva lázad: Tanítsd meg, mily krisztusi az alázat, S erénynek isten csak kettőt adott: A szeretetet s a — bocsánatot . . . Tárd fel az élet boldogabb felét,
