Eger - hetilap, 1888

1888-03-13 / 11. szám

11-ik szám. 27-ik év-folyam 1888. Marczius 13-án. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr Félévre . . 2 „ 50 ,, Negyed évre. 1 „ 30 n Egy hónapra n 45 » Egyes szám r> 12 n Hirdetésekért minden 3 hasábozoit petit sorhely után 6, béiyegadó fejében minden hirdetéstől oO, nyílttérben egy petit- sorhelyért lő kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztöseg (Baktai-ut, Exingerféle ház.) és Szolcsányi Gyula könyv­kereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. A. márcz. 15-iki ünnep. Az egri törzskaszinó választmányának legutóbb tartott rend­kívüli ülésén Gáspárdy Géza vál. tag, a kaszinó közgyűléséből nyert megbízatásához képest, mely szerint a kaszinótestület által esetről esetre rendezendő társas mulatságok tartására nézve te­gyen javaslatot, ha erre nézve valamely időpontot alkalmasnak s kedvezőnek talál: jelenti, hogy ily társas estély tartására a küszöbön álló márcz. 15-ét kiválóképen alkalmasnak találja, an­nál is inkább, mert az idei márcz. 15-ike épen negyvenedik évfordulója az 1848-iki nagy nemzeti ünnepnek, s mert ez ünnep évfordulóját az idén az egri jogakademia polgár­sága, az 1848/9-iki egri honvédegyesülettel karöltve, szokottnál fényesebben kívánja megünnepelni; illő s méltányos tehát, hogy ez ünnep fényének emeléséhez az egri törzskaszinó is járuljon. Indítványozza tehát, hogy a törzskaszinó f. é. mar ez. 15-én bankettel egybekötött tán ez estélyt rendezzen, s e czélra összes helyiségeit rendelkezésre bocsássa. Az indítványt, rövid eszmecsere után, a választmány egy­hangúlag elfogadta, s a rendezendő társas estély részleteinek megállapítására, saját kebeléből, Gáspárdy Géza, Szabó Ignácz, dr. Pásztor Bertalan, ifj. Simonyi Károly és Fiilöp Zoltán tagokból álló bizottságot küldött ki, mely bizottság, a vál. ülés befejezte után nyomban összeülvén, az ünnep tervét azonnal megállapította. E szerint az egri törzskaszinó f. é. márcz. 15-én, a nagy nemzeti ünnep negyvenedik évfordulója megünneplésének emelé­sére, a kaszinó belső termeiben bankettet rendez. Egy teríték ára 1 frt 20 kr. A bankettet a kaszinó helyiség nagytermében, Palócz Kálmán nemzeti zenéje mellett, tánczestély fogja követni. A táncz- estély belépti dija 50 kr. Miután a törzs-kaszinó választmányának, e társas estély rendezése által, az indítvány szerint is, főkép az a czélja, hogy. e nevezetes nemzeti ünnepünk méltó megünneplésében Eger vá­ros hazafias, lelkes hölgyei is részt vegyenek, — mi eddi gélé, sajnos, nem történt, — a rendezőség óhajtja s kéri városunk minden szép. nagy, s hazafias eszmékért lángoló, müveit hölgyközönségét, hogy úgy a banketten, mint a tánczmulatságon minél nagyobb számmal részt venni, s miután e társas összejöve­telnek az is egyik főczélja, hogy városunk köreiben a társas élet minél barátságosabbá fejlődjék, s minél szorosabbra fűződjék, — ez estélyen a lehető legegyszerűbb házias toilette- ben megjelenni kegyeskedjenek. A márcz. 15-iki ünnep további részleteit az egri jogakade- mia polgársága s az 1848 9-iki egri honvédegylet kebeléből ala­kult bizottság állapította meg, s az ünnep összes programmját plakátokon olvasható Föl hiv ás által tudatja városunk hazafias közönségével. Az ünnepség programmja a következő: Esti 6 óráig gyülekezés a Lyceum előtti téren, innen ünnepélyes fáklyásmenet nemzeti zászlók alatt, zeneszó mellett a Káptalan utczán a Mecs- kei-téren és Német-utczán keresztül a piaeztérre, hol a város­házán, lampionokkal kivilágított emléktábla alatt Csap laky Lipót. joghallgató, a jogászsegélyző egylet elnöke tart ünnepi szónoklatot, mely után Sándor Szi 1 árd joghallgató hazafias költeményt szaval. Ezek után taraczklövések kíséretében zeneszó mellett a Kossuth- és főutezán át felvonulás az ókaszinó elé, hol a banquett tartatik, melyen Szabó B é 1 a joghallgató fogja az ifjúság érzelmeit tolmácsolni. Az egri ipar- s kereskedelmi hitelintézet közgyűlése. Az egri ipar- s kereskedelmi hitelintézet, Burik István el­nöklete alatt, az egri részvényesek tekintélyesebbjeinek jelenlété­ben , s érdeklődése mellett múlt vasárnap, f. hó 11-én délut. 3 órakor tartotta meg rendes évzáró közgyűlését. Elnök üdvözölve a szép számmal egybegyült, részvényes tagokat, miután a közgyű­lés határozatképességét konstatálta, a közgyűlést megnyitja, s intézeti igazgatótársát dr. Schwartz Dávid igazgatót, az intézeti igazgatóság jelentésének előterjesztésére kéri föl. Dr. Schwartz Dávid intézeti igazgató, az igazgatóságnak a múlt évi üzletforgalomról szóló jelentését a következőkben ter­jeszti elő: „T. közgyűlés! Tizenharmadizben van ezúttal szerencsém igazgatói minőségemben a t. közgyűlés elé lépni, hogy a lefolyt üzlet-évről tiszta és kimerítő képet nyújtsak. Teszem ezt nem hangzatos szólamokban, mert a legfényesebb ékesszólás is elné­mul a tények és számok előtt; hanem egyszerűn az adatok felso­rolásával és a tiszta igazságnak megfelelőleg, az ügy komoly vol­tánál, s a nagymérvű felelősség érzetétől áthatva, amint azt a t. részvényesek tőlünk joggal követelhetik. Általában kimondhatom, és ez örvendetes jelül tekinthető, hogy intézetünk prosperál, és hogy a kitűzött czélnak : a helybeli ipart és kereskedelmet támogatni, emelni, annak minden irányban segédkezet nyújtani, s hitelét tőlünk telhetőleg emelni — megfe­lel; gyámolitja a kis ipart és kereskedelmet, tekintettel a szemé­lyes hitelre, és épen ebben különbözik a másik itthelyben fenálló, s leginkább csak nagyobb liypothekárius kölcsönöket eszközlő két pénzintézetünktől, s épen ebben leli legfontosabb létjogát. Ha ugyanis a t. részvényesek váltótárczánkat megtekintik, azt fog­ják tapasztalni, hogy alaptőkénk egész összegén túl 10—100 írtig terjedő váltókban fekszik. Ez. eléggé illustrálja az imént mondot­takat, s bár intézetünk nem viseli a jótékonyság czimét, ezzel mégis méltán dicsekedhetik. A t. részvényesek közt kiosztott 1887-ik évi üzletforgalmi kimutatásból a következő adatokat vagyok bátor kiemelni: A forgalom tett 1886-ban 1.831,615 frtot; 1887-ben 2.004,066 frtot; többlet 172,451 fit. Leszámitolt váltók: 1886-ban 312,511 frt; l<S87-ben 347,283 frt; többlet 34,772 frt. Betétekben; 1886- ban 120,346 frt. 1887-ben 147,984 írt. többlet 27,638 frt. Tiszta jövedelem 1886-ban 8512 frt. 1887-ben 9464 frt. — E számok bizonyítják intézetünk kedvező előhaladását. Az igazságnak meg­felelőleg föl kell azonban említenem, hogy az igazgatótanács, a tartalékalapból, veszteségek födözésére 10Ó0 frt levonását hozta javaslatba. — Az osztalék tett 1886-ban 6750 frtot 1887-ben 7682 frtot, teliát az osztalék-szaporodás is 1000 frt többletet mu­tat, mi a befizetett alaptőke 10%-át, haladja. Nem hagyhatom említés nélkül, hogy a jelzálogok rovatá­ban kimutatott 27,000 frtnyi összegben a gőzmalom 17,000 trtnyi tartozása is bennfoglaltatik, s hogy ez összeg folyóvá tétele már csak rövid idő kérdése, amennyiben kilátásba van helyezve, hogy az egri pénzintézetek ellen beadott, s a sorrend megállapí­tására vonatkozó fölebbezése a huzavonára törekvő pörlekedő fél­nek a felsőbb bíróság részéről el fog utasittatni, s az első bíró­ság Ítélete helybenhagyatni. Az egri ipar- s kereskedelmi hitelintézet ez idő szerint hat pénzintézettel áll üzleti összeköttetésben visszleszámolás czéljá-

Next

/
Thumbnails
Contents