Eger - hetilap, 1888

1888-02-28 / 9. szám

lett. — Azon t. urak, kik ez estélyen résztvenni óhajtanak, f. é. márcz. 1-ső napjáig Eliássy Ferencz vagy br. Chappon Soma uraknál szíveskedjenek jelentkezni. A társas vacsorában való rész­vét dija 1 fit 30 kr. Az estély 7 órakor veszi kezdetét. — Kapácsy Dezső, lapunk kedvelt munkatársának, a Hoós János dévai (Hunyad-megye) állami képezdei zenetanár által szerkesztett „Eredeti Magyar Daltár“-ban, Tariczky Ferencz váczi tanár által dallamitva, már második szép költeménye jelent meg. Gratulálunk! — Az eger-vidéki jótékony nőegylet részéről f. hó 14-én ren­dezett sorsoláshoz adakozni szíveskedtek: Dr. Végh Jeuőné 3 db. tárgyat, Fogéi Ágostonná 4 db. tárgyat, Matékovits Móráé 2 db. tárgyat, Dáluoky Jánosné 1 frtot, Ringelhann Imréné 1 frt, özv. Köllner Lőrinczné 1 frt, dr. Danilovich Pál né 1 frt, Volt Károly- né 1 frt; Ckalaupekné 1 fit, özv. Fülöp Józsefné 1 frt, Erdélyi Józsefné 1 frt, Kösztler Józsefné 2 db. tárgyat, dr. Akantisz Jusztinná 1 frt, Plank-Specziár Mariska 1 frt, Remeuyik Kál­mánná 1 frt, Glósz Irma 1 frt, özv. Frantz Alajosné 1 frt és 2 db. tárgyat, özv. Csécsey Kázmérné 1 frt, özv. Mossóczi Jánosné 2 db. tárgyat, özv. Kovácsné 40 kr, Kolossy Gusztávné 1 írt, Baloghy Aladárné 1 frt, özv. Szentkirályiné 2 db. tárgy és 1 frtot, özv. Harcsa Andrásné 50 kr., Marti novicliné 1 frt, Fekete Károlyné 1 frt, Porubszky Istvánná 1 frt, Mednyánszky Sándor- né 1 frt, Éliássy Ferencz 1 frt, Beniczky Etel 1 frt, Gröber Ferenczué 2 frt, Farkas-Hellebronth Ottilia 1 frt, Hartl Edéué 1 frt, Babies János kanonok 3 frt, Kaszap 1 frt. Babies Béláné 1 frt, Imre Miklósné 10 db. tárgyat. Begovcsevich Robert kano­nok 2 frt, Szele Gábor kanonok 3 frt, Szvorényi József 5 frt, Szinrecsáuyi Lajos 1 frt, Prédán József 2 db. tárgyat, Gariup Péter 50 kr., R. P. 2 frt, L. A. 2 frt, Kovacsóczy István kano­nok 5 frt, Uryné 1 frt és 3 db. tárgyat, özv. Kobza Antalné 1 frt, özv. Rosenberg Miksáné 1 db. tárgyat, Pátz Szidónia 1 frt, Onczay Etel 1 frt, Buday Károly 50 kr., Kemény Alajosné 1 db. tárgyat, Mózer Antalné 1 fi tot, özv. Mészáros Istvánná 6 frtot, Steinfeldné 2 db. tárgyat, Simonyi Károly 50 kr., Turcsányiné 50 kr., dr. Brünauer Ámbró 50 kr., Párvy Sándor 1 frt, Kovács Kálmánná 5 frt, dr. Chalaupek József 1 db. tárgyat, Gáspárdy Gézáné 1 db. tárgyat. E kegyes adakozásokért legmélyebb kö­szönetét nyilvánítja az eger-vidéki jótékony nőegylet. — Helyreigazítás. Lapunk múlt számában az eger-vidéki jótékony nőegylet részéről folyó hó 14-én rendezett báli sorsolás eredményének közzétételébe sajtóhiba csúszott, a mennyiben a 448. és 539. sorsjegyszámok helyett a 459. és 530. számok ho­zattak ki, mit is ezennel sietünk helyreigazítani. — Az egri dalkör által f. é. febr. hó 11-én rendezett mulat­ság alkalmával az egylet czéljai javára a következő felüladako- zisok történtek, — melyért fogadják az egylet hálás köszönetét: vala széltiben ismeretes, s e jó tulajdonságának hírnevére még ma is annyira büszke, hogy ebbéli magas képességeinek beigazo- lására, még élemedettebb korában is gyakran összeütötte a boká­ját a lövésztársulat mulatságain, s nem egyszer járta el a „Ma­gyar Szólót“ meg a „kállai kettőst“, a lövésztagok nagy mulat­ságára. Bader bátyánk tehát a lakozás helyisége felé vevén útját, megálla a „kassza“ előtt, s ilyetén kérdést intéz vala a pénztár- kezelő polgártársakhoz: — Itt van-e Rézi? (így hívták szive választottját.) — Ott benn van! — felelék neki. — Akkor én is bemegyek! — mondá Baderuuk, s előke­resvén zsebéből negyven vasat, mint szokásos belépti dijat, je­gyet váltott, s a terembe lépett. Azonnal hozzáfogott, a roppant tolongásban hullámzó ren­geteg néptömeg között, számos oldaldöféseket adva és kapva, — Rézi kereséséhez. De hasztalan! Rézi, már tudnillik az ő Ké­zije nem vala található sehol. Baderuuk nagy dühösen hagyta oda a termet, s a kassza elé állva, mint bőszült tigris, rivallt az ott állókra: — Megcsaltak! Rézi nincs ott benn. Adják vissza a pén­zemet ! — Azt nem tehetjük, uram, — válaszolának nyugodtan a pénztárkezelők. Mi nem csaltuk meg, mert Rézi van odabenn akárhány. A beléptidij visszaadása pedig nem szokásos dolog. Ekkor Baderuuk, indulatától elragadtatva, nagy hirtelen a pénztárba markolt, — aminek rá nézve nagyon tragikomi­kus vége lett volna, mert két izmos csizmadia legény épen nya­kon csípni készült őkémét, — ha az élénk zajra kilépő atyames­1 mre Miklós 21 frt, Babies János 5 frt, Scheidl Ágostonná 5 frt, Ladányi Antal 5 frt, Samassa János 5 frt, özv. Köllnerné 2 frt, özv. Frantzné 2 frt, Párvy Sándor 2 frt, Szmrecsányi Pál 2 frt, Dutkay Pál 2 frt, Kolossy Gáborné 1 frt 40 kr., dr. Dombay 50 kr., Broncs Andrásné 30 kr. Összeg 53 frt 20 kr. Eger, 1888. febr. 22. Buzáth Lajos, a dalkör pénztárosa. — A fősorozás megyénk egyes járásaiban a következő na­pokon fog megtartatni: márcz. 1-től 3-ig Eger város, 5-től 10-ig az egri járás, 12-t.ől 15-ig a pétervásári járás, 17-től 20-ig Gyön­gyös város, 21-t.öl 26-ig a gyöngyösi járás, apr. 4-tól 6-ig a hat­vani járás, 9-től 13-ig a hevesi járás, 16-tól 19-ig a tiszafüredi járásban. — Hevesmegyének a múlt évről felmaradt tartozáson kivül, u. m. 331 újouez, és 186 póttartalékoson kívül, még követ­kező jutalékot kell kiállítania: az egri járásnak 135 ujoncz 14 póttartalékos 32 honvédet hevesi „ 96 10 23 hatvani „ 71 „ 7 11 15 ír gyöngyösi 96 „ 10 11 22 ii pétervásári „ 73 „ 7 11 15 tiszafüredi „ 84 „ 8 16 Eger városa „ 61 6 11 11 Gyöngyös vár. „ 44 n 4 11 10 ii összesen 660 „ 66 11 144 ii vagyis a múlt évi tartozással együtt 991 újonezot, 252 póttarta­lékost és 144 honvédet. A negyedik korosztály a megye összes járásaiban felhivatott, kivéve Eger városát. — Városunk egyike az ország azon nagyon kevés sorozó-járásainak, hol a negyedik korosztály felhiva nincs, vagyis Eger város fiatalsága hiány nél­kül megadja a hazának a mi a hazáé. — Az orsz. magy. kir. zene- és színművészeti akadémia ope­rai növendékeinek bemutató estéje a múlt hétfőn febr. 21-én volt a budai várszínházban. A fővárosi lapok az operai növendékek közöl különösen kiemelik Pauli Rikárd egyik tanítványát, V á- fady Sándor első éves növendéket, „egy kellemes, ma­gas bariton hauggal biró ifjút, aki meglepő Ízléssel bá­nik rokonszenves hangjával, kezdőnél egészen szo­katlan ön tudatosságot tanúsít, érdeklődést tud gerjeszteni maga iránt, szóval: a legszebb remé­nyeket adja arra, hogy egyszer majd mint művész­ről szólhassunk róla. (Bp. H.) — V á r a d y Sándor „egri gyerek,“ tagja az itt lakó derék Várady-családnak, s ismét egyike azoknak, kik hivatva vannak becsületet szerezni az „egri" névnek. Várady Sándor még pár év előtt az egri cist.-r. fógymnásiumnak volt egyik jelesebb tanítványa, s az ének művészetben való első, alapképeztetését is e tanintézetben nyer­te. Már ez időben, a főgym. iíjuság énekkara által rendezet. hangversenyeken is méltó föltünést keltett üde, s rendkívül rőt tér meg nem menti a további kellemetlenségektől. Az atyamester nyugodtan meghallgatván Baderunk panaszát, nyomban meghozta az ítéletet, mely is következőképen hangzott : „Az egri nemes csizmadia czéli nevében Ítéltetett: Bader Jeremiás urnák befizetett 40 váltó krajezár belépti dija visszaadandó. Amennyiben azonban a társaság pénzéhez önhatal­múlag merészelt nyúlni, kinyalábolván abból egy telemarok pénzt, melyet még jelenleg is tenyere közi szorongat: ugyanazért e ki­markolt pénz tőle elveendő, felolvasandó, s ameunyiben a befize­tett. 40 krnál többnek találtatnék, úgy e többlet összegének megfizetésére az egri esizmadia-ezéh pénztára javára büntetéské­pen elmarasztatik.“ Baderunk örömmel nyugodott meg az ítéletben, mert azt hitte, hogy negyven vasnál többet úgy se markolt ki. Mily nagy volt azonban meglepetése, midőn markát szétterpesztve, a réz krajezárosok közt hat darab ezüst húszast is pillantott meg! Denique, a büntetést meg kellett fizetnie, s igy Baderunkuak ez a mulatság, Rézi nélkül, öt bankó forintjába került. Hej hat huszas, látod-e? Ha megiszom bánod-e ? Egy alkalommal Baderunk édes atyját, épen az ő lakása előtt támadták meg, valami ürügy miatt a szabólegények. Bade­runk ezt látva, nem volt rest, hirtelen lekapva flintáját a szögről, kiugrott s a szabólegények közé lőtt e kiáltással: „Az árgyélu- sát! Hány kecskét puffantottam le?“ — E vitéz tette miatt jó- Bader bátyánk sokáig állott perben, mely azonban, az atyai vé­delem alapján, reá nézve végre is kedvező megoldást nyert. (Folyt köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents