Eger - hetilap, 1888
1888-02-28 / 9. szám
6« szembetűnő fokozatos emelkedését, — az egri iparbank igazgatótanácsa. felmondás alkalmával, kijelentette az osztrák-magyar bank főigazgatósága előtt, hogy hajlandó az egri baukmellékhely üzletvezetését továbbra is folytatni, ha az osztrák-magyar bank ezúttal kész, alapszabályai szigorától eltérve, irányukban kivételt képezni, s kauczio fejében „biztosítási okirattal“ elégedni meg, a lo,000 frtnyi biztosítéki kész érték helyett, miután az egri iparhitelintézet részéről a bankmellékhely további vezetésének akadálya épen abban rejlik, hogy iparhi tel intézetünk ezen 10,000 frtnyi összeget forgalmi tőkéjéből egyáltalán nem nélkülözheti. Tette pedig ezen ajánlatot az egri kereskedelmi- s ipar-hitelintézet saját megnyugtatásául arra nézve, hogy tisztán az egri kereskedelem s az egri közönség érdekében a bankmellékhely megtartására a lehetséges kísérletet részéről megtette, bár ismerve az osztrák-magyar bank alapszabályainak szigorúságát, kísérletétől alig várhatott sükert. S ime, mi történt? Az osztrák-magyar bank budapesti kormány tanácsa, az egri ipar- s kereskedelmi bank ajánlatát, kellő informácziók, s bizonyára meleg ajánlat kíséretében, a bécsi főtanács elé terjesztette. A bécsi főtanács pedig, a bpesti bauk-kormánytanács előterjesztéséből értesülve ama páratlan pontosságról, s készségről, raely- lyel az egri ipar-hitelintézet a bankmellékhely ügyeit, minden anyagi előnyök nélkül, tisztán az egri kereskedelem érdekeit tartva szem előtt, úgy szólván a pedantériáig vitt szigorúsággal kezeli, megtette azt, amit még eddig egyetlen pénzintézet irányában sem teljesített, s ezúttal alapszabályainak szigorú betűitől eltérve megengedte, hogy az egri iparid kereskedelmi banknak a 10,000 frtnyi biztosítási érték-összeg visszaadassék, s kimondotta, hogy ezen intézet részéről kauczió fejében, megelégszik egy, az egri hitelintézet igazgatósága által egyetemlegesen kiállítandó „biztosítási okirattal.“ Ezen elhatározásával az osztrák-magyar bank oly fényes bizonyítékát adta az egri ipar- s kereskedelmi hitelintézetbe, s annak igazgató tanácsába vetett bizodalmának, mely nem mindennapi a pénzintézetek történetében, s azt h i s z s z ü k: vidéki pénzintézeteink sorában páratlanul áll. Az osztrák-magyar bank budapesti kormányzósága az egri bankmellékhely ügyének, s főnállása további biztosításának ily értelemben való elintézésére nyomban utasította is egyik jogtanácsosát, dr. Flittner Frigyes urat, ki pár hét előtt megjelent Egerben, s conferált az egri kereskedelmi bank igazgató- tanácsával. Ez értekezleten tüzetesebb megbeszélés tárgyát képezte az egri bauk-mellékhely további fönállásának kérdése. A vita érdekes és tanulságos volt. Az igazgató-tauács tagjai a felolvasott Az „EGER“ tárczája. Isten veled! Hiába mondja könnyel szép szemében A kis virág a napnak, hogy: „Ragyogj, S fürössz örökkön fényed tengerében, Mert hogyha elhagysz, úgy elhervadok.“ Hiába mondja. Mert az ég királya Büszkén tovább hajt lángoló lován. Mért is figyelne a halvány virágra, Hisz rá bíborban vár az óczeáu ?! Hiába mondom én neked leányka, Hiába kérlek : „Soha el ne hagyj! Mivel szivemnek imádott bálványa S az égi napnál fénylöbb napja vagy!“ Hiába ömlik könnyeimnek árja, Nem hat meg téged semmi, semmi már. Mért is figyelnél rám, halvány virágra, Ha másutt a kéj óczeánja vár?! S hogy távozásod szivemet megölte, Ne légy ezért cseppet se bánatos! Hisz én se sírok, a mikor útközbe’ A lábam egy kis férget eltapos. „biztosítási okirat“ szövegéből átlátták, hogy aláírásaikkal nemcsak egyetemlegesen, de egyen kint is, mily nagy felelősséget vállalnak magukra a nélkül, hogy ebből az intézetre csak legkevésbbé is figyelmet érdemlő anyagi haszon háramolnék. Az egri hitelintézetnek tehát a bank-mellékhely további föntartásá- ból egyelőre tisztán csak erkölcsi előnye marad fon. De ez minden esetre oly jelentékeny, hogy figyelmen kivül semmi esetre sem hagyható, már csak azért sem, mert e körülmény a főbb pénzintézetek előtt, melyekkel az egri kereskedelmi s iparhitelintézet üzleti összeköttetésben áll, nemcsak reputáczióját, de hitelét is nagy mértékben emeli. Az egri hitelintézet igazgató-tanácsa belátta, hogy jövő felvirágzására nézve az osztrák-magyar bank eme bizodalma megbecsülhetetlen értékű. E kivül azonban még más szempontok is voltak irányadók, melyek az egri kereskedelmi hitelintézet igazgató tanácsát arra birták, hogy az egri bankmellékhely üzleti ügyeinek vezetését, a kívánt föltétel alatt továbbra is megtartsa. Komoly számba vette ugyanis azon körülményt, hogy Eger város, mielőtt bankmellékhely volt, az európai kereskedelmi forgalomban nem numeráit. Úgyszólván teljesen ismeretlen volt. Az egri kereskedő, ha egyát-alán hitelképes volt, az árut, hitelre, drágábban, vagyis bizonyos % hozzászámitásával, kelle vásárolnia, miután az egri kereskedő váltóját, hitelezője, lejáratig, kénytelen volt por- tefeuillejában hevertetni. Nem értékesíthette azt. Most, mióta bankmellékhely áll tön Egerben, egészen másként áll a dolog. A bécsi, prágai, vagy brünni gyáros, a triesti vagy fiumei kereskedő, ki a gyarmatárukat en gros adja el, ma sokkal biztosabban, szívesebben, s csekélyebb haszon melleit, hitelez az egri fűszer-, posztó-, divat-, vagy rövidáru kereskedőnek, mert az o 11 h e 1 y- beli bankfióknál az egri váltót tetszése szerint, bármikor értékesítheti, nem kénytelen azt tárczájában hevertetni. A bankfiókok pedig, mióta az egri bankmellékhely fonál], készséggel honorálják az egri váltókat, miután azokat az egri bankmellékkelynél telepíthetvén, gondját elvetik. Könnyű belátni, mily nagy fontosságú e körülmény arra nézve, hogy városunkban az ipar s főleg a kereskedelem, melynek eddigelé mindig csak pangásáról panaszkodtunk, jelentékeny lendületet s magas fokú emelkedést nyerjen. Mert hogy a hitelműveletek könnyítésével a hitelképesség tetemesen javul, s a kereskedelmi forgalom arányos mértékben növekszik, azzal miudenki tisztában van. ki az üzleti s forgalmi viszonyokkal némileg ismerős. Az egri bankmellékhely fönállása, már ez egy évi üzletforgalma alatt is szembetünöleg éreztette ez irányban gyakorolt jótékony hatását. Szóval: Eger városa, az egri bankmellékhely fölállítása óta az európai kereskedelmi hálózatba került, s viszonyainál fogva hivatva van ott, idővel, nem épen jelentéktelen forgalmi góczpontot alkotni. Ezek voltak főleg ama mérvadó szempontok, melyeknek koCsak egyre kérlek esdekelve téged, S ez egy kérést meg nem tagadhatod. Hisz a haldokló bármi dolgot kérhet; Én meg rád nézve haldokló vagyok. Ez egyet kérem: hogy ha érző lelked Az örömök árjában elmerül, S miként a méhek a liliom-kelyhet A hódolóknak serge vesz körül: Gondolj reám is, s szived templomában Hagyj nékem egy kicsinyke kis helyet, A hol magát, miként a pók, megvonja Az én emlékem is. — Isten veled! K. V. Zarándok-utunk Rómába. Egy egri zarándoktol. Az előkészületeket megtéve e nagy útra, barátaink nem csekély érdeklődése mellett, 1887. decz. 22-én indultunk Egerből négyen 6 — 7 fokos hidegben. Eger vidéke igazán téli ruhába volt öltözve. Voltak jóakaróink között, kik féltettek a nagy úttól ily kemény időben, mi azonban példát véve az egri egyházmegye tiszteletre méltó Nestorától, ki a vállaira nehezedő 85 év daczára. ugyanazon év jul. havában, tehát a legnagyohb forróságbau, szerencsésen járta meg ugyancsak Rómát, és az út fáradalmainak legkisebb nyoma nélkül friss egészségben, ösmert jó kedélyével tért vissza körünkbe: mint fiatalok, bízva Istenben, a legnagyobb
