Eger - hetilap, 1888
1888-12-25 / 52. szám
415 kicsinyítették, hogy csupán a visszataszítót, undorítót tudja festeni. E regény tiszta szűzies és szende, s a legmagasztosabb költői ihlet lengi át, midőn egy leány szerelmét, ábrándozását írja le, ki ártatlanságban növekszik, csöndes, egyházias környezetben, nem érintve a hétköznapi, durva világtól. De az idill mellett ■a realista iró nem tagadja meg magát s leírásainak bősége, közbeszőtt egyháztörténelmi és műtörténelmi adatainak egész tárháza és alakjainak jellemzése, még eddigi legmelegebb híveit és ismerőit is bámulatra ragadták. „Ce roman sera eu effet d’une chas- teté absolue et pourra étre mis dans les mains des jeunes füles. {Ez a regény valóban tökéletes szűzies lesz és kezébe lesz adható a leányoknak is).“ Irta egyszerű, de sokatmondó jellemzésül a szerző maga múlt évben. Es igazat fog neki adni mindenki,-, a ki emez eddigelé legszebb müvét gyönyörrel olvassa. Az „Alom“ megjelent a Singer és Wolfner könyvkereskedésében s ára két díszes piros egész vászonkötésben 1 frt. — ..Magyar Világ“ Vértessi Arnold jeles beszélyirónk 1000 elbeszélléséből közelebbről a 14-ik füzet jelent meg. Tartalma: „Fényes házasság.“ Ára 15 kr. — A locomobil- és cséplögépkezelök esti tanfolyama a budapesti állami közép-ipartanodánál (VIII. kerület, Sándortér 4. szám) jövő január hó 2-dikán nyílik meg s márczius hó végéig tart. Iratkozni lehet, naponkint este 6 órától 8 óráig. Felvételi feltételek : a magyar nyelv bírása, legalább 18 éves életkor, irniotvasni tudás, az illetékes elöljáróságtól kiállított erkölcsi bizonyítvány. Tandíj 5 frt. Vidékiek levélben is jelentkezhetnek. — Egy jó sorsolási lap feltétlen tulajdonsága, hogy hiteles, pontos és megbízható legyen. Ezeknek a tulajdonságoknak az összes magyarországi sorsolási lapok közül csakis a „Magyar Mercur“ felel meg, mely újévkor tizenkettedik évi folyamába lép és nélkülözhetetlen mindazoknak, kiknek értékpapírjuk, főleg sorsjegyük van. A Magyar Merkur rendesen közvetlenül minden húzás után, tehát havonkint 3—4-szer jelenik meg; közli a magyar, osztrák és külföldi sorsjegyek húzásait, ugyszintéu a záloglevelek, kötvények, elsőbbségek és szelvények sorsolásait, mindenkor a hátralékosok vagyis a korábban kisorsolt, de még kifizetés végett be nem mutatott darabok kimutatásával együtt. Tájékoztató, felvilágosító czikkei és közleményei a tőzsde, pénzügy, közlekedés és biztosítás köréből megóvják olvasóit mindennemű károsodástól. Szerkesztői üzeneteiben nyíltsággal, minden érdek nélkül, szakavatott és alapos felvilágosítást ad a legkülönfélébb kérdésekről. Díjmentesen vállalja el előfizetői sorsjegyeinek revízióját. A „Magyar Merkur“ fölén37ét az összes e nemű lapok közt leginkább bizonyítja az ő páratlan elterjedése, mely szükségessé teszi azt, hogy újévtől kezdve a lapot rotácziós gépen nyomassák, mely gép óránként 5—6000 példányt készít, el teljesen. Ez által lehetővé van téve az, hogy a „Magyar Merkur“ 2—3 nappal korábban jelenjék meg, mint a többi sorsolási lapok. Mindez óriási előnyei daczára a „Magyar Mercur“ a legolcsóbb lap is, mert ámbár minden száma 16—18 oldalra terjed, előfizetési ára egy egész évre postán elküldve mégis csak 2 frt. Ne mulassza el senki sem, hogy a „Magyar Merkur“-ból mutatványszámot kérjen, a mit egy levelezőlapon való megkeresésre készségesen küld mindenkinek a kiadóhivatal: Budapest, hatvani-utcza 17. sz. i_3 — Uj népiskola Füzesabonyban. A m. kir. vallás és közoktatásügyi ministerium Hartai (előbb Hartmann) Mór okleveles néptanítónak, Füzes-Abonyban, egy magyar tannyelvű VI. osztályú magán elemi népiskola felállítását engedélyezte. — Az iskola a megyei kir. tanfelügyelő felügyelete alá helyeztetett. — Talált hulla. F. hó 9-én a kápolnai községi faiskolában egy női hulla találtatott. — A vizsgálat megindittatván, kitűnt, hogy a hulla egy nagyfügedi illetőségű nőé, ki a Kápolnán állomásozó huszárezred egyik legénye után jött Kápolnára. A hulla fején három, a velőig hatoló kardvágás, mellén 3, hasán 2, és hátán 12 súlyos kardszúrás találtatott. — A gyanú a szerencsétlen nő volt kedvese, egy szolgálatban álló huszárra Irányul, ki ellen a vizsgálat folyamatban van. Rendőri hírek. A tűz áldozata. E hó elején özv. Szatmári Károlyné, szül. Bottka Mária, volt 48-as honvéd özvegye) egy 72 éves öregasszony „kacsaparti“ lakásán a mint hitetlen szobájában magát fazékba szított parázstűzzel melengette, szoknyáján egy égő szikrától észrevétlenül lángba borúit s ha a törött ablakon kitoluló füstöt egy tiszti szolga ideje korán észre nem veszi és a szerencsétlen öregasszonyt, kinek ijedtében a szó is elhalt ajkán, egy rocska vízzel tetőtől-talpig le nem önti, menthetetlenül megégett volna; különben igy is oly nagy fokban összeégette alsó testrészét, hogy tüstént az irgalmas apáczák kórházába kellett szállítani, hol — mint értesülésünkre adták — szenvedett súlyos égési sebei következtében a napokban meghalt. — Talált tárgy. A Széchenyi-utczában egy kisebb mennyiségű pénzt és egy iottó-bárczát tartalmazó pénzes erszény találtatott. Jogos tulajdonosa a rendőrségnél a hivatalos órákban átveheti. — Szerkesztői üzenet. Milesz Béla urnák, a „Tisza-Füred és Vidéke“ hetilap érdemes szerkesztőjének. Kedves kartársam! Nem csekély megütközéssel vettem a kegyed komoly, apprehen- ziv sorait, melyekből azt olvasom ki, hogy kegyed a Palócziából küldött, s lapom legutóbbi számában közölt „Előfizetési fölhívás az „Istenmezeje és vidéke“ lapra ez. közlemény némely passusában, a kegyed által közelebbről megindított „Tiszafüred és vidéke“ ez. lap ellenében sértést és gúuyolást talál. Minden okos ember, a ki azt az „Előfizetési felhívást“ elolvasta, azonnal belátta, hogy az — távul a sértésnek és gunyolásnak, még csak szándékától is, — nem akart egyéb lenni, amint nem is volt egyéb, egyik humoros kedélyű veterán munkatársunknak. — ki maga is több ízben volt, lapszerkesztő,— kedélyes bohósk odásánál, mely az „Istenmezeje és vidéke“ ez. lap alkalmasint, közelebbről megjelenendő első (s hihetőleg utolsó) számában nyer folytatást. — Ezzel nem azt akarom mondani, hogy kegyed, t. kollegám, n e m okos ember; mert hiszen kegyed maga Írja: „nem hiszem, hogy az „Eger“ igen tisztelt szerkesztője rósz akaratból, vagy sértési szándékból engedte volna meg ama közleményben ránk ezélzó szavakat,“ — hanem azt, hogy kegyed tulérzékeny, a túlérzékenység pedig rósz tanácsadója az okosságnak. Ha kegyed majd huzamosabb ideig — mint például mi már vagy 25 esztendeje ! — élvezni fogja a vidéki lapszerkesztés „keserves kenyéré t,“ — szívből óhajtóm, hogy jusson belőle legalább némi „keserves kenyérre“ való; — akkor tapasztalni fogja, hogy azok közöl, kik a nyilvánosság terére lépnek, épen a lapszerkesztők, s legkivált a vidéki lapszerkesztők azok, kik a legerősebb kritikának, satirának, sőt sarcasmusnak vannak kitéve, s ép ezért az érzékenykedés teljes levetkőzése mellett, a türelem és sérthetlenség pajzsával kell magokat fölvértezniök, s az esetleges satirikus támadásokat a tehetség szerint még erősebb vágásokkal parirozniok. Aki az ilyesmikre nincs elkészülve, s minden apró, úgynevezett „balha-csipésekre“ azonnal, feljajdul — az tegye le a szerkesztői tollat, mert különben megátkozza azt a pillanatot is, melyben kezébe vette. Nekünk kivált, vidéki lapszerkesztőknek nem lehet, nem is való, folyvást komolykodnunk, s nagyképüsköd- ni'mk, hanem lapunkban a kedélyességnek, a humornak és satirának is tért kell olykor nyitnunk, még az esetben is, ha az s aj á t rovásunkra, saját bőrünkre történik, anélkül azonban, hogy az által bárkit sérteni, vagy pellengére állítani szándékoznánk. Ennek a szükségét Kegyed is tudja és érzi, mert b. lapjában az egészséges humornak mindjárt kezdetben megfelelő tért nyitott. S azt hiszem, e válaszommal, — mely Kegyedet kétségkívül teljesen meg fogja nyugtatni, — egészen tisztáztuk az eszméket még azon tisztelt pártfogókkal szemben is, kik lapuuk említett bohóskodását oly nagy indignáczióval olvasták. Hogy a „Tiszafüred és Vidékének“ az „Eger“ őszinte barátja, arra eddigelé is elég bizonyságot szolgáltatott; de, alkalmilag, Ígérete beváltásával, még jobban meg fogja róla győzni Kegyedet. mint az „Eger“ egyik régi, nagyrabecsült munkatársát is, őszinte, igaz barátja, az „Eger“ szerkesztője. Felelős szerkesztő: SzaToó Ig'n.á.ciz. Az alapítványi bérhában 1889. január 1-töl kibérelhető: a második emeleti 4-ik számú lakosztály, mely áll: egy elö- ós három lakszobából, konyha éléskamra, elktilö- nitett pad és pinczehelyiségböl. A bérleti feltételekről tudomás szerezhető Az egyházmegyei alapítványi hivatalban, Eger, 1888. deczenber 24. (243) i*
