Eger - hetilap, 1888

1888-12-25 / 52. szám

410 Hevesvármegye népoktatásügye az 1887 — 88. iskolai évben. (Hevesmegye kir. tanfelügyelőjének a megyei közigazg. bizottsághoz terjesztett jelentése.) (Vége.) Új iskolák, illetve új tanítói állomások szerveztelek s ezek már a f. 1888/9-ik tanévben tényleg meg is nyíltak. 1. Gyöngyös város, mint iskolafenntartó a községi elemi népiskolánál 3, a rom. kath. el. népiskolánál 1. új tanítói állomást rendszeresített s alsófokú kereskedelmi iskolát állított; továbbá elhatározta, hogy a jövő évben 8 tanteremmel új községi iskolát épít. E város a nevelésügy érdekében valóban a legteljesebb elismerésre méltó áldozatkészséget tanúsítja, mert már az 1887 — 88-ik tanévben az elemi népiskolák fenntartására 10 aezer forint­nál többet fordított, ezeken kívül a gymnásiumot is fenntartja. — Az itteni népiskolák mai keretükben a tankötelesek törvényszerű oktatására elegendők; most csak az a kívánatos, hogy az iskolák belélete is olyan fokra fejlesztessék, mely a város fejlettebb kul­turális érdekeivel és az iskolákra fordított jelentékeny áldozattal arányban álljon. 2. Egerben a makiári második negyedben új községi iskola szerveztetett egy tanítóval; s egyik rkath. iskolánál egy újabb tanterem berendeztetek s egy tanítónő alkalmaztatott. Az 1888/9-ik tanévben a 7. községi iskolában 9 tanteremben, a 12 rkath. felekezeti iskolában 23 tanteremben s az 1. izr. nyilvános népiskolában 5 tanteremben 2927. mindennapi tanköteles közül 2559 nyer oktatást, kik a városi hatóság buzgó eljárása követ­keztében — eddig még soha nem tapasztalt módon már szeptem­ber első hetében be voltak Írva és azóta rendesen is járnak. Ez időszerűit nem jár s az iskolák túltömöttsége miatt nem is jár­hat iskolába 368 mindennapi tanköteles. Ez egyik égető hiánya megyénk székhelye népoktatás ügyének, melyen a város súlyos anyagi helyzete mellett is mulhatlanul segíteni kell. — De to­vábbi lényeges hiánya, hogy az összes (15) külvárosi iskola osz­tatlan, tehát a legbuzgóbb tanítás mellett sem lehet jobb bár­mely falusi jó népiskolánál. — Megkerestem a rom. kath. isko­laszéket. hogy amennyiben a közs. és felek, népiskolák közül több igeu közel van egymáshoz, egyeznék bele, hogy a kezdők és ha­ladók csoportja ezek közt megosztassék, s igy a tanítás sikere fokoztassék. Megkeresésemre azonban választ még nem nyertem. Ugyancsak Egerben a városi képviselőtestülettel tárgyalást indí­tottam egy közép kereskedelmi iskolával kapcsolatos polgári fiú iskola felállítása iránt, melyet a képviselet elvben már elfogadott, a kiviteli tárgyalások azonban nehezen mennek. Új iskolák nyittattak, illetve új tanítói állomások szervez­Az „EGER“ tárczája. Árminához. Bár nem szeretsz: szemed mosolyg, S kis ajkad, a beszédes, Vigaszra nyíl. . . . Ha tőled jő, A fájdalom is édes. Merlin. Karácsonyi és sylvesteri mulatságok. Irta: Molnár Antal (Magyar mulatság. — Kártya. — Mogyorós kártyázás. — Táucz. — Ólomöntés. — Gombócz-főzés. — Ki lesz az uram ? — Papucs-dobás. — Almahéj. — Társasjátékok. — Dominó. — Lutri. — Tombola.) A kik a naptárt csinálták, már ezért az egy dologért is na­gyon okos emberek lehettek, mert gondoskodtak kellő szánni ün­nepekről. Igazán, az emberiség fele, sőt több annál az egész életét munkába ölné, ha nem volna ünnep, a mely egy kis pihenésre és szórakozásra figyelmeztesse. S különösen az év végén lévő ünnepek, a karácsony és a Sylvester azok, melyeken az egész keresztény világ mulat; sőt az tettek még a f. tanévben : Füzes-Abony, Mezőtárkány, Bessenyő, Adács, N.-Füged, Hatvan, Pásztó, Kerecsend és Makiár község­ben a l om. kath. iskolánál; továbbá pusztai iskola szerveztetett a Hatvanhoz tartozó Sashalom, s az Adácslioz tartozó Kenyérvár pusztán. Az 1888/9-ik tanévben tehát 17 új tanítói állomás lépett életbe. — Új iparos tauoncz iskola nyílt meg: Hevesen, Tisza- Füreden, Pásztói), Hatvanban. — 1889/90-ben nyittatik meg az új iskola 1 — 1 tanítói állomás­sal: Karácsondon, Viszneken, Tárná-Őrsön, Tisza-Örsön, Hevesen, Felső-Tárkányban, Tarna-sz.-Miklóson, Kömlőn, Hatvanban, Vécsen, Sírokon, Bodonyban, Puszta-Vezekényen, Taron és Boczonádou, mindannyi rom. kath. felekezeti jelleggel és Heveshez tartozó Sárga pusztán, összesen 16- helyen. — 1890/91 nyílik új rom. kath. iskola 1 — 1 tanítói állomással: Fancsalon, Kis-Körén, Kecs­kén, Tisza-Nánáu, Derecskén, Sarudon és Petervásárán, összesen 7 községben; végre 1891/2-ben Verpeléten. Mind ezen iskolák szervezésére vonatkozó iskolaszéki hatá­rozatok úgy a tekintetes közig, bizottság, mint az egyházmegyei főhatóság elé beterjesztettek. Ezen uj iskolai szervezésekre vonatkozó jelentésem tartalmát a uagy.ni. vallás és közoktatási m. kir. miniszter ur f. évi novem­ber hó 12-én 43155 sz. a. kelt rendeletében elismeréssel tudo­másul venni kegyeskedett. Az említett szervezéseken kivül a jövő évben nagyobb isko­lai építkezés leend Horton és Saáron, 1890-ben Csányon és Do- moszlón. Három év elteltével tehát megyénkben a most létező 270. tanterem és 278 tanszemély 41-gyel fog emelkedni; elemi népok­tatásunk kerete elegendő lesz arra, hogy a a népokt. törvény 34. §-a, melyszerint egy tanító 80 növendéknél többet nem tanít­hat, a legtöbb köszégben betartható legyen. Megszűnvén ekként az iskolák túltömöttsége, minden igyekezetünket arra kell majd fordítanunk, hogy az iskolák belélete fejlődjék; a tanítás ered­ménye tehát olyan legyen, hogy iskoláinkból vallásos, erkölcsös, hazafias, értelmes és egészséges nemzedék kerüljön ki; — töreked­nünk kell, hogy az elemi népoktatás eredménye az ismétlő isko­láztatás minél sikeresebb keresztül vitele által az életre meg­őriztessék. Az iskolák intensiv fejlődését azonban csak buzgó, kellően képzett s legalább is tűrhetően javadalmazott tanítói kar által lehet biztosítani; mert mit érnek a nagy költséggel felépített és berendezett iskola há.zak, ha azokból az iskola lelke: a jó tanító hiányzik. Lássuk, Hevesvármegyében az iskolák intensiv fejlődésének ezen alapfeltétele mennyiben biztosítható a mai tanerőkkel? újabb időben még a nem keresztények, a zsidók is megünnepelik igen sok helyen ezt az ünnepet. És én ezt nagyon helyesnek tartom. Karácsony ünnepe nem csupán vallási, hanem napjainkban főképeu társadalmi ün­nep s a magyar zsidóság akkor, a mikor a karácsony ünnepét megüli a keresztény-világgal együtt, akkor csak a keresztény világgal való társadalmi associatióját decumentálja. Csak üljék meg bátran e napot a zsidók is, gyújtsanak ka­rácsonyfát a gyermekeiknek, s adjanak ajándékokat szeretteiknek és a — szegényeknek; — az öröm és a boldogság teijesztéseért maga a legorthodoxabb rabbinus sem haragudhatik meg híveire. A karácsonyi és sylvesteri ünnepek mulatságai között ter­mészetesen a legfőbb szerepet játsza a specialis magyar mulat­ság, a lakmározás; a melynek ősapjáról, Lucullusiül is bizonyára be fogja bizonyítani még valamikor a históriai tudomány, hogy — magyar vér csörgedezett az ereiben. Az a régi hires magyar vendégszeretet még ma sem ment ki egészen a divatból, s ha az általános elszegényedés bizonyos józan korlátok közé szorította is, azért még mindig valósággal tombol ilyenkor a karácsonyi ünnepek alkalmával, mikor a diós kalácsok és mákos patkók légióihoz még a disznótor hurkái és „tüttüsei“ is csatlakoznak. A lakmározásnak természetes folytatása — a kártya, a mely különben minden nemzeti, országos, megyei, egyleti és családi ünnepélyeink kiegészítő része. De még a kártya is nagy változáson megy át karácsony ünnepén; ilyenkor ugyanis az a csuda esik meg, hogy az asszony, a ki egész éven át dugdosta az ura elől a kártyát, most ő maga keresi elő. ~i

Next

/
Thumbnails
Contents