Eger - hetilap, 1888

1888-12-18 / 51. szám

405 bizottsága szintén gondoskodott, s meg tudta nyerni ez estére Máthé István hírneves magyar hegedű művészt, a ki a programúi két számát fogja lejátszani. De a dalkör műsora is olyan, a mely ezen egyesület iránt érdeklődők figyelmét minden esetre megér­demli. Különben adjuk a műsort magát. Az előadást a dalkör ■a Huber Károly által részére irt „Jeligéivel kezdi meg; első számul pedig Hoffer Károly a „pécsi dalárda“ karnagyának azon ..üdvözlő dal“-át adja elő, melylyel az „Egri dalkört,“ pécsi útja -alkalmával, megérkeztekor a pécsi dalárda fogadta. Második szám: Beriot „Concert“-je, hegedűn előadja Máthé István, jó nevű művész s virtuóz, zongorán kiséri Pokorny János. Har­madik szám: a dalkör a Holier Károly által az „Egri dalkör“ ré­szére irt, s ennek ajánlott dalokat a.) Búsan dalol a madár az •ágon,“ — b.) „Rózsahajnal,“ — adja elő. Csekély nyugvás után a második részlet első száma Goll János, az országos dalárszövet- ség pénztárosa által az „Egri dalkör“ részére irt s ennek ajánlott: ,,Szózat a dalhoz“ czirnü remek quartettje lesz. Második szám: „Változatok magyar népdalok felett,“ hegedű-zongorán Máthé István és Pokorny János; végül harmadik számnak a közönség által is kedvelt s részben új népdalokból összeállított dalegyveleg. Ezen nem terjedelmes, de változatos s zenei értékkel bíró műsor már maga elég élvezet egy estére. No de hogy az ifjú vér is kipe­zseghesse magát, s áldozhasson Terpsichorenak, lesz táncz is reg­gelig tartó, a Gábor muzsikája mellett, a ki mint halljuk souper alatt és után pár új csárdást is fog bemutatni. Ha különben va­lakinek táuczolni nem lesz kedve, az összes belső, alsó és felső termekben terítve lesz, s az illető delectálhatja magát Feökovy bácsi konyhája s pinczéjéből. Ajánljuk tehát ez estét a közönség figyelmébe, a mire ugyan, — ismerve ennek szokott sikereit, — nincs szükség, de, mint közművelődési egyesülettől nem tagadhatjuk meg jó akaratunkat, valamint közönségünk figyelmének felhívását sem mellőzhetjük ily olcsó, egyszerű s mégis élvezetes mulatságban való részvételre. Figyelmeztetjük s kérjük még hölgyeinket az egyszerű toilettekben való megjelenésre, mert ifjúságunk kezd panaszkodni a nagymérvű luxus ellen. — Gróf Keglevich Béla, Hevesmegye főispánja — mint az „Egyetértésinek .Egerből Írják, — állítólag a közel jövő­ben főispáni állásáról le fog mondani; legalább úgy hiszik, miután megyéjének feléje sem néz, úgy, hogy már a harmadik közigaz­gatási bizottsági ülés tartatott meg a főispán részvétele nélkül. — Mennyire megbízható forrásból szerzi t. laptársunk, az „Egyet­értés“ egri értesüléseit? — nem tudjuk; de annyi bizonyos, hogy Hevesmegye főispánjának lemondására vonatkozó jó szándékáról épen Hevesmegyében, s székvárosában, Egerben, épen semmi biztos tudomással nem bírnak. — Sport, Az egri korcsolyázó egyesületnek érseki major­ban levő jégpályája, a huzamosan tartó nyári szárazság alatt leapadt tóvize következtében az idén jóval szűkebb térre szorult, mindannak daczára a legközelebbi 18—22 fokos hideg derült éjjeleket) át, kevés öntözés által kijavítható, meglehetős sima jégtükörré fagyott. Korcsolyázó, fiatalságunk használja is a kedvező időt, amennyiben különösen szépeink köréből naponta, úgy a délelőtti, mint a délutáni órákban látunk bájos alakokat a jégen csúsz­kálni. Mint közelebbről értesültünk, a jégpálya zenével és kivilá­gítással egybekötött ünnepélyes megnyitása, a korcsolyázó egyesü­let részéről f. hó 23-án vasárnap fog megtartatni, mely eset­ben falragaszok által fog a közönség értesittetni az ünnepélyes megnyitás módozatairól. — Tánczmulatság. Az egri jogakademia polgárságának egy- része által jövő évi Január hó 12-én, az állandó szinház javára tartandó tánczestélyre nagyban folynak az előkészületek. Készül a rendezőség a mulatság minél szebb sikerére, s készül hölgy­közönségünk igen szép száma, amennyiben városuuk és vidéke bálozó szépei — mint hallottuk — valamennyien ott lesznek e tánczestélyen. Legujabbi értesülésünk szerint az estélyen katonai és czigányzene fog játszani, s egyáltalán minden kellék meglesz, ami a régi jóhirnevü jogászmulatságokhoz méltóan a tánczestély fényét emelheti. — Jelmezbál Az egri önkéntes tűzoltó-egyesület által 1889. évi február hó 2-ik napján tartandó - - lapunk múlt számában jelzett — jelmezbál rendező bizottsága dr. Pász­tor Bertalan főparancsnok elnöklete alatt a választmány ke­beléből következőleg alakíttatott meg, u. m. _ Bukovics Lajos, dr. Danilovich Pál, Fischer Soma, Fógel Ágoston, Frenczl dános, Gáspárdy Géza, Hickmann Károly, Imre Miklós, dr. Kösztler József. Kronberger Mihály, Maczki Emil, Neszvadba Gyula, Perger Ignácz, Petravich Bertalan, Sebestény István és Tolvay Ágoston; a nem választmányi tagok közöl pedig: ifj. Simonyi Károly és Szabó Béla segédtisztek, továbbá Klasánszky László működő tag. — Az egri kath. legényegylet f. hó 25-én, karácsony első napján d. u. 3 és 2/4 órakor „A betlehemi csillag“ czimű énekes karácsonyi játékot, adja elő, saját helyiségében. Ezen kitűnő, val­lásos szinielóadás megtekintését igen melegen ajánljuk. Belépti dij nem szedetik; de a betegsegélyzö alap javára köszönettel fogad az egylet bármily csekély adományt. Áz előadás jövő évi jan. 6-án, vizkereszt ünnepén ugyancsak d. u. fél négy órakor ismételtein! fog. — Strakosch Sándor tr.. a hírneves declamátor drámai szavalati estélye, a múlt vasárnap, f. hó 16-án a törzska- szinú nagy termében nagyszámú s díszes közönség részvéte mel­lett, kiváló sükerrel folyt le. A jeles deklamátor által előadott szavalmányok kivétel nélkül valamennyien osztatlan tetszést s hatást idéztek elő az elegáns közönség köreiben; de különösen kiemelkedtek: Shakespeare „Julius Caesar,--jának nagy fórum­jelenete, s a „kevlaari búcsú“ Heinétől, mely utóbbi kivált a jelen volt hölgyeket eg ász a könnyekig megindította. Strakosch a közönség sürgető óhajtására záradékai elszavalta Petőfi „A falu­ban utczahosszat“ ez. népdalát, — ha jól sejtettük, — a Neuge- bauer-féle fordításban, s a lelkesülés, melylyel e népies költeményt elszavalta, legékesebben szóló bizonysága volt annak, hogy Stra­kosch — bár német művész — szivvel-íélekkel magyar. Strakosch tegnap estve már Miskolczon tartott előadást. — Dr. Erődi Béla. állami fogyni», igazgató Fiúméban, hír­neves orientalistánk, legközelebb lefordította Sirázi Muszliheddin Szadi seikh nagyhírű perzsa költő, a legnagyobb keleti mora­lista és didactikus iró vegyes müveit. Muszliheddin Szadi neve a perzsa költészetben Firduszi és Hafiz mellett a legnépszerűbb a világirodalomban. A „bölcs Szadi“ — mint őt Perzsiában ne­vezik — müvei közöl különösen kettő magaslik ki : „A gyümöl­csös kert“ (Bosztau), és „A rózsa kert“ (Gulisztau). Ez utóbbi Szadinak legismertebb s legkedveltebb müve, s kiváló szolgálatot tett irodalmunknak dr. Erődi Béla, midőn a bölcs Szadi ez utóbbi müvét, a fordítótól már megszokott gouddal és hűséggel az eredeti perzsából nyelvünkre átültette. A becses irodalmi mű „Gulisztau vagy Rózsakért“ ez. alatt köze­lebbről a jónevü Singer és Wolfner bpesti könyvkiadó ezég (And- rássy-ut 10 sz.) kiadásában fog megjelenni, díszes kiállítású 11—12 Ívnyi tartalommal. Előfizetési ára fűzött példányban 1 frt. 20 kr., diszkötésben 2 frt 20 kr. Előfizethetni a kiadó-czégnél, de előfizetéseket szerkesztőségünk is elfogad. — A fordító, dr. Erődi Béla, lapunk t. barátja nagybecsű szívességéből, lapunk jövő évi első számainak egyikében a „Gulisztán“-ból igen érde­kes mutatványt fogunk közölni. — „Magyar világ.“ Vér tess i Arnold 1000 elbeszélésé­ből legközelébh a 13-ik füzet jelent meg, s ezzel a nagy szabású mű II. kötete ért befejezést. A kiadó a becses mű további évfo­lyamaira előfizetést hirdet egész évre (52 fűz.) 7 frt 50 kr. félév­re 3 frt 90 kr. negyedévre 1 frt 95 krjával. — „Túl az oczeánon.“ Elbeszélések az amerikai életből. Irta Madarassy László. Budapest. Rózsa Kálmán és neje kiadása. Ára 1 frt.“ — E czim alatt jelent meg közelebbről egy igen érdekes könyv, mely az amerikai sajátságos életet és viszonyo­kat apró, jellemző elbeszélések s képekben ismerteti. A könnyed elbeszélő modorban irt derék mű nemcsak vonzó, és mulattató, hanem igen tanulságos is egyszersmind kivált hazánkra nézve, hol, a „kivándorlás apostolai“ által is félrevezetve, még igen sokan vannak, kik az uj világot Eldorádónak képzelik beteges agyukban, s szomorú tapasztalatok után sem csökken azon bol­dogtalanok száma, kik az uj világba vándorolnak „jobb hazát“ keresni. Kivált ezekre nézve lesz nagyon tanulságos e mű elol­vasása. De a müveit olvasó is kellemes és épületes szórakozást talál e rendkívül érdekes és változatos elbeszélésekben, melyek­ben gyakran fog találkozni Amerikába vándorolt számos hazánk­fiának viszontagságos, kalandos, és részben mulattató, részben szánakozásra méltó életfolyamatával. — A csinos kiállítású s gazdag tartalmú könyvből ismertetőül mai számunk hoz, pár rö­vid, vonzó elbeszélést kivándorlóit hazánkfiainak amerikai élmé­nyeiből. Ez elbeszéléskék minden dicsérő frázisoknál jobban fog­ják a derék müvet t. olvasóink pártoló figyelmébe ajánlani. — Gyászhir. Szirmay Szilárd, lieves-császi földbirtokos és a hevesi önkéntes tűzoltó egylet főparancsnoka, f. é. decz. 13-án, 40 éves korában, Hevesen elhunyt. — Az egri szőlőszeti és borászati egyletnek f. évi deczem- berhó 11-ére hirdetett^ közgyűlésén a tagok kellő számmal meg

Next

/
Thumbnails
Contents