Eger - hetilap, 1888
1888-02-07 / 6. szám
6-ik szám. 27-ik év-folyam 1888. Február 7-én. Előfizetési díj: Egész évre . Félévre . . Negyed évre. Egy hónapra Egyes szára 5 frt — kr 2 „ 50 „ 1 . 30 , — „ 45 „- , 12 . Hirdetésekért minden 3 hasábozoit petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyílt térben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztöseg (Baktai-ut, Exingerféle ház.) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Eger, febr. 7. 1888. A legközelebb lefolyt megyei tisztválasztásokról lapunk legutóbbi számában foglalt tudósítás záró passusa fölött erős megütközésüknek adtak kifejezést pártunk némely tagjai. Rossz néven vették, hogy a közleménynek lapunkban helyet adtunk. Erre csak néhány szavunk van. Igazi alkotmányos ellenzéki ember, valamint nem tűri, hogy véleménye szabad nyilvánításában bármi módon gátoltassék: viszont másoknak az övétől netalán eltérő nézetét is tiszteletben tartja, s annak szabad nyilvánulását nem akadályozza. Ez az elv vezérelt bennünket is, midőn a kérdéses tudósításnak lapunkban helyet adtunk. De hát az érdemes czikkiró miért nem keresett véleménye szabad nyilvánítására más tért és orgánumot? -- kérdhetné valaki. Azon egyszerű okból, mert a kérdéses czikk Írója p á r- tunk embere, akinek joga van megkívánni, hogy nézetét, — habár az egynémely elvtársak vélekedésével összeütközésbe jönne is, — épen a párt orgánumában nyilváníthassa. Nekünk pedig, álláspontunknál fogva, de meg az igazság s méltányosság szempontjából is nem volt okunk, hogy kívánságát megtagadjuk. Ezzel tehát tisztában volnánk. A tulajdonképeni sérelem tárgyát egyébiránt az incriminált czikk záró passusa képezi, melyben czikkiró, a megyei közigazgatási gyakornokok mellett rántva kardot, megyénk ellenzékével szemben, mint mely az utóbbi tisztválasztások alkalmával fényesen diadalmaskodott, kissé erőssebben expektorálja magát. A kérdés csak az: helye se n-é, vagy helytelenül? Utólag nyert positiv informáczióink alapján most már határozottan kimondhatjuk, hogy: helytelenül s alptalanul. Ugyanis a megyei kandidáló bizottság, kijelölő értekezletén, párttekinteteken tulemelked ve, szigorú s tárgyilagos vizsgálat alá vette a tiszti aspiránsok kérvényeit, — s mellőzve azt, hogy egyiknél-másiknál még qualifikaczionalis fogyatékosságot is talált, — azon meggyőződésre jutott, hogy a megválasztott tisztviselők fölött, a többi aspiránsok egyike sem birt, sem qualifikaczionalis, sem gyakorlati szempontból, tekintetbe vehető előnyökkel. Sigy a megyei ellenzék a legközelébb megejtett tisztválasztásoknál minden tekintetben kifogástalan korrektséggel s méltányossággal járt el. Hevesmegye népoktatási viszonyai az l886/7*iki isk. évben. Hevesmegye népoktatásának 1886/7. tanévi állapotáról közelebb terjesztette bejelentését a közigazgatási bizottsághoz S c ossa Dezső h. kir. tanfelügyelő, s minthogy Hevesmegye közönsége ezen jelentés kinyomatása iránt nem intézkedett, — amint az más megyékben szokás, — és e miatt épen azok nem férnek ahhoz, a kiket leginkább érdekelne: a tanítói testületek, az egri központi tanítói testületnek a lyceum egyik tantermében fel is olvasta azt. E 21 ívnyi terjedelmű jelentés, melyhez gondosan kidolgozott táblázatok is csatolva vannak, átlépvén lapunk keretét, abból a következő átalános tájékoztató fővonásokat emeljük ki. Hevesmegye mind a 117 községében volt iskola, azonkívül 8 pusztán, minek folytán az iskolák összes száma 183-at tett, melyek mind elemi népisk. fokozattal bírtak. Ezenkívül volt Egerben és Gyöngyösön 1—1 iparostanoncz-iskola és Egerben 1 alsófokú kereskedelmi iskola. A tankötelesek száma 37,026 volt, mely összeg a megye 209,072 lakosainak 17%-át képezi, vagyis minden 1000 lélekből 170 tanköteles. A tankötelesek közül tényleg iskolába járt 30,850, tehát a tankötelesek 83.7%-a ; iskolába nem járt 6176 tanköteles, tehát a tankötelesek 16.3%-a. Az iskolábajárók közül az egész tanéven át látogatta az iskolát 26,017, kevesebb ideig 4.833, akik nagyobbára csak télen jártak iskolába. A legszükségesebb tankönyvekkel 27,754 tanuló volt ellátva, 3096 pedig egyátalán nem birt tankönyvvel. Az iskolábajáró gyermekek a lefolyt tanév folyamán 489,754 félnapot mulasztottak, melyek közül dorgálással büntettetett 99,822, pénzbírsággal 2790, közmunkabirsággal 950 félnap, mig a többi felmentetett. -Bírságolások czimén befolyt 892 frt 15 kr., melyből 114 frt 50 kr. iskolai és népkönyvtárakra, 186 frt szegény tanulók segélyezésére, 217 frt 65 kr. taneszközökre, és 374 frt tőkésítésre fordittatott. Az életük 12-ik évét betöltötték száma 3045 volt, a kik közül 2935 írni és olvasni tudott, és 110 csak mint olvasni tudó ment fel az ismétlő iskolába. A tankötelesek tanítását a megye területén 297 tanító eszközölte és pedig 284 képesített, 13 nem képesített, 256 rendes és 41 segéd. Nemre nézve 256 férfi, 37 nő, (beleértve az apáczá- kat) és 4 lelkésztanitó. A 183 iskola közül állami volt 1, községi 17, rkath. felek. 140, helv. hitv. felek. 15, izr. 9 és magán 1. Ezen iskolák közül saját házában volt elhelyezve 173, bérhelyiségben 10. A tanítók közül 246 birt természetbeni lakással, 51 lakbért kapott. Az iskolaépületekben 274 tanterem volt s igy minden tanteremre átlag 113 iskolábajáró esett, daczára, hogy az 1868. XXXVIII. t. ez. 27. §-a a maximumot 80 tanulóban állapítja meg. A meglevő termek méretei sem feleltek meg a törvény követelményeinek, és azok szűk volta okozza azt, hogy megye- szerte zsúfolva vannak azok, és hogy elégtelenségük miatt Egerben 700, Gyöngyösön közel 400 tanköteles iskolába nem volt felvehető, a mi az állapotokat legjobban illusztrálja. A tantermek felszerelése megyeszerte hiányos, sőt a puszta- vezekényi rkath.. puszta-óhutai közs., és: pétervásári izr. iskola egyátalán semmiféle felszereléssel nem bírt. Az iskolák fenntartására a lefolyt tanévben 179,268 frt fordittatott készpénzben és terményekben, mely jövedelem származott 745,191 frt értékű ingatlan jövedelméből: 38,861 frt, — 49,837 frt tőke kamataiból 3230 írt, tandíjból 14,964 frt, államsegélyből 2918 fit, községi segélyből 57,254 frt, egyházi segélyből 86,789 frt, egyéb forrásokból 25,552 frt. A kiadásokat képezték: személyi járandóságok, vagyis a tanítók fizetése: 150,494 frt, s igy átlag minden tanítóra 506 frt évi jövedelem esik, továbbá az iskolák fűtésére és tisztogatására 13,007 frt, tantermek felszerelésére 1158 frt, szegény tanulók segélyezésére 2176 frt, vegyes kisebb szükségletekre 6088 írt, tőkésítés, építkezésekre 6345 frt, ., :<
