Eger - hetilap, 1888

1888-10-30 / 44. szám

349 )iyi László, Farkas Rudolf, Tlióber Ferencz, Weisz Izsák, Zsiga Gyula, Kecskés Sándor, Tlxoinka Illés. Szokol János, Barna Manó, Juhász Gergely, Schönberger Soma, Vavrik Endre, Gariup Péter, Rusznyák Gábor, Engel Gyula, Dankó Mihály, ifj. Gaál Lajos, Meizler Ignácz, Hibay György, Weisz Jóuás, Szabó István, Isaák István, Polácsik Herman, Hollner Ervin, Vavrik János, Berger Henrik, id. Preszler Ferencz. (A legnagyobb adóösszeg: 34,779 írt 71 kr.; a legkisebb: 264 frt 07 kr.) — Az egri női kórház. A sz. Vinczéről nevezett irgalmas uénék vezetése alatt álló egri női közkórház, az utóbbi évek alatt, tudvalevőleg, nagyszerű átalakításon ment keresztül. A kórház­alap ugyanis, az irgalmas néuék jelenlegi fónöknője, Herschitz Rafaela testvér páratlan buzgalma s takarékossága által is je­lentékeny mértékben támogatva, pár év előtt megvette a kór­ház tőszomszédságában fekvő s a zsebbközre nyíló nők. Boháfs- féle emeletes házat, s azt ezen idő alatt teljesen átalakítva, egy, minden hygienikus kivánalmaknak megfelelő, s a lehető legczél- szerübben berendezett nagyszerű női kórházzá emelte föl, mely e hó elején Windt István építészmérnök által befejezve, rendel­tetésének átadatott. A kórház elöljárósága az uj kórházat, dí­szesebb fölszentelési, s nyilvános megnyitási üunepélylyel óhaj­totta városunk érdeklődő közönségének bemutatni, mint ez kö­zönségünk köreiben már közhírré is ment, s ez alkalomra városunk tiszti főorvosa, s egyszersmind kórházi főorvos, dr. Akantisz Jusztin, Kandra Kabos fiatal történettudósunkkal karöltve, megír­ták a kórház történelmét, s azt „Az egri alapítványi női kórház és ápoló intézet vázlatos története“ czim alatt, egy kis füzetben, e napokban ki is adták, mely füzetke az ünnepély alkalmával lett volna a részvevő közönség közt kiosz­tandó. A zárda-fönöknő tulszerénysége azonban, az irgalmas ué­nék rendszabályainak tiltakozására is hivatkozva, a nyilvános ünnepséget elhárította, minélfogva az uj épületnek a ház rendes lelkésze által való fölszentelése, s a kórház megnyitása, e f. okt. hó 11-én egész csöndben ment végbe. — A kórház vázlatos tör­ténetét tárgyazó füzetkének városunk közönségének érdeklődő köreiben való szétosztását a t. szerzők e napokban tették folya­matba. — Az egri „csonka mecset“ ügye. Az egri török minaret ki­javításának, s stilszerű rekonstrukcziójának terve és költség- vetése — mint a legilletékesebb forrásból értesültünk, — a vallás- és közoktatási ministeriumban elkészült, s az már a leg­közelebbi napokban le fog küldetni Egerbe foganatositás végett. -Amennyiben pedig a költségvetés összege az e czélra adakozá­sokból begyült s a takarékpénztárba helyezett összeget haladja, e költségtöbbletet szintén a kultuszministerium fogja kiutalvá­nyozni, — de csak a jövő 1889-ik-évi januártól, miután a ma­gyarországi műemlékek föntartására a folyó évre előirányzott összeg már másfelé lett igénybe véve. — Hymen. Mayer Imre nyug. csász. és kir. százados, egri birtokos, az egri dohány íőtözsde jelenlegi bérlője, a múlt szerdán, f. hó 24-én tartotta esküvőjét Lostei n er Ida kis­asszonynyal. dr. Losteiner Károly-, a gróf Károlyiféle debrői ura­dalom orvosának kedves és müveit leányával, Kompolthon. A sző­kébb körben lefolyt menyekző után az uj pár azonnal Egerbe, a vőlegény lakóhelyére utazott. — Dr. Chalaupek József, fiatal gyakorló orvos földink, szab. áll. honvédorvos, ki e miuőségben utóbb a soproni magy. kir. honvédzászlóaljhoz volt, próbagyakorlatra beosztva, — közelebbről a tettleges állományban, magy. kir. honvédfőorvossá neveztetett ki. — Gyászhir. Rády Endre, Hevesmegye ügyvédi karának egyik kiváló tagja, gyöngyös-patai birtokán, hol néhány év óta nyugalomban élt, f. hó 25-én, élete 64-ik élete 64-ik évében el­hunyt. — Ichachnovfalvi Rády Endre a 48 —49-iki sza- badságharczban, már mint 24 éves ifjú részt vett, s mint had­bíró-százados Bem erdélyi hadseregében működött. Az alkotmá­nyos élet beálltával Rá d y egyike volt megyénk politikai s társa­dalmi terén a legbuzgóbb elöharczosoknak. S mint nép szó nők megyeszerte ismeretes volt. Mint a gyöngyös-patai, majd mint a gyöngyösi választó kerület képviselője, két Ízben volt a magyar parlament tevékeny tagja. Mint megyebizottsági tag, s mint a „Gyöngyösi Takarék- és Hitelintézet“ egyik alapitója, s igazga­tósági tagja, élete végéig tevékeny munkásságot fejtett ki a köz­ügyek terén. — A boldogult hült tetemeit f. hó 27-én Gyöngyös- Patán megyeszerte nyilvánult általános részvét kisérte az örök nyugalom helyére. — Az egri polg. lövész-társulat a szokásos évi bezáró liba­lövést november 2. és 3-án délután, és 4-én egész nap társas­ebéddel egybekötve tartja meg, amikorra is, vendégek, habár nem tagjai is a társulatnak, szívesen láttatnak. — A philloxera ellen való óvó intézkedések tárgyában a h. polgármester által múlt csütörtökre, f. hó 25-ére egybehívott érte­kezletre az érdekelt szőlőbirtokosok köréből alig jelentek meg mintegy 25—30-an, kik is némi várakozás és meddő társalgás után minden értekezlet és eredmény nélkül oszlottak széjjel. Va­laki azt a kérdést intézte hozzánk, hogy hát mi czélból voltak egybehiva? Mi is ezt a kérdést szerettük volna intézni, — de nem volt kihez.- Az Eger városánál megüresedett árvaszéki igtató-kiadói állásnak választás utján leendő betöltése folyó év november hó 1-ső napján délelőtt 10 órakor az alispán elnöklete alatt tartandó közgyűlésen fog betöltetni. — Szakáll Antal, műszavaló és recitátor, a budapesti nem­zeti színház volt tagja — ki már az előző évben szép sikerrel mutatta be ebbeli tehetségét művelt közönségünk előtt — a múlt szombaton f. hó 27-én tartotta — ez alkalommal második felol­Megdöbbenve hallgatták e szavakat a jelenlevők, minden arcz elsáppadt egy pillanatra s a védetlenség érzete, a fenyegető veszedelem, a teljesen nem ismert rémitő esemény hideg borza- dálylyal töltötte el az asszonyokat. Hátha az én férjemet is, hát­ha gyermekemet, hátha atyámat, hátha engem is felvettek a név­sorba, mert a múltkor elrejtettem egy menekvő katonát, fegyvert adtam testvérem kezébe. Hátha, hátha..........ez a legrettentőbb pillanat. A katona a csata előtt sáppad el, a szuronycsatában már kipirul arcza; nagy esemény, csak mig várandó, szorítja el a szivet. Vajha már itt volna a vészt hozó sereg, csak tudná ma­gát mindenki mihez tartani, csak igy lenne csak úgy lenne. . . . . . Oh de ezt nem gondolta egyiket sem senkisem, mert az elha­gyott nők elméje megállóit, szivök hangosan szakadozva vert, egy szó sem jött ajkukra, hanem a pillanat fagyasztó hatása megdermészté őket. (Folyt, böv.) Koldus. — Az utezáról. — Összeszaladt ember, gyerek. Az utcza népe egy csomóba. Egy nagy gyűrűben állanak, csóválják a fejeiket, csapkodják a kezeiket, az érzékenyebb sziviiek a szemeiket törlik, a másik borzadva fordul el s aztán többen kifakadnak: Szegény! A sajnálkozó tömeg között fekszik a középen egy összetört öreg ember. Sárgás fehér, hosszú borzas szakála a földet éri, •amint elnyúlik a kövezeten, s egy nagy tarisznyát szőrit a repe­dezett, foltos bekecs alatt. Erősen, görcsösen magához szorítja. 8 forgatja a szemeit kínosan. Némelyek azt hitték, hogy részeg. Azt mondták ezek: vén rongy! S a vén rongy esengve nézett körül, segítségért nyúj­togatta kiszáradt, nagy kezét, mely sáros volt, ahogy az utón mászott. Talyigát gurított elő két csavargó alak. A rendőr hajtotta ki őket a városház udvaráról, elszállítani az utcza nyomorultját. Megfogták a kezét-lábát a vén rongynak, akinek hörgött a melle s feltaszitották a talyigára. Háttal feküdt, a nagy üre­ges szemek fölbámultak az égre, összekulcsolta a kezeit, mi­közben nyikorogva megindult vele a talyiga. Elől a két mezit- lábos csavargó nyihogva. Az egyik tánczolva kapkodta a lábát. A másik egy virginia-csutkát kaparászott ki a sárból s a foga közé kapta. Egy csomó gyerek s két vén asszony a kiséret. S a kapuk lyuka alól borzas kutyák ugattak ki a menetre. A vén rongy a kényelmetlen ekvipázson összehuzódott. — Siessetek hé, nehogy meghaljon az utón. Kiáltott a rendőr a csavargókra, akik nagyot rántottak a talicskán s a zökkenésre az öreg koldus felült. — Bottal se verik ezt agyon — röhög vissza az egyik s a szomorú kiséret egyszerre vig hangulatba csap át. A vén rongy kinyújtotta a kezét. Emberies érzés kerekedett fölül András szivében: — Mi a baj öreg ? Beteg kend ? Rázta a fejét a vén koldus: — Éhes vagyok!

Next

/
Thumbnails
Contents