Eger - hetilap, 1888

1888-10-09 / 41. szám

327 Wliitehead-torpédó, azzal a különbséggel, hogy mig ezt compri- mált levegő hozza mozgásba, melynek működése csak néhány perczig tart, addig azt villanyos erő mozgatja, mely megengedi, hogy órákon át maradhasson a viz alatt. Egész uj készülékeket alkalmaztak, hogy a viz alatt látni lehessen, a hajó belsejét pedig villanyos lámpák világítják meg. A „Gimnote“ hadászati czéljai- ról eddig már a legkalandosabb nézetek láttak napvilágot. Annyi bizonyos, hogy a franczia kormány e kérdést még függőben tartja mindaddig, mig a végleges kísérletek feltalálói reményeinek iga­zat adnak. Ha ez egyszer megvan, akkor nem lesz nehéz hadá­szati czélokra felszerelni. A „Gymnote“ első lépés egy eddig még járatlan utón, mely annyira eltér mindattól, mit mai napig a ten­geri hajózásban és harczban ismerünk, hogy még elképzelni sem lehet, mily forradalmat fog ez irányban előidézni. — Simics Jánost, a trieszti rabló-gyilkost, f. okt. hó 6-án regg. 7 órakor végezték ki kötél által Budapesten, miután ke­gyelmi kérvényét király ő felsége is visszavetette. A szomorú ekzekuczió hivatalos intézésével Lenk Gyula, bpesíi kir. tör­vényszéki bíró, — kit, mint pár év előtt egri kir. alügyészt, csa­ládi kötelékek is fűznek városunkhoz, — volt megbízva. Hogy a szerencsétlen kivégzett, ki — mint egy jelenvolt hirlaptudósitó Írja, — erős testi szervezeténél fogva, a bitófán mintegy 6 perczig vívódott a halállal, úgy, hogy Kozarek a gyepmester is­mételve kényszerült a szerencsétlen akasztottnak testét kötelek­kel kihúzatni, — jobb családból származott, kitetszik abból, hogy most Újvidéken lakó öcscse, Simics Dusán, kihez az elitéit utol­só sorait irta, — néhány év előtt az egri jogakademiánál folytat­ta jogi tanulmányait. — A „Gyöngyösi Bank-Részvény-Társaság' által alakított községi hitelegyletek ügyrendje. 1. §. A „Gyöngyösi Bank-Rész- vény-Társaság“ alakit Hevesmegye azon községeiben, melyeket erre alkalmasnak talál, hitelegyleteket oly czélból, hogy a község­ben lakó kisbirtokos és iparos a költséges és hosszadalmas be- keblezési eljárás mellőzésével könnyen hozzá férhető és olcsó hi­telhez juthasson. 2. §. Minden községben külön egylet alakitta- tik. Mindenki csak azon községben lehet egyleti tag, a melyben lakik. Ugyanazon községben a körülményekhez képest több hitel- egylet is alakittathatik. 3. §. Egyleti tagoknak 6 hónapnál hosz- szabb lejáratú és 500 írtnál magasabb összegű hitel nem nyújt­ható. Az adóssági okmányt rendszerint csakis az illető kölcsönt vevő egyleti tag tartozik aláírni. 4. §. Az egy és ugyanazon egy­letben levő tagok a Társaság által nekik adott kölcsön és összes járulékaiért a Társasággal szemben egyetemlegesen kezeskednek, a hitelrészesek pedig egymás között hitel-összegük arányában felelősek. 5. §. Mihelyt valamely községből a Társaság vezér- igazgatójánál annyi egyén jelentkezik a hitelegyletbe való belé­pésre, hogy a Társaság igazgatósága ezek számát, úgy vagyoni és erkölcsi viszonyait a hitelegylet megalakítására alkalmasnak találja, ezt azon községben megalakítja. 6. §. E végből a Tár­saság vezérigazgatója, vagy ennek megbízottja, a jelentkezőket az illető községben egy alakuló gyűlésre hivja össze. A jelentke­zők nevei és az általuk igénybe venni szándékolt hitel összege kinyomattatik és a megjelentek között egy-egy példányban kiosz- tatik. Mindenkinek jogában áll neveket törleni és az össze­geket lejebb szállítani. Az egyletbe csak az vétetik fel tagul, kinek neve a titkosan beadott szavazatlapok több mint fele részén feltüntetve van, és oly hitelösszegben részesül, mely összeg a szavazatlapok több mint fele részében foglaltatik. 7. §. A szavazás eredménye a Társaság igazgatósága elé terjesz­tetik, melynek jogában áll egyes neveket törülni és egyes össze­geket leszállítani. 8. §. Az igazgatóság által elfogadott lajstrom­ban foglalt tagok képezik a hitelegyletet és ezen tagok együtte­sen tartoznak a kötelezettségeket magában foglaló kezességi ok­mányt a Társaság részére kiállítani. 9. §. Az alakuló gyűlésen egyszersmind az egylet saját kebeléből titkos szavazattal és vi­szonylagos szótöbbséggel 4 egyént választ, kik a Társaság igazga­tósága által évről-évre kinevezett másik két egyleti taggal együtt az egylet bizottmányát képezik, a mely bizottmány saját kebe­léből elnököt választ, ki az egylet ügyeit vezeti. 10. §. Ha az egylet tagjainak száma az 50-et meghaladná, akkor az egyleti tagok részéről még két- a Társaság részéről pedig még egy tag­gal lesz a bizottmány kibővitendő. 11. §. Az egylet bizottmánya a hitelrészesek végrehajtó közege és azok összeköttetését a Tár­saság igazgatósága közvetiti. Hatásköréhez különösen a követ­kezők tar:óznak: 1.) Felveszi az egyletbe az évközben jelent­kező egyéneket. A bizottmány által évközben felvett egyénért is az egylet minden tagja egyetemlegesen szavatol, a felvett tag pedig elvállalja az egyetemleges jótállást valamennyi hitelrészes­nek a Társaság iránti kötelezettségeiért azon naptári félév kez­detétől, melyben ő belépett. Ez iránt tartozik a felvett tag pót­nyilatkozatot. aláírni. 2.) Megállapítja az évközben jelentkezett egyes egyleti tagoknak nyújtandó hitel nagyságát. 3.) Feljebb emelheti az ez iránt folyamodó tagok hitelét és az egylet tagjai aztán ezen felemelt összeg erejéig szavatolnak. 4.) Figyelemmel kiséri az egyleti tagok vagyoni viszonyait és az ezekben netán beálló botrányos változásokat a Társaság vezérigazgatójának beje­lenti. 12. §. A bizottmány határozatait általános szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetében az elnök szava dönt. Érvé­nyes határozathozatalhoz 5 tag jelenléte szükséges. 13. §. A bi­zottmánynak minden ülésében az igazgatóság magát a vezérigaz­gató, vagy más kiküldötte által képviseltetheti. 14. §. Bizottmá- nyi tag, saját vagy vele közel rokonságban lévő egyének hitelé­nek megszabásánál jelen nem lehet. 15. §. A Társaság igazgató­sága az egylet bizottmányának ajánlatait és határozatait jogosítva lévén felülbírálni, megtagadhatja a tagokúi ajánlott egyének fel­vételét, esetleg azoknak felvételét bizonyos feltétel teljesítéséhez kötheti; az egyes tagoknak megszavazott hitelt kisebbre szab­hatja, a fizetési haladék adását megtagadhatja és igy lejáratkor a kölcsön visszafizetését követelheti. 16. §. A bizottmány elnöke az egylet összes tagjait, — tehát az évközben a bizottmány által felvett tagokat is, — évenként közgyűlésre hivja össze és ezen, a hitelré'szesek és az általuk igénybe vett összeg felett ismét oly szavazás gyakoroltatok, mint az alakuló gyűlésen. (6. §.) Az ekkor kiosztandó szavazatlapokon — ha az illetők kívánnák — azok nevei is felveendők, kik évközben jelentkeztek tagságra, de a bizottmány által visszautasittattak. 17. §. Minden közgyűlésen az egylet által választott bizottmányi tagok fele része kilép és helyük uj választás által töltetik be. A kisorsoltak újból választhatók. Az első közgyűlésen a kilépők sorshúzás által alapittatnak meg. 18. §. A Társaság jogosítva van magát a közgyűlésen vezérigaz­gatója vagy más kiküldöttje által képviseltetni. 19. §. A közgyű­lés által befogadott egyleti tagok lajstroma a Társasák igazgató­sága elé terjesztetik, melynek ismét jogában áll egyes neveket törülni és egyes összegeket leszállítani. 20. §. Ha oly tag neve töröltetnék, kit a közgyűlés a bizottmányba választott, helyébe az utánna legtöbb szavazatot nyert tag lép be. 21. §. A hitel­részesek közgyűlésén a szavazatok hitelösszegek szerint számítva viszonylagos többséggel történnek; érvényes határvzat hozatalra a szavazatok ^'iának jelenléte szükséges. Minden tug szavazat­képes és szavazatát csak személyesen gyakorolhatja. 22. §. A közgyűlésen rendszerint csupán azon ügyek tárgyalhatok, melyek a napirendre kitűzve lettek. (Vége köv.) Felelős szerkesztő: Sza/foó Ignácz. 9014. • i8ss Hirdetmény. Egerváros tulajdonához tartozó felső malom, folyó év október hó 25-én dél­előtti 10 órakor a polgármesteri hiva­talban tartandó nyilvános árverés utján 1889-ik év január hó 1-től kezdve 6 évre bérbe fog adatni. Miről a bérleni kívánók azzal értesittetnek, hogy az egy évi bérlet kikiáltási ára 285 frt •/. krban állapíttatott meg; és hogy az árverési feltételek, a házi pénztárban megtekinthetők. Eger, 1888. október 3-án tartott tanácsülésből. 6rfaay Sándorj ' (189) 1* h. polgármester. 9020. 1888. Értesítés! Az amerikai szőllővesszők, beszer­zési forrásairól a hirdetmény a földm-, ipar- és kereskedelmi minisztériumtól a városi elöljárósághoz megkiildetett, ezen körülmény azzal hozatik a szőllő tulaj­donosok tudomására, bogy a beszerzés­módozatai és az árak alulirott hivata­los helyiségében a hivatalos órák alatt megtekinthetők; megjegyeztetik hogy megrendelések csupán október hó végéig fogadtatnak el. Eger 1888. október 1. h. polgármester helyett: Almásy Félix, (192) 1* v. tanácsos. \

Next

/
Thumbnails
Contents