Eger - hetilap, 1888
1888-10-02 / 40. szám
40-ik szám. 27-ik év-folyam 1888. Október 2-áu. Előfizetési díj: 5 frt •- kr. Egész evre . Félévre . . Negyed évre. Egy hónapra Egyes szám 2 50 „ 1 n 30 „ “ n 45 „ n 12 „ Hirdetésekért minden 3 hasábos»it petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért lő kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztöseg (Széchenyi-utcza 30. sz. Szabóféle ház) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Az egri föegyházmegyei r. k. tanitó-egyesület képviseleti közgyűlése. Általánosan elismert dolog az, hogy a tanítók feladata kulturális, társadalmi és közgazdasági szempontból egyaránt igen fontos. A társadalomnak ezen osztálya hasznos szolgáltatásai által kiváló tényezője földi jólétünknek és földöntúli boldogságunknak. Az embernek életpályáján a megélhetés nehéz feladatán kívül egy még nehezebb, de egyúttal szebb, nemesebb és magaszto- sabb feladata is volna: a gyermek nevelés-oktatása, melyet azonban a tanítóra biz; mert csak igy keresheti kenyerét a zsellér, csak igy végezheti hivatalát a hivatalnok, csak igy gazdákodha- tik a földbirtokos. Ebben van kifejezve a tanítók történeti hivatása is. Másfelől haladott korunk mai állapotán a nevelés-oktatás elvei oly terjedelmes, annyira mély szaktudománynyá fejlődtek ki, hogy az apa és anya ama fentebb jelzett rendeltetésszerű hivatásában, legalább a haladottság szempontjából, laikussá lön. Azonban mi sem természetesebb, mint hogy éppen a tanítók feladatának fontossága és ezen legutóbb említett körülmény tételezik fel, hogy a tanítókban meglegyen az értelmi és erkölcsi képesség a roppant vállalat kiviteléhez. Több évi szakiskolázás adja meg a fiatal embernek azon kellékeket, melyek őt tanítóvá teszik; ott szerzi meg azon értelmi és erkölcsi erőt, melyre életpályáján szüksége leend. De miután az ő ereje, szakképzettsége csak edző gyakorlatok által fejlődhetik ki, azért holtig kell tanulnia, szaktudományaival önképzés utján mélyrehatóan foglalkoznia, hogy a tanitó-név valódi értelmének megfelelő színvonalára emelhesse magát. Sőt még ez sem elég, hanem a tanítóknak kartársaikkal, művelődésünk közmunkásaival kell érintkezniük, hogy ezen érintkezésből a gyenge erőt, az ifjú tanulságot, az öreg lelkesedést nyervén, egyesíthessék erőiket ama nagy vállalathoz, mely ezen szóban van kifejezve : a — jövő. „Vis unita fortior“, egyesült erő erősebb; ezen jelszóban kifejezett intenciókkal alakulnak a tanitókörök és egyesületek, melyek évenkint gyülésezvén, egy szerves egészszó teszik a tanítókat és működésűkbe össszhangot hoznak. Ilyen gyűlést tartott f. évi szept. hó 26-án „Az egri főegyházm. tanítóegyesület“ képviseletiig, a mely gyűlés négy szomszédos vármegye tanügyi állapotáról, nemkülönben tanítóik értelmi magaslatáról a legkedvezőbb képet nyújtotta. Az egri tanitókar szokás szerint eleve gondoskodott a 24 esperesi kerületből érkező tanitó-képviselők elszállásolásáról. A szállásokat részint városunk érdemes polgárai, részint az egyes szerzetházak voltak szívesek felajánlani. — Az egyesület központi választmánya szept. 25-én délelőtt tartott ülésében előkészítette a másnap tartott közgyűlés anyagát; délután ismét folytatta működését, a mennyiben a már akkor csaknem teljes számmal megérkezett tanitó-képviselők és körök elnökei előtt egy módszeres gyakorlati tanítást rendezett. E sorok írója saját tanítványaival a nyelvtanítás módját mutatta be, az igekötőket és ezek helyzetét ismertetvén. A gyakorlati tanítás után Ferk Miklós városunk szőlészeti szaktanára tartott érdekes előadást „A Phil- loxeráról és az ellene való védekezésről,“ a melynek végeztével számosán kirándultak a baktai ut mellett levő kísérleti szőlőtelepre, hol a szaktanár ur gyakorlatilag egészité ki előadását. Estve Mózer A. vendéglőjében közvacsorára gyűltek egybe a tanítók, hol éjjeli 11 óráig tartott az ismerkedés. Másnap, szept. 26-án, 7Va órakor a Szentlélek Isten segítségül hívásával szent misét hallgattunk a lyceumi kápolnában. Pontban 8 órakor vette kezdetét a képviseleti közgyűlés a fita- nitóképezde I-ső oszt. nagy termében. Halász Fereucz kir. tanfelügyelő ur megjelenésével tisztelte meg a tanítóegyesületet. A gyűlésen résztvevők száma meghaladta a 70-et. Nagys. és főtiszt. Zsendovics József prépost-kanonok, egyházm. főtan- felügyelő ur, mint a tanítóegyesület elnökének tartalmas és vonzó nyelvezettel előadott megnyitó beszédje után a gazdag tárgysor elintézéséhez látott a gyűlés. Helyszűke miatt csupán az érdekesebb és főbb mozzanatait adjuk a következőkben: 1. Főtiszt. Kontra Vazul, főjegyző olvasta fel jegyzői jelentését a 24 tanítókor egy évi működéséről; kedvező képet nyújtott az érseki főegyhm. tanügyi állapotáról is. 2. Szerencse József és László János, mint a bírálóbizottságok elnökei, a beérkezett pályamunkák bírálatait olvasták föl, melynek eredménye ez: az első dijat nyerte (60 frank aranyban) Kelemen Lajos, városunk jeles tehetségű fiatal r. kától, tanítója „A szép érzelmének lélektani alapokon való fejtegetése“ czimii absolut becsit pályadolgozatával. Ugyanezen pályatételre beküldött munkálataikért dicsérettel tüntette ki a közgyűlés: Száva János, Melcher Gyula, Dluhopolszky Bertalan és Magyari Károly pályázókat. Ugyancsak dicséretet nyertek a „Milyen legyen a r. kától, tanitó vallásos szelleme bensöleg, és miben nyilvánuljon külsőleg?“ czi- rnű tételre pályázók közül: Kádár József, Olesz Ferencz és Dudás Lajos, valamint más czimű munkáért még ezek: Száva János, Petrasovich N. But el lay Endre és Szabó János. Az első díjon kívül a többi dijak, mint kiadhatlanok, a jövő évre maradtak. Az egyesület a jövő évre oly tekintélyes összeggel rendelkezik a pályadijakat illetőleg, a milyennel talán egy tanitó-egyesület sem az országban. Nagyságos és főtiszt. Begov- c se vielt Róbert kanonok úr, mint a Bükk-Sebe-alap gondnoka, ugyanezen alap kamataiból felajánlott 100 irtot, az egyesület érdemekben gazdag, szeretett elnöke, nagys. és főtiszt. Zsendovics József, prépost-kanonok úr évenkint adományoz 100 frankot aranyban, egy magát megnevezni nem akaró, nemeslelkű tanügybarát ajándékozott 50 frankot aranyban, a jelen évben ki nem adott 90 frank aranyban: ez együtt kireszelt 100 jorintot és 240 frankot aranyban. 3. Főtiszt. Kontra Vazul, tanítóképezdei tanár részleteket olvasott fel művelődéstörténeti terjedelmes értekezéséből, mely hazánk népiskoláinak keletkezését és korunkig való fejlődését tárgyalja kától, irányban. E rendkívül szép, érdekes és kiválóan értékes munka Írója és egyúttal előadója méltó elismerésben részesült szives buzgalmáért és nemes jóakaratáért a közgyűlés részéről abban, hogy ezen értekezésnek a tanitó-egyesület hivatalos közlönyébe és az egyesület jegyzőkönyvébe leendő felvétele és kinyomatása lelkesült éljenzések között elhatároztatott. 4. Kelemen Lajos l-ső dijat nyert pályamunkájának szintén egyes részleteit olvasta fel. Már ezen részletek is ama biztos következtetéshez juttatták a közgyűlést, hogy szerzője bő tanulmánynyal és jeles szakismerettel teljesen megoldotta „A szép érzelmének lélektani alapokon való fejtegetése“ czimű tételben kifejezett nehéz kérdést, s bebizonyította azon, különben régi igazságot, hogy a tanítás valód’, nemes értelmében véve tudomány és művészet egyaránt. A közgyűlés ezen dolgozatnak is a tanügyi lapba leendő közlését és a jegyzőkönyvbe történendő kinyomatását határozta.
