Eger - hetilap, 1888

1888-09-04 / 36. szám

282

Különfélék.

— Szele Gábor areopolisi püspök egri fókáptalani kisprépost ő mlgának püspökké szentelése jövő vasárnap, f. kő 9-én fog a székesfóegybázban megtörténni. A fölszentelést dr. S a mass a József egri érsek ő exja fogja végezni, Scliopper György rozs- nyói, és Császka György szepesi suttá, püspök ő mlgaik assisten- tiája mellett. A fölszentelési egyházi szertartás alatt, mint lapunkban már említve volt, az egri koszorús dalkör is fog énekelni, az egri székesfóegyliázi kar pedig Beleznay Antal jászberényi zenetanitó által, Bartók István jászberényi főgymn. tanár ez alkalomra irt költeményére vegyes karban szerzett hymnuszát fogja előadni.

— Magas vendégek. Scliopper György rozsnyói, és Császka György szepesi püspökök ő mlgaik, a vasárnapi püspökszentelésre, jövő pénteken, f. hó 7-én érkeznek városunkba, s dr. Samassa József egri érsek ő exja vendégei lesznek.

— Miskolcz, 1888. aug. 27. „Qualis quaque arbos, tales sólet edere fructus.“ — F. hó 26-án ünnepet ült városunkban a katholicismus. E napon áldotta meg ugyanis főpásztori felhatalmazás folytán főtiszt. Foltin János érd. alesperes s az alsó-mis- kolczi rk. egyház fenkölt szellemű lelkésze, a helybeli érseki nőnevelő intézet új s valóban gyönyörű kivitelű kápolnáját, mely az egész intézettel együtt kegyelmes főpásztorunk atyai jóságának köszöni létét és fenállását; — s egy jól átgondolt, ügyesen kidolgozott beszéd kíséretében átadta rendeltetésének, — hogy legyen az, Isten dicsőségének színhelye, az élő hit, a vallásos buzgóság, az ima és halhatatlan erények meleg ágya, hol a szív áhítatra gerjed s áldva dicsőíti a Teremtőt, ki szolgája által ily nagy és dicső dolgokat mivel. Mert valóban csak egy sz. Jánoséhoz hasonló sas szem láthatja tisztán a jövőt, mely városunkban e szép és nagy s a kor igényeinek teljesen megfelelő s a helyes irányú vallás-erkölcsi nevelés nevében épült nőnevelő intézet után következik. Nem kell egyebet mondanunk csak azt, hogy Miskolcz sok minden tekintetben de különösen vegyes vallású közönségénél fogva a katholicismus szempontjából egyházmegyénk egyik legfontosabb pontja. Ez intézetnek tehát missiója van itt. A város színe java volt jelen e megáldási ünnepélyen; képviselve a megye, város, hivatalos testületek s a vallásfelekezetek. S volt alkalmunk meggyőződni mily erő rejlik sz. vallásunk nemcsak fönséges tanaiban, hanem magasztos szertartásaiban is, s hogy mily áhitatos kegyelettel szemléli azokat és csiigg rajtok még a „legtisztább puritánizmus“ is. Jól esett tekintélyes ajkról hallani e táborból: „Ha van áldozat mely magasztos fönséges és megható, csak ez lehet az“ vagyis az új-szövetség vérontás nélküli áldozata, melyet az Úr dicsőségére emelt s a szeplőtelen Szűz anya tiszteletére szentelt eme templomban, és oltárnál fényes segédlettel s a helybeli műkedvelők

Az „EGER“ tárczája.

Album-lapok.

(Szinköri tanulmányok. *)

I.

Flóra.

Háttal állt az öltöző ajtajának, az ajtó pedig nem volt betéve.

És milyen ingerlő bájos volt e háttér, a kis primadonna gömbölyű vállai mögött. A félig nyitva hagyott ajtón át be lehetett látni az öltöző rejtelmes mélyébe, a toilette-szerek, csokrok, legyezők halmaza közé, hol egy 18 éves kis lány szeretetreméltó naiv kaczérságával állott tükre előtt, az öltöztetőnő gyors segéd- kezése mellett, türelmetlenül toporzékolva parányi lábaival, s lázas sietséggel tűzve föl csokrát keblére, mialatt a lámpa rózsaszínű fényét öntötte végig kedves alakján.

Már-már egészen elmerültem nézésébe, midőn egy jól megtermett dsidás tiszt kardja úgy oldalba talált legyinteni, hogy a szemem is szikrát vetett.

A következő pillanatban bábeli futkározás támadt, és a rendező harsány szava hangzott: „Flóra kisasszony!“ — miközben

*) Kedves szerkesztő Ur! Tanulmányszomjas időket élek, sietek is beváltani Ígéretemet. Elsőbb az operette, aztán a schakespearei tragoediák jőnek: Borneo és Julia, Sehylock, majd Gauthier Margit stb. csak legyen tér számukra.

zenés chorusával először mutatott be a fentisztelt lelkész úr. És most, midőn kegyelmes Főpásztorunk-atyai jósága és szeretete, bölcs előrelátása s mindenre kiterjedő főpásztori gondoskodása e nagy műre a koronát is rá tette: Miskolcz és egész Borsod közönsége édes örömmel küldheti leány gyermekeit ez intézet falai közé. „Szépek lesznek ők“ itt — mondhatjuk a Szentlélekkel — szépek lesznek ők mint a templomok.“ Meg fogják találni nemcsak mit elméjök, hanem mit szivök is kíván; hogy miként e szép templom, úgy egykor ők is a lelkeket Istenhez emeljék. Páli sz. Vincze leányainak kezeiből kikerülve alkalmazható lesz rájuk e nagy szent eme mondása: „Erényök lesz fátyoluk.“ Áldja tehát Isten mindennemű javaival az emberi kor legvégső határáig, ki ilyr czélért él, fárad és tesz — ki szivének minden dobbanását, lelkének minden sóhaját a közjónak, az emberiségnek hozza áldozatul s oda rakja a szeretet, a jótékonyság, a közművelődés sz. oltárára, jól tudván hogy:

„Nobilitare hominem non ulla pecunia, nulláé Divitiae possunt; pretio nam dignior omni est Nobilitas: haec non emitur, nec venditur auro“ (Pallingenius.) — áldja és őrizze egyházunk és hazánk javára kegyelmes főpásztorunkat, Dr. Samassa József egri Érsek ő Ex- cellenciáját.

— Kinevezés. Az egri kir. törvényszéknél üresedésben levő törvényszéki bírói állomásra közelebbről Kolozsváry József, makói kir. aljárásbiró neveztetett ki.

— Hymen. Az egri hölgykoszoru egy kedves-bájos virága, Dusárdy Etelka kisasszony, Dusárdy József városi főjegyző s lapunk buzgó munkatársának müveit leánykája e napokban váltott jegyet etliei Sebők Géza-, kassai kir. póstaigazgatósági felügyelővel.

— Kir. alügyészszé, az egri kir. ügyészségnél, a Szolnokra áthelyezett Markovics Lajos egri kir. alügyész helyébe dr. Bakonyi Kálmán, bpesti kir. alügyészségifogalmazó neveztetett ki.

— Az egri kir. törvényszék közelebbről nyugalmazott bírái,

Kászonyi Antal, Öllé László és Turcsányi Mátyás tiszteletére a múlt hó 28-án, a „Korona“ vendéglő kerti helyiségeiben rendezett bankett fényesen sükerült. Az asztalfőket, az ünnepeltek közöl ketten: Kászonyi Antal és Turcsányi Mátyás nyug. kir. bírák foglalták el. A harmadikat: Öllé Lászlót súlyos betegsége, mely kórágyhoz lánezolta, akadályozta meg az ünnepségen való részvételben. A diszestélyen városunk értelmiségének tekintélyesb- jei közöl 86-an vettek részt, kik között főleg a tisztviselői s ügyvédi kai1 volt nagyobb számmal képviselve. A pohárköszöntők sorát Imre Miklós egri érsekuradalmi ügyész nyitotta meg, különösen kiemelve a bírói s ügyvédi kar, mint az igazságszolgáltatás e két főtényezője közt levő szoros kapcsolat, egyetértés és összhangzás szükségességét és fontosságát, mely különösen az egri bírói s ügyvédi kar között oly példaszerüleg érvényesül. E jó

nyilsebességgel suhant el mellettem, majd óriási tapsvihar rengette meg a„ színkör amúgy is vékony falait.

Őrülten rohantam a nézőtérre.

A „Nebántsvirág“-ot adták.

Szép olvasóim talán ki is találták már, kit illetnek e sorok.

A jelenleg itt időző társulat flóráját, színkörünk, kedves csalogányát, a kis Örley Flórát, ki tiszta, szépen csengő ezüst hangjával oly hatalmas és biztos teret hódított magának az operettében; ki minden egyes fellépése alkalmával annyi bűbájossá- got hoz magával a színpadra, melylyel nemcsak közönségünket ragadja mindannyiszor kitörő tapsviharra, de szinésztársaira is oly hatást gyakorol, hogy mindnyájan elfeledkeznek színészi mivoltukról, s úgy beleélik magukat szerepeikbe, mintha nem is volnának a színpadon; ki előtt alig volt városunkban művésznő, ki eleven, pajzán játékával oly vonzerőt tudott volna gyakorolni közönségünkre, mint ő; hiszen, csak akkor van közönség színkörünkben, mikor Örley játszik, máskor többnyire üres ház előtt folynak le az előadások; — énekével pedig nemcsak belső, de külső publikumra is csak ő tud szert tenni; (mert az egri színkörnek kétféle közönsége van, — sőt ami igen jellemző: sokszor nagyobb a külső, mint a belső) s kit nemcsak mint jó ismerőst, de mint közönségünk kedvenczét fogadtunk idejövetelekor.

Közönségünk még mindig kedvesen emlékszik vissza azokra a kellemes estékre, melyeket néhány évvel ezelőtt — Krecsányi színigazgató kitünően szervezett társulatával — Örley Flóra szerzett számára.

Akkor még kezdő művésznő volt; alig egy évvel előbb került ki a budapesti szini akadémiáról, s a ma elért szép jövőt csak hozzá értő barátai jövendölésében bírta, kik nem is csalódT