Eger - hetilap, 1888
1888-08-28 / 35. szám
278 vánné, Liberánczky Mór, Kún Kálmán, Neuvürth N. N. N. Kovács Ferdinand, Benöcs Béla, 10—10 kr. Regálék, vagyis a kir. kisebb haszonvételek a mai érvényükben. Törvények és miniszteri rendeletekkel, curiai döntvényekkel s az ide vonatkozó bor-, hús-, sörfogyasztási-, vadászati-, fegyver-adó-, vízjogi törvények s eljárás szabályaival és mintákkal. Irta Ka ssa y Adolf. A mint a könyv czime is mutatja, felöleli az összes kisebb haszonbérieteket úgy, a hogy azok mai érvényükben léteznek és kimerítő magyarázatokat nyújt az eddig megjelent és érvényben levő határozatok és rendeletekből. A könyv a nép használatára készült. Bérlők, korcsmárosok, szesz-gyárosok s egyátalán haszonbérlettel foglalkozóknak melegen ajánlhatjuk e könyvet. Ára 50 kr., megjelent és kapható Lampel Köbért (Wo- dianer F. és fiai) cs. és kir. udvari könyvkereskedésben. Budapest, Andrássy ut 21. — A filloxéra-vészt 1887. végéig Magyarországnak 810 községében konstatálták hivatalosan. Az 1887. év folyamán a fertőzött községek száma 228-al, vagyis 28 százalékkal gyarapodott. E filloxéravészes községek 38 vármegye területén fekszenek és pedig 745 a szorosabb értelemben vett Magyarországon, 68 Horváth-Szlavon országban. A tilloxéra első felfedezése, tudniillik 1875. óta hazánk területén eddig összesen 132,352 kataszteri hold szőlőt lepett meg, a melyből 55,615 kataszteri hold már egészeu megsemmisült; részint a tilloxéra pusztította el, részint a tulajdonosok vágatták ki. — Nők a magy. kir. postánál. A közlekedésügyi miniszter közelebbről húsz önkiién ez posta- és táviró kezelő tiszti állást töltött be nőkkel. — Elgázolás. Geda József 38 éves füzesabonyi lakos f. aug. hó 20-án egy kocsi által elgázoltatok, s oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy egy pár órai szenvedés után meghalt. — A szóláti csárdás f. aug. hó 15-én ismét bajban volt; ez alkalommal azonban a rabló rajta vesztett, mert a korcsmáros a betörőt rajta kapván, összekötözte, és a csendőröknek átadta. A rabló neve Yégh András, ki előadta, hogy szegény ember, sem ruhája, sem pénze, a korcsmárosoknak pedig mindkettőből szokott lenni, szükségletét tehát a szóláti csárdásnál kívánta beszerezni. A tettes a kir. törvényszéknek átadatott. — Rendőri hírek. Lopás. Szent-Rókus búcsújának napján este 10. óra tájban Anderle Géza helybeli péklegény, Klein Lipót egri kereskedő szobájába az utczára néző ablakon át bemászott s ott különféle értékes apróságokat, a többek között egy arczképpel telt albumot is összeszedve észrevétlenül elillant. A szerencse azonban nem nagyon kedvezett neki, mert alig haladt pár lépésnyire, az „Újvilág“ utczában egy vele szemközt jövő bérszolga már is reá vetette fürkésző szemeit, annyira gyanúsnak tűnt fel előtte, a mint mindkét hóna alatt dúsan megrakottan iparkodott őt elmellőzni. — Ámde a bérszolga sem volt rest, hanem óvatosan utána ment és követte egész az úgynevezett „epres-kertig“ hol a jómadár a lopott holmikat egy cserje közé rejtette, aztán valószínűleg elővigyázat szempontjából odább haladt, meg sem álmodva, hogy az ügyes bérszolga azon czélzattal, hogyha visszajön, tűst ént lefüleli, a cserjéhez közel már állást foglalt; sejtelmét valóban siker koronázta mert a pár perez múlva csakugyan visszatérő tolvajt épp azon pillanatban kapta torkon, midőn az albumban talált arczképeket dühösen tépdeste össze-vissza. — Bekisértetése után a fény. törvényszéknek adatott át. Talált tárgy A város területén egy ezüst karperecz találtatott. Igazolt tulajdonosa a rendőrségnél átveheti. — Terményüzlet. (Sonnenschein Y. terménykereskedő r. tudósitónktól.) Terményüzletünk, a folyvást kedvezőbb kiviteli viszonyok, s jelentékenyebb behozatalok folytán, naponkint élénkül, s a termények úgy az egri gőzmalom, mint az itteni gabnakeres- kedők részéről, kedvező árakon s gyorsan értékesíttetnek. Legutóbb jegyzett árak: t. búza (tiszai) 6.80—7.20; mátravidéki 6.60— 7 fit. rozs és kétszeres 4.80—5.10; árpa, takarmányáru 5.60— 6.20; maláta-árpa 6.60 — 7.20; kukoricza (lanyha) 5.50— 5.70; zab (lanyha) 4.60—4.80 mmkint. Idei termésű fenyőmag kedvező piaczra talál, s 3.50—4 írttal fizettetik mmkint. Színház. Hétfő aug. 20-án „A suhancz“ ötödször. Kedd aug. 21-én Znojemszky Ferdinand karmester jutalomjátékául Lecoqu kedves zenéjű operettéje a „Nap és hold“ került szinre. Egyike volt a legsikerültebb és legszabatosabb operette előadásoknak, miket a szegedi színtársulattól eddigelé láttunk. A főszerepek a legjobb kezekben voltak, a karok is kifogástalanul megállták helyöket, s a zenekar is dicséretre méltóan kitett magáért. Kövesi Róza k. a. (Manola) szokott kedvességgel énekelt, s úgy ezzel, mint szép játékával, a melyből nem tudjuk mi okból, de nagy mérvben hiányzott az ő kecsesen vonzó kedélyessége, igen szép sikert aratott, A k. a. II. felvonásbeli solojá- ban ismételve meggyőzött arról, hogy a koloratur ének gyenge oldala, de egy kevésbbé sikerült skálafutam még nem jogosíthat bennünket arra, hogy a legszebb reményeket ne fűzzük jövőjéhez. Mint fiatal színésznő — szép eredményű önképzés után — kevés erővel megszerezhetné mindazt, mihez mások éveken át tartó tanulmányozás utján jutnak. Mai debutjével bármelyik fővárosi színpadra oda mertük volna állítani minden pillanatban, s legke- vésbbé sem ütköznénk meg rajta, ha a legközelebbi években a nép- • színház deszkáin találkoznánk vele, — mint Margó Célia követőjével, kinek erősen halad nyomdokain. Ö r 1 ey Flóra (Beatriksz) és Hunfi (Miguel) is dicsérettel töltötték be szerepeiket. Az operette két legszebb részletét az „Ima sz. Mihályhoz“ hármast menydörgés kíséretében tömérdek alakok. A büszke fekete alak most egy másik nagy és hatalmas alak; elébe ment, beszéltek, váltottak pár czviki-puszit, aztán a büszke visszament helyére, a hatalmasabb csendesen éj-éj nyugati iránynak tartott, honnan roppant menydörgés, villámlás s most már papambiró csattanások között bujt elő egy óriás fehér medve alak már ez jeget hoz, gondolám magamban, vészt hoz s ha szándéka sikerül, jaj az egri szőllőhegyeknek, mind elveri a jég. Már alkonyat felé volt, midőn a hatalmas alak és a medve találkoztak. Egymást roppant barátságosan üdvözölték, a sok apró-cseprő felhő-alak alattuk leskelő- dött, hallgatódzott, minden mozdulataikra figyelt, aztán szaladt haza, útközben combinált és compouált hazugságokat, mind repor- teur volt. Ezek fönn nem törődnek a földhöz tapadt férgekkel — mi lesz, ha a fehér medve-alakból megiramlik a jégzápor? Most már az egész égbolt elborult, a nap is leáldozott, sötét és tikkasztó volt a lég. — Mit hoz a két hatalmas légkirály találkozása? A sötétségbe burkolva összeölelkeztek, láttam ezt egy hosz- szan tartó villám fényénél, aztán a medve éjszaknak, a hatalmas délnek távozva, elvesztek az éj sötétében, — úgy látszik, hogy a hatalmas kiméletet és békés magatartást tanácsolt neki, mert nem bocsájtott jégzáport, pár csepp eső hütötte le a léget, aztán borzadalmas orkán bontotta szét a felhőket, tönkre téve, szétoszlatva a hatalmas óriás alakokat. Reggelre csendes szép napos idő volt, az úszkáló ritka felhőkön áttörve, leragyogott a nap, éltetve tovább a sugarak jótékony hatása alatt tenyésző földi férgeket, kiknek azon hatalom pártfogása alatt, mely perez alatt a lég fejedelmeit terveikkel tönkre tenni képes — hajszáluk sem görbülhet meg. A mosolygó felhő alatt most is ott volt a nyugati láthatáron, a felkelő nap oda lövelte sugarait s fényben tündöklőit ott a mosolygó felhő-alak, mint ha ő lenne a haladás és polgárisodéinak a világosság sugaraiból táplálkozó geniusa. A sötét borzadalmas alakokat elfujta az orkán. A mosolygó ott vau. — Mit mondanak erre a jövendő-mondók? — Jég sem volt, még kevésbbé istennyila hullás. Egy véletlen szél — s tönkre minden okoskodás. Nem élünk mythologiai világot. Nincs a félistenek és herosokra bízva az emberiség sorsa. Az, ki annak sorsát intézi, még csak tanácsot sem kér, a lég hatalmas potentátjaitól, lég az mind és felhő, elhordja egy fuvallat, megsemmisül, mihelyt nem halad azon irányban, melyet a Yégtelen bölcseség részére kitűzött. * * * Mig a firmament union a csodaszerű torzalakok űzték hajtották egymást, Egerváros egyik hóstyájának félre eső kis lebujá- ban négy úri egyén borozgatott csendesen, beszélgettek a napi események felől, politizáltak, kitől mint telhetett, a kertben levő kis lugasban pedig, — hiszen a kicsinek mint a nagynak megvannak saját titkai, — ült magában elmélyedve egy piros pozsgás kis leányka — gondolataiba elmélyedve hajtotta két kezébe gondolatteljes homlokocskáját; — úgy látszik, érdekes gondolatokkal foglalkozott, mert sem a menydörgés és villámlás, sem a zugó orkán rombolást jelző üvöltése, nem voltak képesek éber álmában megzavarni. (Folyt, küv.)
