Eger - hetilap, 1888
1888-06-26 / 26. szám
203 szony tanúi Zichy Géza és Karácsonyi Aladár grófok; a vőlegény tanúi Orczy Béla báró miniszter, és Keglevich Béla gróf Heves- megye főispánja. Lakoma után a fiatal pár a boldog férj hevesmegyei pétervásári birtokára utazott, hol fényes fogadtatásban nyilvánuló nagyszerű meglepetés várt reájuk. A fogadtatást következőleg írja le pétervásári r. levelezőnk : „Fényes ünnepély színhelye volt járásunk központja, Péter- vására, a múlt kedden, azaz f. hó 19-én; midőn Keglevich Gyula szeretett grófunk, sziveválasztottját, Karácsonyi Ilma grófhölgyet ősi kastélyába haza hozta. E nap ünnepélyessége, illetve, annak minden mozzanatán nyilvánuló lelkesedés, korán sem volt gyárilag megrendelt csinált, virág; hanem igen is volt: régi szent emlékek magvából sarjadzott kegyelet, melynek örökzöldjei: a hála, tisztelet és szeretet — önként hervadást nem ismerőn hajoltak koszomba, a frigyesült magas pár boldogsága fölött. — Az ünnepély a következő rendben folyt, le: A nevezett, nap délutánján 45 tagból álló, csinosan k'öltözött lovas bandérium indult el a pétervásár-kisterennei útvonalon haladva egész a nádujfalusi határban lévő úgynevezett „emberesdi“ Ilidig, az érkező grófi pár elé, őket ott lelkes éljenzéssel fogadván, mozsarak durrogása között vezeté, a grófi kastély kertjének folytatását képező „mogyoróska“ fáczános liget alján fölállított, s a Keglevich-család zászlóival díszített diadal-kapuig. Itt a már előbb több mint 30 kocsin érkezett helybeli s vidéki tisztelgők szűnni nem akaró „isten hozott“ s „éljen“ kiáltásai után, Holló Géza szolgabirő ur rövid de szívélyes szavakkal üdvözölte a boldog párt. Erre a gróf ur hintájáról leszabva, örömtől áthatott hangon mondott köszönetét tisztelgőinek; s a körülállók közül bájos hölgyének többeket bemutatva, dörgő éljenek között lobogott el a diadalkapu alatt, a liget árnyas sorai közé; vezetve itt a banderium- s kisérve a tisztelgők hosszú kocsisora által; mely útjában ismét újabb és újabb meglepetések köszöntötték, a mennyibeu minden lépten ünnepélyesen öltözött, s őket lelkesen üdvözlő népcsoportokkal találkozott; — majd pedig a park úgynevezett „képesfájánál“ mintegy 40 fehér-ruhás s koszorús kis leány két sorfalat képezve, a közöttük lassan haladó boldog pár hintáját virágokkal szórták tele, s hódolatuk jeléül a grófnőnek, valamint a grófnak is egy-egy díszes rózsacsokrot nyújtottak át. Boldog otthonukat, a szépen felzászlózott ősi kastélyt elérve, a magas ünnepeiteket, a tisztelgők még egyszer feldörgő, s minden boldogságot. óhajtó bucsu-kiáltása kisérte be. Ezután a kíséret, a park nagy kapuján távozván, Hoiló Géza ur vendégszerető házánál kedélyes estélyre gyűlt össze, hol a frigyesült magas pár boldogA régiek érezték, hogy még a halál gondolatában is van bizonyos báj, erő; a szeretet és minden ünnepély emlékeztet erre bennünket; és egy élénk ürömpercz még jobban fokozni látszik elragadtatásunkat az élet rövidségének meggondolása által“. . . „A zene hatalmát a pogányok úgy, mint a keresztények még a halál birodalmába is átviszik. — A zene a művészetek közt legközvetlenebbül hat kedélyünkre. — Amit az isteni kegyelemről mondanak, hogy a szivet egyszerre átváltoztatja, azt, mondhatjuk — emberileg szólva — a dallam (a zene) erejéről is; és a jövendő élet rejtelmei közt nem utolsó helyen áll az, amit a zene idéz elő lelkűnkben.“ „A zene az önbizalmat növeli bennünk; s ha azt figyelmesen hallgatjuk, a legnemesebb tettek és nagylelkű vállalatok kivitelére is képeseknek érezzük magunkat“. . . . „Ha a vallás egyedül az erkölcs szigorú gyakorlatában állana, mi lenne az egyéb akkor, mint legföjebb bölcsészet, és józan ész ? És mily ajtatos érzelmek ébrednének akkor bennünk, ha legfőbb czélunk lenne az érzelmeket elfojtani ? Az erkölcs szigora- és a kötelességekről a stoikusok is tudtak annyit, mint mi; a vallás iránti lelkesedést ellenben, mely minden érzelmet egybefoglal — a kereszténységnek köszönhetjük; a szeretet és panasz lehetősége-, az érzés és kíméletnek vallása ez, mely a lélek felemelkedését mozdítja elő az éghez. Mit jelent a példázat a tékozló fiúról ? Szeretetet a valódi szeretetet elébe téve a kötelesség legpontosabb teljesítésének.“ . . Ah! emberi természetünk titokzatosságában bizonyára a szeretet, és ismét csak a szeretet azon menyei örökség, mely részünkre fenmaradt!“. . . „A protest, vallás komoly és szigorú, a kath. élénk és szeretetteljes. Oly országban, hol a két felekezet egymással szemben áll, közönségesen a kath. vallást tartják szigorúbbnak. A protestánsok e harczban szigorú erkölcs által akarták a katholicismust ságára s a mindvégig figyelmes házi úrnőre s házi gazdára mondott köszöntők között — az ugyancsak meggyujtott jókedv világánál világos viradtig együtt maradtak. r. —l. — Disztornázás. A cist. rend vezetése alatt álló egri főgym- názium felsőbb osztályainak ifjai, báró Chappon Soma fögymn. tornatanár vezetése mellett,, tegnap, f. hó 25-én, a délesti órákban, a tanárkar s díszes közönség részvéte, s a helybeli katonai zenekar közreműködése mellett, disztornavizsgálatot tartottak, mely alkalommal úgy az összes ifjúság a rendi gyakorlatokban, valamint egyes ifjak a magasabb műtornászatban általános megelégedést, sőt, a részletekben nem csekély meglepetést s elismerést keltő gyakorlottságot s ügyességet tanúsítottak. — Az érettségi vizsgálatok a cist.-r. egri kath. főgymná- siumban, dr. Homan Ottó budapest-tankerületi kir. főigazgató őnsga elnöklete alatt f. hó 21-én vették kezdetöket, s 23-án nyertek befejezést, és pedig ez alkalommal aránylag kedvező süker- rel. Ugyanis a vizsgálatra jelentkezők száma volt 27 ; ezek közöl az írásbeli vizsgálatok befejezése után szóbeli éretts. vizsgálatra bocsáttattak 25-en, kik közöl 3-at jelesen, 7-et jól, 12-öt egyszerűn érettnek Ítélt, 3at egy évre visszautasított, 2-őt pedig a f. é. szept. hóban Kecskeméten tartandó érettségi pótvizsgálaton javitó vizsgálatra utalt a vizsgáló bizottság. — Az egri önkéntes tűzoltó-egylet bazárral egybekötött jótékonyczélu nyári mulatságát f. évi junius hó 29-én, Péter Pál napján (pénteken) tartja meg az érsekkertben. Ugyanez nap délelőtt 11 órakor az ó casinó épületen nagy diszgyakorlat. A midőn úgy a mulatságra, mint gyakorlatra alulirt parancsnokság Eger város és vidéke lelkes közönségét meghívja, az ügy érdekében tömeges megjelenésre kéri föl. A rendezőség, élén a parancsnoksággal, elkövetend mindent, hogy ezen mulatság az elóbbeni években elért, sikerekhez méltán sorakozzék. Katona-zenekar, Palócz Kálmán és még egy zenekar játszand. Helyben külön meghívók nem küldetnek szét. ízletes ételek és italokról, kitűnő tiszai halászléről gondoskodva leend, s ezek szabott árak mellett fognak kiszolgáltatni. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hir- lapilag nyugtáztatnak. Belépti-dij személyenkint 30 kr. Katonák őrmestertől lefelé s gyermekek felét fizetik. Kezdete délután 3 órakor. A gyakorlat, valamint a mulatság megtartását taraczklö- vések jelzendik. Kedvezőtlen idő esetén a gyakorlat, valamint a mulatság julius hó 1-én a reá következő vasárnap tartatik meg. Eger, 1888. jun. hóban. A parancsnokság. — Kovács Károly, kairói (Afrika) polgár, hazánkfia, e napokban itteni rokonai, s barátai látogatására, gyermekeivel együtt legyőzni. A kath. vallás éppen úgy, mint az ó világ vallása, előmozdítja a művészetet,, és lelkesíti a költőket. A kath. vallás a szeretet, a protest, pedig a kötelesség nevében szól hozzánk. A prot. vallás alaptételei szabadok, a kath. valláséi pedig feltétlenek; mindazonáltal a kath. vallás, mint egyedül uralkodó igaz hit, alkalmazkodásában a körülményekhez szabja magát, mert vallás-szabadsága a törvények végrehajtását kivétel nélkül parancsolja. A hit, remény és szeretet első erényei e vallásnak, és ezen erények mindenike boldogságot hirdet és ad. Távol vagyunk tehát attól, hogy papjaink bármely időben a tiszta öröm érzetét, tiltanák; sőt azt tanítják, hogy ezen érzés legyen kifejezése hálánknak a teremtő kegyes adományaiért. Amit ók tőlünk kívánnak — az a szertartások gyakorlata, mint az isteni lisztelet iránti hódolatunk bizonyítéka; aztán a szerencsétlenek iránt való jótékonyság, és a bűnbánat. És ők a bűntől való feloldozást, sohasem tagadják meg tőlünk, ha azt buzgón kívánjuk; itt a szív indulata inkább mint máshol szánalmat sugal. Vájjon nem mondta-e az Ur Magdolnáról: sok bűnei megbocsájtatnak, mert nagyon szeretett?“ ............ N ápoly elragadó vidékén, a költők által megénekelt mise- numi hegyfokot igy Írja le Stael asszony: „A költészet, történelem és a természet versenyez itt egymással a nagyszerűségben. Egy pillanattal áttekinthetünk itt minden időt, mint. minden csodát. Látom az avernii tavat, melynek habjai iszonyatot keltettek. Ezen Aeneástól meglátogatott barlangnak voltak folyói az Acheron és Phlegeton, melyek föld alatti lángoktól forrtak. A tűz, ezen emésztő élet, mely a világot alkotja és semmisiti meg — annál inkább megrettente az embereket, mert annak törvényei még kevésbbé voltak ismeretesek. *
