Eger - hetilap, 1888
1888-05-01 / 18. szám
142 lizálni s csakhamar teljesen eloltani. — A f. hó 18-án tartott országos vásárunk, daczára a rósz kilátásoknak, elég népes volt. Egy miniszteri rendelet alapján a vásár nem úgy. mint eddig szokás volt, a hét vasárnap- és hétfőjén, — hanem a meghatározott napon tartatott meg. E czélból Heves város hatósága még idejekorán értesítette a szomszéd községeket e változásról. — Rendőri hirek. Halálos kimenetelű verekedés. Múlt hó 22-én özv. Fülöp Ignáczné „Sáncz“ negyedi korcsmájában Szecskó István egri kapás ember és egy Ludányi nevű 60. gy. ezredbeli tényleges szolgálatban álló káplár között kuglizás közben nagyfokú verekedés fejlődött ki s ez utóbbi a kezében lévő nehéz kugli-golyóval úgy tarkón ütötte játszótársát, hogy vérrel borítva eszméletlenül hullott le a földre. — Ily állapotban szállították lakására, hol nagysokára eszméletre téritették ugyan, de súlyos sebe miatt többé szólni nem tudott; pár nap múlva pedig nehéz kinok között meghalt. Hullája bonczolás végett az alapítványi női kórház tetem-kamrájába helyeztetett el, mig a vérengző katona ellen a fény. feljelentés az illetékes helyen rög. tön megtétetett. Nyiltér. *) Az „Eger és Vidéke“ ezimü helyi lap 17-ik számában „Megyei élet“ czim alatt egy czikk jelent meg, melynek utolsó tárgya, a városi gyámi pénztár számadásának, a megye elé terjesztése, hol a többek közt ez áll: „Kitűnt, hogy a nagy apparátussal 1 ll9 évig készült számadás, nem csak nem jó; de felül sem vizsgálható.“ Mindenki tudja városunkban és megyénkben, hogy azou számadásokat alulirt készítette. Tehát kénytelen vagyok ezen becsii- letérzésemet és önérzetemet vérig sértő, — de hivatalos működésemben! jó hírnevemet is támadó kifejezések ellen következőleg nyilatkozni: Legyen az bárki, a ki a megye vagy czikkiró előtt kitüntette, hogy — nem nagy apparátussal, hanem — minden apparatus nélkül, egyedül egymagám által, nem l1/* évig, hanem 219 nap alatt készített gyámi pénztári számadás nem csak nem jó, de felül sem vizsgálható; — ha az oly egyén, ki számadásaimat átvizsgálta és áttanulmányozta : az egy tudatlan ember lehet, kinek a számadások készítéséről és felülvizsgálatáról fogalma sincs; ha pedig nem tanulmányozta, nem vizsgálta, mégis azt tüntette ki, hogy számadásom nem jó, vagy plane felül sem vizsgálható: az egy alávaló, rossz akaratú rágalmazó. — Különben nagyon csudálkozom az idézett lap szerkesztőjén, hogy ily fajta embernek, vagy embereknek egyoldalú kitüntető infor- matióján kapva, siet azonnal lapjában véleményt is nyilvánítani, és általánosan ismert és tapasztalt, mindenki irányában jó akaratú indulatából s igazságszeretetéből kifolyólag, nem teszi fel magában, mielőtt ilyesmit közöl, azon kérdést: — hát ha azon számadás mégis jó és felül is vizsgálható? Eger, 1888. april 30-án. Éliássy Ferencz, az egri keresk. és iparhitelintézet könyvvezetője. *) E rovat alatt közlőitekért felelősséget nem vállal a Szerk. T. Szerkesztőség! Ámbár meg vagyok győződve, hogy b. lapja nem szokott vallási polémiáknak orgánuma lenni, engedje meg, hogy az „Eger és Vidéke“ utolsó számában közzétett czikkre, mely homlokán „beküldetett“, alant pedig az inkognito „több jelenvolt“ aláírást viseli, mert az illető lap hajlandó ugyan egy lelkész ellen, mocsokkal telt, piszkitó czikket felvenni, de nem hajlandó viszont, az illegő urakat, egy józan szóval, rendre uta- sitani. Említett közleményben egy temetkezésről van szó, hol „az egri orth. bigott rabbi“ beszédet mondott és abban a nem orthodox izr. hitközség tagjait, mint a zsidóság kivétendő salakját állította oda. Ezért hát „több jelenvolt“ az illető főrabbi urat oly sértésekkel halmozza el, hogy a semleges olvasó valóban undorral fordul el az ilyen orvtámadástól! — Mert egy lelkész, aki halotti beszédet mond, tehát vallási functiót végez, és saját híveihez fordulva, mint lelkipásztor óva inti azokat a reformáció veszélyétől, és meglehetős sötét sziliekkel festi az ellentábor vallási felfogását, orvúl támadtatik meg, akkor, ha a más hitközség tagjai az elégtételszerzésre nem választják szintén a szószéket, hanem a sajtó utján, ezen kizárólag egy hitfelekezet belügyeihez tartozó ügyet, akadálytalanul szellőztetik; no persze, a modorról nem is beszélve. Hogy az illető urak ezen fellépésükkel a zsidóságnak, de különösen az egri zsidóknak becsületet nem szereznek, az evidens. Ily botrányokkal legfölebb az Istóczy consorci- umnak szolgálnak, melynek kötelékébe bátran léphetnek, lévén nekik erre qualificatiójuk quantum satis. — Tehát az egri orthodox főrabbi ur, azt merte mondani, hogy a nem orthodox zsidók a zsidóság salakját képezik! Kérem, a főtisztelendő urnák, saját meggyőződése szempontjából, teljesen igaza van. Mert, aki p. o. szombaton szivarozik, malaczpecsenyét fogyaszt és nyulgerinczet élvez, az lehet még erényes polgár, igen becsületes ember, sőt még ügyes kereskedő is, de vallásos zsidó — soha! Ez tehát nagyon logikus mondás: A nem orthodox zsidók nem képezik az emberiség és a polgárság salakját, de igenis ők a zsidóság kivetendő salakja, sőt több ennél — és ezt már én merem mondani — a zsidóság testén egy rákbaj!! Ha ez az illető uraknak nem tetszik, ez azért baj, mert nem elégednek meg azzal, becsületes polgárok és hasznos tagjai lenni a társadalomnak, hanem még arra is tartanak igényt, hogy daczára a malaczpecsenyének, nyulgerincznek és szombati szivarnak, mint jó zsidók magasztal- tassanak, ami én szerintem legalább is szerénytelenség. — Bocsánatot, ha jó zsidók akarnak lenni, akkor első sorban competens és tekintélyes tanácsadó, főtisztelendő Schreiber Simon orthodox főrabbi úr, aki előtt a jövőben zsidó vallási kérdésekben meghajolni szíveskedjenek; ha pedig nem akarnak vallásos zsidók lenni, ne törődjenek azzal kérem, mit az orthodox rabbi ur mond. Tiszafüred, 1888. april. 25-én. Veisz Gáspár, az egri „bigott“ rabbi ur tanítványa. Feleló's szerkesztő: Szabó Ignácz. 157. sz. í ........ . , 1586. XI.T8887 Arle)tesl “»‘“""'y- TisT A M é r a-boczonádi megyei útszakaszon- 1600 folyó méter útnak ez évben rendszeres kiépítése a folyó évi közmunka előirányzat szerint foganatosítandó. Ezen munkálat biztosítására 9203 frt 95 kr. költségvetési összeg keretén belől verseny tárgy/lás hir- dettetik. Vállalkozni szándékozók írásbeli zárt ajánlataikat tartoznak folyó évi május hó 7-én délután 4 óráig az alispáni iktatóba benyújtani, később érkezett beadványok! ügyelembe nem vétetnek. Ajánlattevők kijelenteni tartoznak, hogy a helyszínét, feltétieket ismerik ; bánatpénzül 500 frt csatolandó, a melyet majdani vállalkozó 10%-t.oUra fog kiegészíteni. \ A költségvetés és feltételek, a kir. épité- Kelt Egerváros tanácsának 1888. év april szeti hivatal helyiségében megtekinthetők. 25-én tartott üléséből Eger, 1888. márcziushó 3-án. ...... Grónay Sándor F elhívás. A m. kir. honvédelmi Ministerium 1887. évi 49458/X. számú rendelete, és ennek folytán Hevesmegye alispánjának folyó évi 1757 számú meghagyása folytán Egerváros ösz- szes ló-állománya, katonai bizottság által folyó év május 3-án (csütörtökön) Egerváros közháza udvarán meg fog vizsgáltatni; miről az illető tulajdonosok azon felhívással értesittetnek, hogy a mondott időben és helyen, a hol a bizottság működését reggel 8 érakor megkezdendi, lovaikat megvizsgálás végett múlhatlanúl előállítsák, mert a fent hivatkozott ministeri körrendelettel kiadott szabály 4-ik §-a értelmében, az elő nem vezetett lovak tulajdonosai minden ló után 15 írtig terjedő birsággal fognak büntettetni. (72) 1* Kaszap, alispán. /T (70) 1* h. polgármester. Két eladó zongora, megtekinthető alulírottnál maklár I.\ negyed 297. sz. alatti lakásán Egerben. Izsépi Béla, («) '2—2 községi tanító. \ Kiadó lakás! A baktai-útcza 821. sz. a. Exin- gerfóle ház, mely áll: 2 utczai szoba, 3 udvari szoba, élés ka- mara, fakamra, kis házi pincze, padlás, kert, kocsiszín és istálló- * % folyó évijulius 1-söre kiadó. Értekezhetni, Egerben káptalan udvar. (68) 2-2 Rósa Gusztávnál.
