Eger - hetilap, 1888
1888-04-10 / 15. szám
15-ik szám. 27-ik év-folyam 1888. Április 10-én. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr Félévre . . 2 „ .>0 Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — „ 4ö „ Egyes szám — „ 12 „ Hirdetésekért minden 3 basáhozoit petit sorhely után ti, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelvért lő kr. iizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztöseg (Baktai-ut, Exingerféle ház.) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Gróf Eszterházy Károly, egri püspök életrajza megírásának ügyében. Trefort Ágoston vallás- és közokt. miniszter a következő nagyérdekü levelet intézte Samassa József dr. egri érsekhez: Nagy méltóságú érsek ur! Sajátságos, hogy az élet mindennapi apró eseményeivel és követelményeivel igen gyakran a legjobb törekvéseket, javaslatokat és szándékokat, észrevétlenül akként háttérbe szorítja, hogy véglegesen elejtetteknek látszanak. így jártam én gróf Eszterházy Károly, utolsó egri püspök emlékezetével. Exczellencziád bizonyosan nem felejtette el azon levelem tartalmát, melyet egri látogatásom után, 1875-ben julius hó 6-ikán (lásd Trefort „Beszédek és Levelek“ czimü munkáját, Budapest, 1888.) írtam; én előttem azonban, megvallom, ezen ügy, mely iránt a legmelegebb érdekkel akkor és most is viseltetem, annyira eltűnt, hogy ha véletlenül a fentemlitett' levelet nem olvasom most újra, az ügyet életbe léptetése felé mozgatni tovább is elfelejtettem volna. Azon szeretetnél fogva, melylyel nemcsak én, hanem, a mint hiszem. Exczellencziád is azon kitűnő férfin emlékezete iránt viseltetik, ki a 18-ik, — Magyarországra nézve meglehetősen sötét — században, politikai és kulturális tekintetben fényes állást foglalt el, van szerencsém Exczellencziádat felkérni, méltóztassék velem tudatni, hogy gr. Eszterházy élete megírására nézve fentebbi levelem értelmében történt-e valami, és hol és miként? Mert miután, felfogásom szerint, a történetírás egyik feladata: meg nem engedni, hogy a nagy és kitűnő férfiak emlékezete megsemmisittessék, én minden esetre törekedni fogok és hiszem, hogy e tekintetben egyértelműen fogunk eljárhatni, hogy ezen férfiú életrajza valamely kitűnő irodalmi tehetség által íentartassék. Fogadja stb. Trefort s. k. A miniszter levelére dr. Samassa József egri érsek ő exja e napokban következőleg válaszolt: Nagyméltóságu vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur! Midőn Exczellencziád nyilvános élete sokoldalú tevékenységének s főleg arra irányzott fáradhatatlan igyekezetének, hogy a nemzetet az eszmekörök tágítása által helyzete- s valódi érdekeinek felismerésére vezesse, midőn eme lankadást nem ismerő hazafias munkásságának némely becses adalékait összegyűjtve legközelebb közzétevő (Trefort Beszédek és Levelek czimü munkája, Budapest 1888.), azok fonalán régi emlékek újulnak meg lelkében, melyek közt szemlét tartva, a bevégzett alkotások sorozata mellett legjobb törekvések, javaslatok és szándékok emlékére is akad, melyeket f. évi márcziusbó 19-én hozzám intézett nag3rbecsü levele szerint „az élet mindennapi eseményeivel és követelményeivel gyakran észrevétlenül akként háttérbe szőrit, hogy véglegesen elejtetteknek látszanak.“ így szorult háttérbe a mindennapi gondok és bajok közepeit emléke azon látogatásnak, melylyel 1875. évi június havában Exczellencziád engem Egerben megtisztelt, s vele együtt az akkor Exczellencziád lelkében támadt nemes elhatározás, hogy látogatása kellemes emlékeit „Eszterházy Károly gróf egri püspök élet- s jellemrajza megírásának eszközlése által magára nézve megörökíteni s a hazára és irodalomra nézve is gyümölcsözővé tenni fogja.“ Exczellencziád fenn idézett levele szerint az életrajz ily módon czélbavett megírásának ügye valószínűleg feledésbe megy és abban marad, ha az említett érdekes és tanulságos munka anyagának rendezése alkalmával most véletlenül el nem olvassa ama levelet, melyet ez ügyben 1875. évi juniushó 26-án hozzám intézni méltóztatott. Es én csak benső köszönetemet fejezhetem ki Exczellencziád- nak, hogy ezen visszaemlékezés által ismét feléledt nemes szándéka kivit, lét végleg elejteni nem akarván, „azon szeretetnél fogva, melylyel ama kitűnő férfiú emlékezete iránt viseltetik, ki a 18-ik, Magyarországra nézve meglehetősen sötét században politikai és kulturális tekintetben fényes állást foglalt el,“ az ügy fonalát újból felvevő, f. évi márcziushó 19-iki nagybecsű levelében kifejezett óhajtása szerint értesítést várva tőlem a felől, vájjon az 1875. évi juniushó 2j6-án irt levele értelmében erre vonatkozólag történt-e valami, s ha igen, hol s miként. Exczellencziád e kérdésére a következőkben van szerencsém megfelelni. 1875. évi juniushó 26-án kelt nagybecsű levelére, melyben Exczellencziád az életrajzra vonatkozó elhatározását tudtomra adván, kijelenté, hogy annak megírására közvetlenül Exczellencziád fogja szakavatott történetíróink valamelyikét felhívni, s melyben engem csak aziránt keresett meg, hogy az itteni adatok összegyűjtését eszközöljem s az Exczellencziád által felkérendő Íróval közöljem: ezen nagybecsű levélre én a marienbadi gyógyfürdőből ugyanazon évi juliushó 14-én válaszoltam, hálával fogadván Exczellencziád elhatározását, a rendelkezésemre álló levéltárak adatainak összegyűjtését, készséggel megígérvén, s az életrajz írója részére 100 drb. aranyból álló tiszteletdijat ajánlván meg oly kikötéssel, hogy a jutalomra érdemesnek ítélt munka véleményezés végett velem is közöltessék. 1875. nov. 5-én 1728 ein. sz. a. Exczellencziád ezután éltesemre adá, hogy a mű megírására Horváth Mihály v. püspököt sikerűit megnyernie, mire én az itt feltalálható életrajzi adatok összeállítására Danielik János v. püspököt hívtam, fel, ki azonban szorgosan teljesített ezen munkája közben szemeinek gyöngülése miatt e feladatra egymagát képtelennek nyilvánítván, ajánlatára dr. Udvardy Lászlót, jogliczeumom tanárát, bíztam meg, hogy a nevezett v. püspök ur irányadása és felügyelete mellett a levéltári adatok felkutatását és összeállítását, folytassa, ki is az egri egyházmegyei levéltár adataiból 50 — 60 ivre terjedő kivonatot készített. Az 1878. év nyarán azonban az életrajz megírására Exczellencziád által felkért Horváth Mihály v. püspök meghalt s más történetíró megbízatása felől, kivel az addig összegyűjtött adatokat közölhettem s a további kutatás végett értekezhettem volna, azóta nem értesültem. A dr. Udvardy László tanár által összeállított adatokat Danielik János v. püspök ideiglenes használat végett egyik, Magyarország 18-ik századbeli történetével foglalkozó írónk rendelkezésére bocsátotta, melyek tehát most visszakérefldők s a további adatgyűjtések is meginditandók lennének. Nem mellőzhetem azonban annak tiszteletteljes felemlitését, hogy az adatgyűjtés folytatása eddig is kivált azért ütközött nehézségbe, mivel nézetem szerint mind itt, mind az Eszterházy Károly grófra vonatkozó adatok egyéb lelhelyein csak az Exczellencziád által nagybecsű kijelentése szerint felkérendő író maga adhatna az általa tervezett mű körvonalaihoz illeszkedő kutatásoknak biztos és határozott, irányt. Részemről Exczellencziád s az iró óhajtásának megfelelöleg legnagyobb készséggel fogok az itt feltalálható adatok további pontos és teljes összeállítása érdekében minden rendelkezésemre
