Eger - hetilap, 1888
1888-04-03 / 14. szám
14-ik szám. 27-ik év-folyam 1888. Április 3-án. Előfizetési dij: Egész évre . 5 írt — kr Félévre . . 2 ti 50 r Negyed évre. 1 n 30' Egy hónapra — ii 45 n Egyes szám — n 12 » EGERHirdetésekért minden 3 hasáliozoit petit sorhely után 6, bólyega.ió fejében minden hirdetéstől 30, nyilttórben egy peiit- soihelyéi t 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztöseg (Baktai-ut, Exingerféle ház.) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Polgári és középkereskedelmi iskola Egerben. (Halász Ferencz hevesmegyei kir. tanfelügyelőnek Egerváros hatóságához benyújtott tervezete.) A középiskolákról szóló 1883. évi XXX. t. ez. 17. §-ban foglalt rendelkezéshez képest ezen iskolák egy-egy osztályában (50 tanulónál több rendszerint nem lehet. Mindazonáltal a városunkban fennálló gymnásium alsó osztályaiban a növendékek létszáma a 60-at jóval túlhaladja, mert Egerben ez az egyedüli középiskola, hova a 9 —10 évet betöltött, s az elemi iskola IV-ik osztályát végzett jelentékeny számú tanköteles tovább képzése czéljából átléphet. A törvény idézett §-a szerint, ahol a tanulók létszáma három egymásután következő évben meghaladja a hatvanat, párhuzamos osztályok állitandók; erre az egri kath. főgymnásiumot fenntartó cisterci-rend fel is szólittatott, — de kellő anyagi erő hiányában annak meg nem felelhetett. Az iskolai felsőbb hatóság kivételesen megengedte, hogy a gymnásium I. osztályába 80 növendék felvétessék; ezen engedmény mellett is a helybeli növendékek közül többet, a vidéki jelentkezőket pedig kivétel nélkül vissza kellett utasítani a gymná- siumba felvételtől. Ezen a f. tanévben fokozott mérvben előfordult jelenség indította a vallás- és közokt. minisztériumot f. évi márcz. hó 2-án 8255. sz. a. Eger város közönségéhez intézett azon rendeletének kibocsátására, melyben felhivatik a város, hogy a gymnásium tul- népességének levezetésére vagy alreál, vagy polg. fiúiskolát állítson. Az egri elemi népiskolák IY-ik osztályából évenkint. kikerülő 200—250 fiú tanköteles tovább-képzésének kérdése ekként napi rendre tűzetvén, állásomból kifolyó kötelességemnek tartottam ezen kérdéssel a törvény rendelkezése, Eger város viszonyai, és átalános kulturális szempontból behatón foglalkozni. Lépten-nyomon észlelhető jelenség, hogy a szülők feltűnő előszeretettel küldik gyermeküket középiskolába, gymnásiumba, anélkül, hogy vizsgálnák: vájjon gyermekükben van-e tehetség és hivatás a tudományos pályára? Innen van, hogy középiskoláink, főleg alsóbb osztályaikban, rendszerint tulnépességüek oly városokban, hol — miként Egeiben — gyakorlati életpályára készítő tanintézet nem létezik, hol teliát a gymnásium a neki való elem kiválasztásában feszélyezve van, mert a gyermeke továbbképzését óhajtó szülét el nem utasíthatja. — Megtelnek tehát a gymnásium alsó osztályai feles számban, de kik közül a gyengébbek, hivatás nélküliek legfeljebb a IV-ik osztály bevégzésével elhagyják a gymnásiumot, s kilépnek az életbe, oly előképzettséggel. melynek a gyakorlati életpályán vajmi kevés hasznát veszik, s rendszerint oly igényekkel, melyek a legtöbb esetben bizonytalan és kétes jövőnek vetik alapját, — mely forrása az elégedetlenségnek, s közös alapvetője a szellemi proletariátusnak. Ezen bajt állami és társadalmi szempontból orvosolnunk kell. Az egri gymnásium tulnépessége tehát ezen szempontból is megszüntetendő. De gondoskodnunk kell a tudományos pályára nem lépő, s az elemi képzéssel meg nem elégedő elem kiképzéséről még azért is, mert ha mindjárt 80 növendéket ellát a helyi gymnásium I. osztálya, mégis van városunk népessége mellett másik oly 80 növendék, kik az elemi iskola IV-ik osztályát végezve, — kívánnák magukat a fennebbi irányban tovább képezni. Eger város közép-osztálya kereskedelemmel és iparral foglalkozik, — ezen osztály képezi a város zömét s fejlődésének erős alapját. — A kereskedői és iparos-osztály korszerű képzésére kell módot nyújtanunk, ekkor nem csak az állam, hanem városunk érdekét is jelentékenyen előmozdítjuk. Igaz, van már alsó fokú kereskedelmi és iparos-tanoncz-is- kolánk. mindkettő fejlődésben; — de ezek csak oly — mindenesetre jelentékeny számú — növendékeket látnak el, kik az elemi iskolát bevégezve, 12 éves koruk betöltével mint mester-inasok és kereskedő-inasok lépnek gyakorlatba. Ezekből válnak kisebb kézművesek és kereskedők, kik gondos képzéssel hasznos tagjai lesznek a társadalomnak. De ezeken kivül van városunkban egy tekintélyes elem, mely kevésli az elemi iskolát, onnét nem akar még gyakorlati pályára kilépni, hanem ismeretkörét főleg gyakorlati irányban tovább fejleszteni kívánná. Ezen kereskedői és iparos középosztályt kell korszerűen, s jövő életpályájuknak megfelelő módon kiművelni, — illetőleg arra módot nyújtani. Minő legyen tehát azon iskola, mely a gymnásium tulnépes- ségét megszüntetné, s városunk kereskedelmi, ipari érdekeit leg- hivatottabban szolgálná?—Nézetem szerint egy polg. iskola, közép kereskedelmi iskolával kapcsolatba hozva, Eger város viszonyainak és jól felfogott érdekeinek leginkább megfelelne. Mindjárt leszámolok azon kérdéssel, miért nem tartom kivihetőnek és czélszerünek a fentebbi czélra egy reáliskola felállítását. Nem tartom kivihetőnek, mert egy teljes reáliskola fenntartása évi 22—24 ftba kerül, nem is szólva az elhelyezés és felszerelés nagy nehézségeiről. Az állam semmi esetben nem vállalhat ily nagy újabb terhet; városunk annál kevésbbé. Reáliskolát tehát már csak pénzügyi nehézségek miatt sem állíthatnánk. De nem is virágzanék nálunk ily iskola, mert országszerte tapasztalható, hogy a gymnásiummal is bíró városban az emellett fennálló reáliskola nem virágzik, mert a gymuásiumi képzés a reálismereteket is felöleli, tehát átalánosabb s igy keresettebb, mint a reáliskolai, mely mégis csak egyoldalú irányban készít elő. — De meg a reáliskolából is csak 8 év múlva léphet a növendék pályaválasztásra; ez idő — tekintve a szó alatti elem érdekeit, — sok. A polg. iskola érdekeinknek teljesen megfelelne. Ezen iskola I. osztályába felvehető oly növendék, ki életének 9 évét betöltötte s kinek az elemi iskola IV-ik osztálya számára kiszabott tantárgyakban elegendő jártassága van. A polg. iskola négy első osztályából átléphet a tanuló a középtanoda megfelelő osztályába. — A középtanodába átlépő polg. iskolai tanuló a) ha gymnásiumba kívánja magát felvétetni, csupán a latin nyelvből köteles az illető osztályban megkivántató jártasságát vizsgálat utján bizonyít ani; b) ha reáliskolába lép, köteles a franczia nyelvbeli megfelelő jártasságáról tanúságot tenni. A polg. iskolában kötelezett tantárgyak: Hit és erkölcstan, magyarnyelv és irodalom, németnyelv, szám és mértan, könyvvitel, természetrajz, természettan és vegytan, földrajz és statistica, történelem, alkotmánytan és némi jogi
