Eger - hetilap, 1887
1887-02-08 / 6. szám
43 "bírót; a poroszlói kerület részére Kovács Kálmán kir. főmérnököt, kiket az értekezlet élénken megéljenzett. Elnöklő visontai Kovách László, pár lelkesítő szóval bezárván az értekezletet, fölkérte a jelenvolt választó polgárokat, hogy a hevesmegyei szabadelvű párt megalakultál bejelenteni, testületileg menjenek Hevesmegye főispánja — gr. Keglevich Béla ő mlgához. Mire az értekezlet tagjai, elnökük vezetése alatt, impozáns tömegben vonultak a főispán lakására, holott K o v á c h László elnök rövid szavakban jelentette be a hevesmegyei szabadelvű párt megalakultál főispán 5 mlgának, ki örvendetes tudomásul vevén a párt megalakultát, ünnepélyesen megígérte, hogy érdekeit, a törvényesség s hatalmi köre korlátái közt, mindenekben előmozdítani kedves hazafiui kötelességének tartandja. Ezzel a hevesmegyei szabadelvű párt szervezkedő értekezlete véget ért. Városi ügyek. A f. évi febr. hó 6-án tartott képv. ülésben következő fontosabb ügyek nyertek elintézést: Az 1887-8-ik évre érvénynyel biró legtöbb adót fizetők névjegyzéke (lásd alább) felolvastatván kihirdettetett; amennyiben pedig az 1886-ik évi XXII. t. ez. 33-ik §-a szerint a kiigazított névjegyzékre vonatkozó képv. testületi határozat a kihirdetéstől számítva 15 nap alatt az alispánhoz felebbezhető, továbbá ugyancsak ezen törvény értelmében a nagykorú hajadonok, özvegynők, jogi személyek és a helyben nem lakó legtöbb adót fizetők, a névjegyzék érvényre emelkedése, illetve az erről szóló értesítés vétele után megbízottjaikat szintén 15 nap alatt az alispánnak megjelölni tartoznak; a városi tanács utasittatik ezen körülménynek városszerte, szokásos módon leendő közhírré tételére, s egyszersmind a nagykorú hajadonok, özv. nők, jogi személyek és a helyben nem lakó legtöbb adót fizetők felhívására az iránt, hogy megbízottjaikat 15 nap alatt az erről szóló értesítés vétele után Hevesmegye alispánjának jelentsék be. A központi választmányból hiányzó egy tag helyére, Simonyi Károly választatott meg. A Lancellotti Ede-féle alapítvány kiosztásában az alapítványi oklevél értelmében, a városi tanácson kívül, Csiky Sándor, Cfáspáry Géza. Imre Miklós és Vavrik Béla választattak meg. A szépészeti szakosztály azon előterjesztése, hogy az üresedésbe jött elnöki állásra Vavrik Béla vár. képv. választatott meg, tudomását vétetett. Csülökre Gábor, nyergelj szaporán, hé, S vezesd elő a lovamat! De most! — szököm! — és visszatérek. Ha majd szép arezod kiderül, Dicső természet, szép kaczér lány, S reám kacsintgatsz messzirül; De a fátyolos vén kisasszony Ne lássa, csak a hátamat. . . Csülökre Gábor, nyergelj szaporán, hé, S vezesd elő a lovamat! Csillagh Mór. A farsang s az álarezos mulatságok eredete. ii. Kevesebb biztossággal lehet meghatározni az ó-kor kultúr- nópeinek vallási szertartásainál s világi ünnepségeinél nagy szerepet játszott álarezos üzelmek eredetét és az ezeknek alapjáúl szolgáló eszmét. Csak embertani és népisraeri tanulmányok útján jutottunk azoknak némi megértéséhez, a mennyiben az álarcz- viselés jelentése a gyermekségökhöz közelebb álló vadnépeknél kevésbbé eltorzítva és könnyebben felismerhetőleg nyilatkozik. — Ha tekintetbe veszszük a mai álarezos mulatságok és maskarasá- gok nagyon is világias jellegét, meg fog lepni az eredetökre irányuló kutatásoknak az az eredménye, hogy az álarcz és maskara lényegileg vallási eszméknek köszönik létöket. — Hogyan fejlődött ki az álorczásság a vallás-gyakorlatban és az életben, erre nézve igen érdekes közléseket találunk B a s t i á n-nál (a „Zeitschrift für Völkerpsychologie und Sprachenwisseuschaft“ 14 kötetében), a melyekre igénytelen előadásunkban támaszkodunk. — Az ó-kori Az alsó-fokú ipar- és kereskedelmi iskola felügyelő bizottságának előterjesztése folytán a bizottság Ringelhan Imre, Máté- kovics Mór, Fógel Ágoston, Glósz Károly, Lang Sándor és Ko- máromy József képviselőkkel egészittetett ki. „A csonka mecset“ kijavítására vonatkozó tanácsi javaslat elfogadtatott, s az e czélra előirányzott 60 frt a házi pénztárra folyóvá tétetett. Az 1885-ik évi bor- és husfogyasztási adóra vonatkozó számadás alól az illető számadók felmentettek, s egyszersmind egy küldöttség megbizatott, hogy a szőlőbirtokosokra vonatkozó kivetési kulcs és a korcsmárosokra kivetendő összeg módozatainak megállapithatása czéljából véleményt adjon. A pancsovai magyar nyelvterjesztő egyesületbe Eger városa alapitó tagúi egyszermindenkorra fizetendő 20 frt tagsági díjjal belépett. Indítvány folytán h. polgármester felhivatott, miszerint a jövő közgyűlésen adjon arról felvilágositást, hogy a kir. kisebb haszontételek megváltása iránt a város részéről az egri érsekség és főkáptalanhoz, mint ezen jog tulajdonosaihoz intézett kérvény, illetőleg az ezen kérvény folytán megkezdett tárgyalások mily stádiumban vannak. Gáspárdy Géza képv. mint a gyámságban állítólag létező biztositatlan kötvények megvizsgálásával megbízott küld. elnöke azon jelentése folytán, hogy oly biztositatlan kötvények alig találhatók, és azok értéke igen csekélynek, és igy ezen körülmény veszélyesnek épen nem mondható, — nagyobb aggodalmat lát abban hogy több kötvények vannak, melyek kizárólag szőlőbirtokon vannak biztosítva, mely birtokok, a phylloxera-rovar esetleges fellépése folytán, értéktelenné válhatván, a kihel yezett kölcsöntőke veszélyeztetve lehet; — határozatba ment, hogy az árvaszék a kötvényeket vizsgálja át, és amelyeket kellően biztosítottnak nem talál, azok biztosítása iránt hatáskörében intézkedjék s eljárásáról jelentését annak idejében mutassa be. Végül a kir. beliigyminister leirata, mely szerint a közgyámi pénztárnál, a kezelés és számvitel, valamint a közgyámi nyilvántartások megvizsgálásával a belügyministerium árvaügyi előadóját Krancz József ministeri tanácsost bizta meg, tudomásul vétetett. Kartonbáli tudósítás. Eger, 1887. Febr. 7. No szegény hevesmegyei nőegylet (nem tudom képes vagy-é vagy képtelen; — de bizonyosan az utóbbi) ugyan mit véthettél, hogy ily hideg pártolásban részesülsz? . . hogy ez egyetlen karszobrászat arra vonatkozó emlékeinek összehasonlítása alapján habozás nélkül kimondhatjuk, hogy az álorczáskodás alapjáúl szolgáló eszme a ijesztés, a rémités. Csak a későbbi fejlődés mutat fel vidám, komikus vagy éppen nevetséges álarezokat; de eredetileg az álarcznak (lat. larva — rém, kisértet) rémképet kelle előállítania, a melynek vonásait, torzouborz haj- és szakállal, dühös szemek- s nagy bozontos szemöldökökkel és szélesre tátott, vigyot'gő, nem ritkán nyelvét kiöltő szájjal, lehetőleg vaddá, ijesztővé tenni igyekeztek. Valamint a harczias vadnépek arezuk és testük bemázolása és bepettyegtetése (tetoválása) által az arcz- vonásaikban netán kifejezésre jutó félelem, szelídség és jóakarat legkisebb gerjedelmét is el akarják rejteni, hogy ellenségeikben félelmet és rettegést keltsenek, úgy az álarezosoknak is ehhez hasonló valamit kellett előidézni azon láthatatlan ellenségekkel szemben, a kiknek, az értelmesség amaz alacsony fejlődési fokán, az élet minden kellemetlenségét, a szerencsétlenséget és halált tulajdonították. Borzasztó külsejű álarczokkal szállanak szembe a gonosz démonokkal és az elemek rosszindulatú szellemeivel, azzal a mellék-gondolattal, hogy az álarcz, csakúgy mint a sisak, viselőjét megvédi azok gonosz befolyása ellen, a kikkel harezra kel. Ez az eljárás ugyanazon a gondolatmeneten alapszik, mint az, melyre még manap is Olasz- és Görögországban találunk, a hol pl. az u. n. ,igéző szem'-et (szemmel való megrontást) arcz- fintorgatással, különösen a nyelv kiöltésével igyekeznek elhárítani s ártalmatlanná tenni; sőt néhol ezt sem tartják elégségesnek, hanem a meztelen posteriórák-, vagy anteriórák mutogatásával vélik az ilyen gonosz tekintet hatását biztosan tönkretehetni. Az éktelen alakú Priapos isten képének a szántóföldeken s kertekben való felállítása is alig történhetett más czélból, mint hogy a mezei termést és gyümölcsöket a megrontástól megóvja. Csakhogy későbben úgy gondolkoztak, hogy a nagyon csúnya álarcz hatásosabb a torzképnél, s azért ilyen száját látó álarezot (oscilla) *
