Eger - hetilap, 1887

1887-12-20 / 51. szám

407 6.40 — 6.60; rozs és kétszeres 4.80 — 5.; árpa 5—5.40; kukoricza 4.30—4.50; zab: 4.80—5.10 mmkint. — Budapesti Hírlap. Hogy a magyar sajtó az utóbbi évek alatt hova fejlődött, annak legszembeszökőbb bizonyítéka a „Bu­bapesti Hírlap“, Magyarország legelterjedtebb, legkedveltebb új­sága, a mely naponkint immár annnyi példányban jelenik meg, amennyit eddig nem mutatott föl nálunk egyetlen egy magyar lap sem; jele ez a müveit magyar közönség oly mérvű bizalmának, •aminövel sajtóknak még egy orgánuma sem dicsekedett. A „B u- ű apes ti Hírlap“ programmját: magyar szellemben mű­ködni a magyarért, fényesen igazolta az olvasóközönség, párt különbség nélkül. A lap vezérczikkei mindig a közvéleményt fejezik ki függetlenül és nyíltan; tárcza- és szépirodalmi rovatai becses és érdekes olvasmányok egész tömegét adják ; a napi eseményekről pe- -dig úgy a szerkesztőség belső tagjai, mint külső dolgozótársak mun­kája által oly gyors, hú és kimerítő értesítésekkel szolgál, mint Ma­gyarországon egyetlen más lap sem. Úgy a haza vidékein, mint az égési külföld nagyvárosaiban saját tudósitói vannak, a kik minden nap táviratokban közük a „Budapesti Hirlap“-pal a ne­vezetesebb eseményeket. E naponkint oly bő és érdekes tarta­lommal megjelenő lap kedves vendége lebet minden magyar ház­nak, és szívesen láthatja minden család is, mert a szerkesztőség­nek gondja van rá. hogy a „Budapesti Hírlap“ mindig a jó Íz­lést szolgálja. Még december hóban kezdi közleni Ohnet György, a kitűnő francia iró „Akarat“ czimii legújabb regényét, a mely­nek magyar fordítása a „Budapesti Hírlap“ kizárólagos tulajdo­nát képezi. „Serge Panine“, „Lise Fleuron“ és „Ä hámoros“ nagynevű szerzőjének e müve, mely eredetiben most jelenik meg, méltó a többihez, sőt az eddig ismert részek után egyhangúvá kezd lenni a vélemény, hogy' Ohnet önmagát múlta felül ez al­kotásában. A január 1-sejével belépő uj előfizetők a regény kez­detét ingyen kapják. Rendkívüli elterjedése mellett rendkívüli ol­csósága is: negyedévenkint csak 3 frt 50 kr., egy hóra 1 frt 20 kr. A „Budapesti Hírlap“ megérdemli, hogy eddigi nagy si­kere jobban fokozódjék és maradjon mindig a magyar közönség kedvencze. Az előfizetések vidékről legczélszerübben postautalvány­nyal eszközölhetők következő czim alatt: A „Budapesti Hírlap“ kiadóhivatalának, IY. kerület, kalap-utcza 16. szám. T-u.tti-fr no-tti. A palócz gyónása. Ajtatosan gyónt, a palócz atyafi. De mikor egypár bűnét, el­mondta, a többi nem jutott hirtelen eszébe, s elakadt. A gyónta­tó lelkiatya segíteni akart emlékezetén, s azt kérdé tőle: „Hát részeg voltál-e, fiam?“ — Baa csak lettem vóna! — felelt palóczunk nagy búsan. Bizonyíték. Védő ügyvéd: Annak bebizonyításához, hogy védenczem ártatlan, nem nagy tudomány szükséges; elég egy kis józan felfogás. . . Biró: Mennyi idő alatt lenne képes, a védő ügyvéd ur, ezen hiányzó bizonyítékot beszerezni ? Vigasztalás. „Károly! — szólt az asszony férjéhez, — szomszédasszonyunk nagyon bánkódik gyermekének elvesztése miatt. Nagyon szeret­ném, ha délután beszólnál hozzá, hogy kissé vigasztaljad. Beszélj a lélek halhatatlanságáról; mondd neki, hogy minden, ami földi, múlandó ; hogy mindnyájunknak el kell egykor e porhüvelyt hagy­nunk, — s egyúttal kérdezd meg tőle, ide kölcsönözhetné-e ne­kem ma estére a sütőtepsijét?“ Nemes ajánlat. Midőn Y. Károly, hogy a fellázadt genti polgárokat megfe­nyíthesse, I. Ferencz királytól, egyik addigi legnagyobb ellensé­gétől engedélyt kért, hogy kíséretével Francziaországon átvonul­hasson — mert az idő szerint Spanyolroszágban tartózkodott, s igy a többi utak csaknem teljesen el voltak előle zárva, — nagylelkű ellensége, a franczia király, nemcsak szívesen teljesí­tette a nagynevű császár kérelmét, hanem még saját két fiát is elküldte hozzá túszokul, hogy Francziaországon való átvonulása annál biztosabb legyen. Önként értetik, hogy V. Károly e nagy­lelkű ajánlatot nem fogadta el. Hány ember kell a jó saláta készítéséhez? Egy spanyol közmondás szerint négy ember. Egy tékozló az olajhoz, egy fösvény az eczethez, egy ügyvéd a sóhoz, s egy őrült, hogy mindent összekeverjen. III. Fülöp. III. Fülöp, spanyol király igen sok szabadosságot megenge­dett kegyenezének, Lerma herczegnek. Egy Ízben a király egy levelet talált iró-asztalán a következő czímmel: „III. Fülöp Spa­nyolország királyának, ez idő szerint Lerma herczeg szolgálatában.“ Gyöngédség. — Uram, ön eddigelé mind a négy leáuyomuak feltünőleg udvarolt. Reméllem, most már csak nőül veszi valamelyiket? — Bocsánat, uram, nem tehetem, — mert ez a lépésem égbekiáltó sértés volna — a többi három kisasszonyra nézv e. „Fél, hogy megcsókolja!“ (Cserkesz-monda.) Az egyik utón egy legény, a másikon egy hajadon mende- gélt. A két ösvény nemsokára összeért, s miután mindaketten egyidejűleg értek az utak góczpontjához, azontúl az eggyé lett ösvényen együtt folytatták utiokat. A férfi egy nehéz vaskatlant' czipelt a hátán, egyik kezében egy eleven tyúkot vitt lábainál fogva, mig a másik kezében botot tartott, s egy kötélen kecs­két vezetett. Egyszer csak egy sötét barlangátjáróhoz érnek. — Én félek e barlangon veled átmenni, — mondá a leány­ka. Ottbenn nagyon sötét van, s kedved kerekednék eugemet átölelni s megcsókolni. — Ha attól félsz vala, — viszonzá a legény, — bizonyára idáig sem jöttél volna velem. De különben is, hogyan karolhat­nálak át, s csókolhatnálak meg erőszakkal, mikor látod, hogy egy nagy üstöt czipelek a hátamon, s ezekkel a viczkándozó ál­latokkal ugyancsak el van foglalva mind a két kezem, akár csak bilincsekbe volnék verve. — Az igaz, — válaszolá a leány, — de ezen a bajon na­gyon könnyű ám segíteni; mert ha botodat a földbe szúrod, s a kecskét hozzá kötöd, a hátadról meg leveszed az üstöt, s lebon­tod vele a tyúkot, egyszerre szabaddá lészsz, s akkor elkövethe­ted velem azt a vakmerőséget, hogy minden ellenkezésem daczá­ra is átkarolsz, s megcsókolsz. — Az ám! — röhögött a legény. Köszönöm. Ilyesmi, Istók- ucscse, soha se jutott volna eszembe! S amint a barlang legsötétebb belsejét elérték, — a legény leszúrta a botját a földbe, hozzákötötte a kecskét, azután oda- nyujtotta a lánynak a tyúkot, hogy tartsa, mig a válláról leemeli a katlant, melylyel aztán a tyúkot csakugyan lebontotta; ekkor azután arra a vakmerőségre vetemedett, hogy átkarolta a leány­kát, s minden ellenkezése daczára megcsókolta. így aztán csakugyan megtörtént, amitől a leányka oly na­gyon félt. Felelős szerkesztő: Szafbó Ig'in.á.GZ. Voo-, Árverési hirdetmény. LK. Joo7. Az egri kir, törvényszék területén Eger ’városában fekvő a végrehajtást szenvedők Kormos Ignácz, Kormos István, Kormos Katalin férj. Kaknits Mihályné tulajdonát képező következő ingatlan u. m : Az egri belső 1840. sz. tjkönyvben A -f 2346. hr. sz. alatt felvett ház beltelek nz egri irgalmas firend háza végrehajtató által ellenük 111 frt 88 kr. tőke s ennek 1885. évi augusztus hó 1-ső napjától járó 8% kamatai 26 frt. perbeli 10 frt 10 kr. végrehajtási már megállapított költségek iránt vezetett végrehajtás folytán 1887. évi deczember hó (29) huszonkilenczedik napján ezen kir. türvszék árverési termeiben d. e. 10 órakor 600 írt kikiáltási árban árverel- tetni s esetleg kikiáltási áron alól is el­adatni fog. Az árverelni szándékozók tartoznak a kikiáltási ár 10%-ját bánatpénzül a bírósági kiküldött kezéhez letenni. A vételár 3 részletben, u. m.: Vj-a í az árverés jogerejüvé váltétól számított 8 nap alatt, — ‘/,-a ugyanattól számított 3 hó­nap alatt, — és V3-a ugyanattól számított 6 hónap alatt 6% kamatokkal az egri m. kir. adóhivatalnál lesz befizetendő. Az egyidejűleg megállapított árverési feltételek, ezen telekkönyvi hatóságnál a szokott hivatalos órák alatt, valamint Eger- város elöljáróságánál megtekinthetők.. Kelt az egri kir. törvényszéknek telek­könyvi hatóságánál 1887. évi szept. 28. (276) 1* Turcsányi, kir. törvsz. bírói.

Next

/
Thumbnails
Contents