Eger - hetilap, 1887
1887-02-08 / 6. szám
6-ik szám. 26-ik ev-folyam 1887. Február 8. Előfizetési dij: Egész evre . 5 frt — kr. Félévre . . 2 ft 50 „ Negyed évre. 1 « 30 „ Egy hónapra — ti 45 „ Egyes szám — n 12 » EGER. Hirdetésekért minden 3 hasábozoit petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztöseg (Baktai-ut, Exingerféle ház.) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Eger, febr. 8. 1887. Hevesmegye közönségének f. é. jan. hóban tartott évnegye- des rend. közgyűlése alkalmából, Ígéretünkhöz képest, közöljük az alispáni jelentés ama részét, mely a megyei közigazgatás két nevezetes tényezője: Nánássy Ignácz, és Fülöp József elhnnytá- ról, s a haza, és Hevesmegye szolgálatában örök érdemeket szerzett Puky Miklós iránt, 80-ik születési évfordulója alkalmából e megyebeli tisztelőinek tekintélyes serege által üdvözlő iratban történt ovátzióról ád számot. Az alispáni jelentésnek, Zalár József, megyénk aranytollú főjegyzője által szerkesztett jegyzőkönyvi része a következőleg hangzik: „Gyászjelentéssel, egyszerre két halálesetről szóló gyászjelentéssel kell kezdenem évnegyedes jelentésemet. A megyebizottság legrégibb, legbuzgóbb és legérdemesebb tagjai közül egymás után, csak néhány heti rövid időközzel választva el egymástól, kettő szállott sírba a múlt közgyűlés óta. kikben a megyei közéletnek két oly erős oszlopa dőlt ki. hogy a hézag, melyet halálukkal hagytak maguk után. sokáig érezhető lesz tanácskozási termeinkben. E két férfiú: Nánássy Ignácz. és Fülöp József. Ügyvéd volt mindkettő, de mindkettő oly helyzetben, hogy — rövidebb, hoszabb ideig tartott rendes hivataloskodásaik után — a megyei közéletben még mindig nélkülözhetlen és sohasem is nélkülözhetendő „nobile officiumok“ viselésére vállalkozhattak és vállalkoztak is oly odaadással, szenvedélylyel, kitartással és lelkesedéssel, mintha az lett volna éltök legfőbb feladata s az képezte volna lelkök minden ambitióját. Jelszavuk volt, hogy: „noblesse oblige“, mit ők modern értelemben úgy fordítottak le maguk számára, hogy miveltséggel párosult bizonyos anyagi jobblét s ebből folyó társadalmi állás oly közszolgálatok teljesítésére kötelez. melyekért a jutalom csak polgártársaik elismerésében keresendő és található fel. így történt, hogy — miután Nánássy Ignácz a főszolgabírói s főügyészi hivatalain át elért országos képviselői megbízatásától búcsút vett. s miután Fülöp József főpénztárnoki s a megyei tői vényszéknél viselt ülnöki tisztjeinek lépcsőin át elnyert má- sodalispáni székétől, melylyel a szolnoki törvényszéki elnökség volt összekötve, megvált — s mindketten nyugalomba vonulhattak volna: nem csak nem szűnt meg egyik is a szó kiváló értelmében megyei ember s a közügyek munkása lenni, hanem még ezután — mintha a tapasztalataikból merített önbizalom mindinkább fokozódó buzgalma lelkesítette volna őket — még ezután fejtették ki azon mindenre rá érő fáradhatatlan tevékenységet, mely iránt, különösen Fülöp József emlékével szemben, nem lehetünk eléggé elismerők. A közigazgatási bizottságnak — ez intézmény életbeléptetése első perczétől kezdve — mindkettő szakadatlanul tagja volt, s mint ilyenek, inig egészségük engedte, e bizottság egyetlenegy üléséről, de a megyebizottsági közgyűlésekről sem hiányoztak soha. Emellett Nánássy az állandó választmány közmunkaügyi szakosztályának, Fülöp pedig közigazgatási szakosztályának s ezen kívül még az erdészeti bizottságnak s a közjegjegyzöi nyug- dijintézeti igazgató választmánynak is elnöke, s mindketten még számos más választmánynak és az időszakonként kineveztetni szokott különböző küldöttségeknek is tagjai s gyakran döntő tényezői. de mindig tevékeny részesei voltak. S ennyi megbízatás, foglalkozás, munka és teendő ki nem fárasztotta, pihenésre nem bírta őket. Erre csak a betegség s halál volt képes. Ily férfiak emlékezetét, hálából is, de az ifjabb nemzedék buzdításául is fenn kell tartani; mert ily érdemek elismerése s példaképül fóltüntetése alap és biztosíték arra, hogy a jövőben is teremni fognak ily érdemek stb. Az alispán évnegyedes jelentése átalában tudomásul vétetvén. annak első pontja, melyben Nánássy Ignácz és Fülöp József bizottsági tagok elhalálozása jelentetik be, szomorú tudomásul vétetik. Midőn a megyebizottság legrégibb, legbuzgóbb és legérdemesebb tagjai közül két oly kiváló férfiú, a megyei közéletnek két oly erős oszlopa kidől, akkor az egész intézmény fájdalmasan érzi a kebelében támadt hézagot, akkor az egész megyének gyásza van. Ha ők hosszú évek során a közügyek szolgálatában fáradhatlanok voltak, a megyeközönség sem fárad el soha emlékezetüket híven őrzeni. A 2-dik pontba foglalt örvendetes jelentésben kifejezett érzelmekhez — mely pont szerint Puky Miklós, megyénk jeles fia. a nagyérdemű hazafi, a múlt évben érvén el születésének 80- dik évfordulóját, ez alkalomból egri tisztelői egy számos aláírással ellátott üdvözlő iratban adtak kifejezést iránta, minden magyar szív által mélyen érzett hazafiúi kegyeletüknek. — a megye közönsége egész lélekkel csatlakozik; örvend, hogy e megye terméből kiinduló hazafi pályának oly nehéz viszonyok s annyi megpróbáltatások közt szerzett, és a száműzetés töviseivel is megkoszorúzott érdemei e teremen kivit] is oly hálásan ünnepeltetnek ; de — ha bár a társadalom által időben megelőztetett is —, az elismerés és hála bensőségére nézve nem ismeri el meg- előztetését, s ez érzelmeket tolmácsolva szól az ünnepelthez : légy üdvöz hazafi! büszke reád megyéd! A hevesmegyei szabadelvű párt értekezlete Egerben. Tegnap, f. hó 4-én, tartotta a hevesmegyei szabadelvű párt, szervezkedő értekezletét,Egerben a „Korona“ vendéglő helyiségeiben. Az értekezletre úgy Egerből, mint a megye minden vidékéről oly impozáns számmal jelentek meg, a társadalom minden osztályából egybesereglett választó polgárok, hogy azoknak csak csekély része férhetvén be a terembe, az értekezletet a tágas udvaron kellett megtartani. Az értekezletet, délut. 4 órakor, visontai Kovách László orsz. képviselő, s háznagy, mint a pártértekezlet egyik összehívója, nyitotta meg. Nemesen egyszerű szavakban adta elő a mai értekezlet czélját: a hevesmegyei szabadelvű párt szervezkedését. Rövid vonásokban ecsetelte az egykori Deákpártból alakult, mai országos szabadelvű párt keletkezését, s annak törekvéseit alkotmányos életünk, s intézményeink megszilárdítására. Mert úgymond — alkotni nehéz; de az alkotottat fófitartani, megszilárdítani, s fejleszteni még nehezebb. Kiemelte, rövid vonásokban, a kormány 20 éven át szerzett érdemeit, s— lelkesedéstől kisérve — éltette Tisza Kálmánt. Nyílt őszinteséggel szólt pénzügyi helyzetünk nehézségeiről, melyeket annak tulajdonított, hogy alkotmányos életünk első időszakában, — mert visszaszerzett, alkotmányosságunk tartósságában alig mertünk bizni, — kulturális és nemzetgazdászati elmaradottságunk helyrehozására erőnkön
