Eger - hetilap, 1887
1887-11-01 / 44. szám
350 — Kahovecz Tamás, ugyancsak Appel-gyalogezredbeli I. oszt. százados, szintén nyugalomba lép, s jövőre Prágában fog lakni. *** Az erdélyrészi magyar közmüvelödési-egyesület tisztikara és igazgató-választmányának választott tagjai: Tiszt, elnök: gróf Kun Kocsárd, birtokos. Al-Gyógy. (Hnnyadm.) Elnök: gróf Bethlen Gábor, Kis- és Nagy-Küküllő megyék főispánja. (Segesvár.) Alelnökök: Dr. Haller Károly, kir. tud. egyetemi tanár (Kolozsvár.) Br. Bánfíy Adám, birtokos. Válaszút. (Kolozs- megye.) Bart ha Miklós, az „Ellenzék“ szerkesztője. (Kolozsvár.) Br. Jósika Sámuel, Kolozsmegye főispánja (Kolozsvár.) gróf Te- leky Domokos orsz. képviselő. Kozárvár (Szolnok-Dobokamegye.) Ti tkár: Sándor József. (Kolozsvár.) Pénztárnok: Csíki Imre (Kolozsvár.) Jegyzők: Dr. Csernátony Gyula, ev. ref. fő- gymn. tanár (Kolozsvár.) Rieger Imre róm. kath. tanár (Kolozsvár.) Dr. Török István ev. ref. főgymnasiumi igazgató (Kolozsvár.) Várady Albert, tan. (Kolozsvár.) Jogtanácsosok: Haller Rezső, ügyvéd. (Kolozsvár.) Reményi Antal, ügyvéd. (Budapest.) Választott igazgató-választmányi-tagok: Br. Bánfiy Zoltán, Maros-Tordamegye főispánja. (Maros-Vásárhely) Benigni Sámuel nagy iparos (Kolozsvár.) gróf Bethlen Bálint, birtokos (Gyéres.) Dr. Concha Győző, kir. tud. egyetemi tanár (Kolozsvár.) Id. Dániel Gábor, tídvarhelymegye főipánja (Székely- Udvarhely.) gróf Eszterházy Kálmán orsz. képviselő (Kolozsvár.) Dr. Felméry Lajos kir. tud. egyetemi tanár (Kolozsvár.) Fu-encz József, unitárius püspök (Kolozsvár.) H.-Gál Domokos, alispán (Dicső-Szent-Márton) gróf Haller Jenő. birtokos (Medgyes.) Dr. Hegedűs István kir. tud. egyetemi tanár (Kolozsvár.) Horváth Gyula orsz. képviselő (Budapest.) Horváth László kir. tanfelügyelő (Segesvár.) Dr. Jeney Viktor, kir. tud. egyetemi tanár (Kolozsvár.) E. Kis Károly ügyvéd (Nagy-Szeben) Koos Ferencz, kir. tanfelügyelő (Brassó.) gróf Kornis Viktor, birtokos (Deés.) Kovács Ferencz, apát-plebános (Maros-Vásárhely) Dr. Kovács Ödön, ev. ref. tlieol. akad. tanár (Nagy-Enyed) gróf Kun Géza, birtokos Maros-Németi (Hunyadmegye.) Lőnhart Ferencz, erdélyi róm. kath. püspök (Gyula-Fehérvár.) Nagy Béla pénzügyigazgató (Kolozsvár.) Polcz Rezső, ügyvéd (Kolozsvár.) S'gmond Dezső, orsz. képviselő (Kolozsvár.) Dr. Szász Béla kir. tud. egyetemi tanár (Kolozsvár) Szász Domokos, erdélyi ev. ref. püspök (Kolozsvár.) Szoboszlay Károly, alispán (Segesvár.) gróf Teleki Gusztáv, birtokos, Drassó (Alsó-Fehérmegye.) Török Bertalan, megyei főjegyző (Nagy-Enyed.) Ugrón Gábor, orsz. képviselő (Székely- Udvarhely.) Dr. Weisz Ignácz, ügyvéd (Brassó.) Zeyk József, birtokos. Gombás (Alsó-Fehérmegye.) Ez állandó törzs-karon felül, az igazgt ó-választmánynak közvetlen, illetőleg: virilis-tagja az egyesület mind az 1548 örökös- és a 1 ap i t ó- tagja. — Nyilatkozat. Az „Eger“ legutóbbi száma czélzatos vádként gúnyosan veti szemére a szépészeti bizottságnak, hogy a régi nevű „Érsek utczát“ „Kossuth utczának“ nevezte el. Ez a valóságnak nem felel meg. A szépészeti bizottság a mostani „Piacz utczának“ adta a „Kossuth utcza“ nevet, és az „Érsek utczát“ meghagyta. A városi közgyűlés volt az, mely az „Érsek utczát“ törülte. Erről tanúskodik az 1887. január 5-diki városi közgyűlés jegyzőkönyve, mely szóról szóra igy szól: „Az utczák és terek elnevezését tárgyazó szakosztályi munkálat azon változtatással, hogy az „Érsek utcza“ „Kossuth utczára“ változtatandó, a „Piacz“- és „Czukor-utcza“ pedig eredeti elnevezésükben meghagyandók. elfogadtatik.“ Ennyit az igazság érdekében. — Eger, 1887, okt. 30-án. Luga László, mint a szépészeti szakosztály tagja. — Eger város uj térképe. Az „Eger“ 43. számában azon óhajtás lett kifejezve, hogy miután városunkban az utczák uj elnevezése legközelébb foganatosítva lett, kívánatos lenne, ha a városi mérnök Eger városának oly térképét készítené el. melyen az utczák már uj elnevezéseikkel lennének megjelölendők, s e térkép aztán sokszorosítva, kellő tájékozásul bárki által megszerezhető lenne. — Miután Eger városában a katasteri fölvételi munkálatok még e f. évben be lesznek fejezve, s e munkálatokban Eger város térképe, több szakaszra osztva, szintén benn fog foglaltatni, e térképszakaszokról, pantográf segitségével, egy kisebb méretű térképet fogok szerkeszteni, mely, egy középivnyi nagyságban, csupán Eger város területét fogja az utczák uj elnevezésével együtt feltüntetni. E térkép aztán sokszorosittatni fog, s csekély árért mindenki által megszerezhető leend. Egei1, okt. 25. 1887. Hickmann Károly s. Jc. városi mérnök. — Ut- és középitkezések városunkban. Eger városában az 1834-ik évtől fogva a következő utak és középületek készíttettek el. Nevezetesen, az utak és utczák közöl: Makadam-kocsiút, és aszphalt gyalogjáró a Kaszinó-, Sz.-János-, Kis-piacz , Czukor- és Zöld-oroszlány utczákban; ez utóbbi köti össze a Kaszinó-, és Sz.-János-utczákat. — Aszphalt gyalog-járó készült továbbá a Kacsaparton, és az Érsek útcza mindkét oldalán. — Terméskő burkolattal az Ispotály-útcza láttatott el; végül elkészült a Kisasszony-temetőhöz vezető út, mely azelőtt az esős idők beálltával járhatatlan volt. - A középületek közöl a kolera-kórház, és a vágóhíd készültek el. Hidak épültek a tűzoltó-örtanya mellett, és a Czifra-parti hidak. — A föntebbiekből látható, hogy az utolsó három óv alatt annyi kocsiút és aszphaltjárda készült el, a mennyi azelőtt 10 év lefolyása alatt sem lett csinálva, s ha ily mérvben fog a város haladni, öt év múlva Eger város összes kocsiutjai, és járói el fognak készülni. ügy értesülünk, hogy városi mérnökünk e télen elkészül a városház átalakítására vonatkozó tervvel és költségvetéssel, melyet a tavasszal fog a képviselőtestülethez beterjeszteni. — Városunk légszeszszel való világításának keresztülvitelére törekszik Hicbmann Károly, Eger város liszti mérnöke. Mint biztos forrásból értesülünk, mérnökünknek sikerült e czél megvalósítására egy angol vállalkozót megnyernie A világítási tervet szintén közelebbről fogja a városi mérnök a k' pviselőtestület elé terjeszteni. — Általános kiállítás Pécsett. Az 1888-ik évi pécsi általános ipar-, termény- és állatkiállitás Pécs sz. kir. város és Baranya- megye törvényhatóságának pártfogása alatt, Pécsett a városi tornatéren, az azon levő középületekben (a gyermekkerti helyiségekben, a színkörben), és a még építendő kiállítási csarnokokban tartatik meg. — Egészben 12,600 Q méter nagyságú terület bo- csájtatik rendelkezésre. — A kiállitá.-, 188^. évi augusztus hó 12-től számítandó 4 héten át) vagyis 1888. szeptember hó 9-ig tart. Az egyes időszaki kiállítások ideje külön szabályzatok által határoz- tatik meg. Kiállíthatok: a) Baranyamegyébol minden mezőgazda- sági, borászati, erdészeti és egyéb őstermelési termény, valamint állatok, b) Külföldről az a) pont alatt felsorolt termények csak annyiban, a mennyiben azok Magyarországon csak igen gyéren vagy épen nem fordulnak elő. c) Kézmű- és gyáriparczikkek Baranya-, Somogy és Tolnamagyék, vagyis a pécsi kereskedelmi és iparkamara egész területéről, d) Magyarország egyéb megyéiből olyan iparczikkek, melyek az 1881. évi XLIV. t. ez. alapján állami kedvezményekben részesülő gyárakban állíttattak elő. e) A Királyhágón túl levő megyékből fonó-, szövő- és bőriparczikkek. i) Házi-ipari czikkek Magyarország minden vidékéről, g) Uj ta- lálmányu iparczikkek, új szerkezetű ipari munkagépek és szerszámok Magyarország minden vidékéről és a külföldről is. h) Művészeti és régészeti tárgyak Magyarország egész területéről, i) Pécs- Baranya tanügyi állapotát feltüntető tárgyak. A kiállításra vonatkozó levelezések „a pécsi kiállítás végrehajtó bizottságához“ intézendók. — A kiállítási bejelentések szintén a végrehajtó bizottsághoz intézendők és pedig 1887. évi deczember hó 15-ig. A kellő időben bejelentett és elfogadott tárgyak legkésőbb 1888. évi julius hó 20-ig bérmentve küldendők be a kiállítási végrehajtó bizottsághoz. — A kiállítók térdij fejében fizetnek : a kiállításra rendelt termekben, csarnokokban és szobákban : I a) a középen levő térség minden □ métere után 4 frt. b) fal mellett egy folyó méterért 1V, m. magasságig 2 frt. c) ugyanaz l1/* mét.-nél magasabb, a 2 fton felül még 1 frt. II. Folyosókon 1 folyó méter után: a) 1V4 méter magasságig 1 frt. b) ennél magasabb még 50 kr. III. A félfedett épületekben Q méter 2 frt. IV. A szabad téren □ méter 1 frt. V. A kiállítók által felállítandó külön pavillonok által elfoglalt tér minden Q m. után 2 frt. A kiállított tárgyak csoportok szerint szak férfiakból alakítandó bíráló bizottságok által biráltatnak meg és a jeles készítmények kiállítói kitüntetésben (érmek, díszoklevelek stb.) részesülnek. A kitüntetések természete és száma a kiáltási nagy bizottság áltaf állapittatik meg. — Egy falusi iskolában. — Tanító: Répa Jancsi! mondd meg nekem: mi a Ribiszke ? Tan on ez: A ribiszke egy közönséges, satnya cserjebokor, a melynek piros vagy fejér fürtös apró bogyói durva, érdes magvakat és némi fanyar levet tartalmaznak; különös sajátsága az, hogy avatott kertész keze alatt se nemesül, s a fővárosban is olyan marad, mint a vadonban, vagy a falusi kertekben.
