Eger - hetilap, 1887

1887-10-11 / 41. szám

326 káért is, megbízva alulírottakat, hogy ezt becses tudomására hoz­zák. Midőn ezt legnagyobb örömmel tennők, örvendünk, hogy ne­künk jutott e szerencse, kik különben is közvetlen szemlélői s bámulói vagyunk hazafias önfeláldozó működésének. Fogadja tek. ur kiváló nagyrabecsülésünk kifejezését. Brassó, 1887. okt. hó 2-án a választmány nevében: Koós Ferencz elnök, Szterényi József titkár.“ Az E. M. K. E. brassói választmányának ezen szép s teljesen kiérdemelt elismerő-nyilatkozatát, nemcsak lapunk: az „Eger“, hanem Egerváros közönsége is, melyről a nagyér­demű Titkár ur, Erdély lapjaiban, oly gyakran s mindig oly me­legen emlékezett meg, hálatelt szivvel s őszinte örömmel Írja alá. — Az egri székesföegyház fökáptalani sekrestyéjében, az egy­házi öltözékek közt egy casula vagyon, mely még a múlt szá­zad elején készült, s művészi tekintetben egyike hazánkban az egyházi öltözékek legszebb s legbecsesebb remek-példányainak. Miután a nagy értékű casula több mint másfél százados haszná­lat alatt kissé megrongálódott, az egri mélt. főkáptalan annak kijavítását elrendelte. A casula stilszerü restauráczióját Szűcs, egy messzekörben ismert szakember, eszközöltette, kinek Becsben és Budapesten egyházi öltönyök- és templomi szerekből nagyszerű üzletei vannak. Szűcs e napokban személyesen szállította haza a pompás casulát, melynek renoválása mintegy 7—800 írtba került, s ugyanebben celebrálta Lengyel Miklós püspök nagyprépst ő mlga, okt. 4-én. király ő felsége névünnepén, a nagymisét. A ca­sula pompásan sükerült renoválása annyira megnyerte az egri mélt. főkáptalan tetszését, hogy elhatározta, miként azt ezentúl csak a legmagdsztosabb egyházi ünnepek alkalmával fogja egyházi disz- öltönyűl használatba venni, s e czélból az ehhez tartozó isten- tiszteleti melléköltözékeknek hasonló művészi stílben való elké­szítését is megrendelte Szűcsnél. Ez egyházi meliéköltözetek, ne­vezetesen két dalmatika, három pluviale stb. elkészítése összesen tizenkétezer forintba fog kerülni, — ami újabb tanúságot te­gzen az egri mélt. főkáptalan bőkezű áldozatkészségéről. — Kosuth Lajos nagy hazánkfiának igen sikerült arcz ké­pét adta ki közelebbről gr. Majláth K. József, Becsben. A kép ára 2 fit 40 kr. Igen díszes aranykeret is kapható hozzá posta- dij s csomagolással együtt 3 írt 45 krért. Kép és keret megren­delhetők Noszlopy E. (Budapest, Lövészutcza 5), vagy Freytag és Bernát (Bécs VII. Schottenfeldgasse 64) bizományosoknál. — Gyászhir. Benőfy Soma, arlói plébános, érd. apátfalvi kér. esperes, f. hó 7-én, élete 66-ik évében hirtelen elhunyt. A boldogult már a 40-es években, mint fiatal pap, feltűnt az ak­kori irodalmi körök előtt csinos költeményei által, melyeket, tar­talmasság s eredetiség mellett, főkép formai gond és szabatosság jellemeztek. Az akkoriban már igen elkényeztetett Petőfi sehogy sem bírt megbarátkozni a fiatal papköltő rokonhangzású nevével, s e fölött való nem tetszésének egy Benőfihez irt igen nyers és épen nem kollegiális, legkevésbbé pedig költői levélben adott ki­fejezést. A boldogult, széles körben ismert, szeretett és becsült íme, tisztelt bajtársak, ez lehető legrövidebb vázlata azon férfiú életének, a ki a munkásságnak, az önzetlen hazafiságnak mintaképéül kell hogy szolgáljon; a ki polgári erényekben gaz­dag volt — kérkedés nélkül, lelki és erkölcsi erővel megáldott — elbizakodottság nélkül, érdemekkel elhalmozott — hiúság nélkül. A ki soha nem kereste, de sőt gondosan kerülte a csillo­gást, a feltűnést; a kit nem bántott a hadvezéri ambitió, s aki­nek nem zavarták álmait — miként hajdan Themistoklesét — a mások diadalai, de a ki annál több álmatlan éjét. töltött a haza megvédésére irányzott működésében, s a ki soha nem kérte, nem kívánta a dicsőséget, hanem igenis részt kért, követelt magának a haza megmentése nagy és nehéz munkájából. Arról a táborkari szerény tisztről, ki a csatatervet készí­tette, nem szokott emlit-ést tenni a történelem, — neve többnyire nyom nélkül vész el; mig annak a hadvezérnek nevét, ki ezen tervet szerencsésen hajtotta végre, — Klio mint győzedelmes hőst jegyzi fel. Ilyen táborkari szerény munkása volt a magyar szabadság­harcznak Rapaics Dániel. * * * Beszédemnek végére jutottam, de nem rekeszthetem be ezt a nélkül, hogy egy, — Rapaics jellemét kellő világításba helyező — ténykörülményt fel ne említsek. lelkész temetése, az arlói hivek s a vidék közönségének nagy részvéte mellett, f. hó 9-én ment végbe. Özv. Bélái Belánszky Mérné, szül. Kismagyari Kempelen Szi­dónia asszony, hosszas szenvedés után, f. hó 7-én jobblétre szenderült. A boldogult elhunytét, ki szeretett férjét csakhamar követte a halálba, három kiskorú árváján, s testvérein kívül, szülei: Kismagyari Kempelen Radó, nyug. magy. kir. pénz­ügyi tanácsos, és neje szül. Brudermann Ágosta assz. gyászolják, kiket mind fájdalmasabban érinti ama súlyos csapás, hogy gyerme­keiket, virágzó ifjú korukban, egymás urán ragadja ki szerető szülői karjaikból a kérlelhetlen halál. A boldogult hamvait f. hó 9-én városunk értelmiségének általános részvéte kisérte az örök nyugalom honába. Kulik Nándor, egri polgár, a rom. kath. iskolaszék pénz­tárosa, élete 60-ik, boldog házassága 30-ik évében, f. hó 7-én el­hunyt. A boldogult az egri polgárság egyik legérdemesebb s leg­munkásabb tagja volt, ki városunknak úgy ipari, mint társadalmi s humanitárius mozgalmaiban mindenkor élénk s tevékeny részt vett. Különösen sok érdemmel fáradott az egri kath. legényegylet megalkotása, s a kath. iskolaszék intézményei körül, mely utób­binál számos évenken át dicséretre méltó buzgalommal töltötte be a pénztáros nehéz tisztét. A boldogult hült tetemeit folyó hó 9-én, városunk polgárságának tömeges részvéte kisérte a sz. Ró- kusról nevezett sirkertben az ölök nyugalom helyére. — A pápai jubileum egri bizottsága által péterfillérek gyűj­tésére kibocsátott aláírási iveken utóbb a következő adományok gyűltek be: Szvorényi József 10 frt, Szerencse Menyhért 1 d. ar. Dr. Maczki Vallér 1 d. ar., Ignics Boldizsár 1 d. ar. Ledniczky Ipoly 5 frt, Káposztássy Jusztinján 1 d. ar., Závodnik Mihály 2 frt, Palasovszky Sándor 20 kr., Heray Andor 20 kr., Králik László 30 kr., Ott Péter 10 kr., Farkas Dezső 20 kr., Farkas Gyula 20 kr., Sajósy Béla 30 kr., Úrik László 20 kr., Rudda Ernő 40 kr., Szentimrey Gábor 20 kr., Mayer Ottó 20 kr., Kletz Gábor 10 kr., Szabó Ignácz 2 frt, Gergelyt! Béla 10 kr., Marssó László 10 kr., Buday Károly 20 kr., Ambrus István 10 kr., Frinth József 20 kr., Polák Károly 10 kr., Kömmerling Márton 10 kr., Mondok Ferencz 10 kr., Végh Gyula 10 kr., Németh Pál 30 kr., Mikola Árpád 20 kr., Veress Zoltán 40 kr., Szilvásy Ká­roly 5 kr., Chappon Samu l frt., Vass János 20 kr., Deér Gyula 10 kr., Stessel Szilárd 20 kr., Dömötör György 10 kr., Pogonyi Nán­dor 5 kr. Kletz András 10 kr., Énekes Endre 10 kr., Farkas Gyula 20 kr, Virágli Károly 5 kr., Reviczky István 10 kr., Sí­pos József 20 kr., Virányi Sándor 18 kr., Kolossy Zoltán 50 kr., Szabados Kálmán 10 kr. Heninger Ferencz 10 kr. Kartik Rezső 10 kr., Vaszary Gyula 10 kr., Puchlin Kázmér 10 kr., Czibulka Rezső 20 kr., Kutsera Sándor 15 kr. Bernekkel- Ferencz 20 kr.r Goór László 20 kr., Macher Jenő 10 kr., Lovas Mihály 5. kr., Ebnet Lajos 10 kr., Petrányi János 20 kr., Pogácsás György 5 kr. Huszár Kálmán 10 kr., Andrascsik József 25 kr., Szilvásy István 20 kr., Somoskeőy Dezső 20 kr., Buday Dezső 10 kr., Rapaicsnak az önvédelmi harczra vonatkozó iratait, hivata­los leveleit, neje éveken át gondosan megőrizte, míg egyszer, az alkotmányos aera első éveiben, Rapaics birtokába jutottak azok vissza és ő ezen iratokat megsemmisítette, mondván: „Nem aka­rom, hogy rólam, tetteimről beszéljenek.“ Tette pedig ezt nem ak­kor, midőn azok az iratok talán uj veszélyt hozhattak volna fe­jére, hanem épen akkor, midőn azok dicsőséget szerezhettek vol­na részére. És nekem bocsánatot kell kérnem az elhunyt nemes férfiú itt köztünk lengő szellemétől, hogy bajtársaimnak szivemben visz- hangra talált parancsára — róla és érdemeiről beszélni me­részeltem. Szolgáljon előtte enyhítő körülményül részemre, hogy tekin­tettel a megdicsőült bajtárs szerénységére, gondosan kerültem minden tömjénzést, s a magasztalásnak általa sokszorosan megér- demlett mértéken messze alul maradtam. Áldott legyen Rapaics Dániel emlékezete, mely élni fog keb­lünkben, míg nagyon megritkult, s napról-napra gyérülő soraink­ból az utolsó is kidőlt; de fog a Rapaics neve halálunk után is: gránitlapjain a történelemnek. Éljen Rapaics Dániel emlékezete!! T!

Next

/
Thumbnails
Contents