Eger - hetilap, 1887
1887-10-04 / 40. szám
316 rajzás alkalmával a herére mulhatlan szüksége van a családnak, sőt, addig mű raj készítéshez nem is foghatunk, inig here költéseink nincsenek legalább egy családnál; azért ezen is segíthetünk; ha tudniillik egyik legnépesebb családunk költő fészkébe, — közvetlen hol az anyát találjuk, egy beépített, here sejtes keretet teszünk, mi által kényszerítjük az anyát here-peték lerakására. Látva 10 - 12 nap múlva hogy a herék be vannak botolva — a műtéthez bátran hozzá foghatunk. De miként ? Kikeressük az anyát, s ha már 4—5 éves, (ezt fódolog tudni) egyszerűen megöljük, a kaptárra jegyezve az anyátlanitás idejét. Ezen naptól számítva 9-ed napra már több befödött anyabölcsöket látunk. 16—17-ed napra pedig megszólal a legelőbb kikelt anya: tű, tű hangot adva, mire az anya-bölcsőben levők: kvá, kvá hanggal felelnek. Az nap vagy más nap kirajzik. Ezen rajoztatási mód azért is előnyösbb, mert nem kell várni, lesni a rajt. — holott előre kilehet számítani a rajzás napját. (Folyt, köv.) Különfélék. — Ma, szer. szt. Ferencz napján, mint dicsőn uralkodó királyunk, Ferencz József o felsége névünnepén, az egri székesfó- egyházban regg. 9 órakor ünnepi istentisztelet fog tartatni. — Dr. Samassa József, egri érsek ő exja, Imre Miklós, mint az „Egri Dalkör“ elnökéhez a következő leiratot intézte: „Tek. Imre Miklós urnák, az „Egri Dalkör“ Elnökének. Azon lekötelező figyelemért, melyet a t. Egri Dalkör, boldogult atyám végtisztességénél t. i. a gyászmisén készséges közreműködésével tanúsítani szives volt, benső köszönetét mondva, kérem Tek. Urasá- godat, hogy ennek s a t. Dalkör iránti állandó jó indulatomnak tolmácsolása mellett, a kör czéljaira az ide zárt száz forintot elfogadni szíveskedjék. Kelt Egerben, 1887. évi szept. 25-én. Dr. Samassa József s. k. egri érsek.“ — Az egri dalkör választmánya múlt szombaton f. hó 2-án tartott ülésében, tekintettel az egri érsek ő umlga az időszerinti gyöngélkedésére. kiildöttségi tisztelgés helyett Imre Miklós elnököt kérte föl, hogy érsek ő exja előtt, a dalkör iránt, tanúsított, eme kegyességéért, az egylet hálás köszönetét tolmácsolja. — Érsekünk ő exja ugyancsak ez alkalomból, dr. Pásztor Bertalan, mint az egri önkéntes tűzoltó egylet főparancsnokához is intézett leiratot, melyben az egri ölik. tűzoltó egyletnek, ő exja édes atyja, néh. bold, emlékű id. Samassa János temetésén való testületi megjelenéséért köszönetét, mond, s az egyesület, czéljaira szintén száz forintot, küld. Az egri önkéntes tűzoltó egylet főparancsnoksága, az egylet nevében, feliratban adott kifejezést hálás köszönetének érsek ő exja iránt, venni szent kötelességemnek tartom, de jogosítva érzem magamat e megye fóparancsuokává lett kineveztetésemnél fogva is.“ Azzal végzi igen érdekes javaslatát. „Ha tervem elfogadtatok, a sikerért jót állok, ha nem — nem !“ És a terv elfogadtatott s Rapaics a sikerért méltán állott jót,. Tervének egyik főrésze: a nemzetőrök lehetőleg mellőzése s rendes honvéd- vagy önkénytes csapatok alkalmazása lévén, ennek foganatosításául bízattam meg általa egy 1200 főből álló önkénytes zászlóalj alakításával, szervezésével, mely zászlóalj csakhamar a 105-ik honvéd zászlóaljjá lett. A szervezés iránt nekem adott kimerítő, világos utasításaival öt perez alatt készen volt. E szelid lelkületű, jámbor férfiú, akadályt lehetetlenséget nem ösmert; a mit jónak látott, azt létesítette minden áron, minden áldozattal és erőfeszítéssel. Soha sem ösmertem embert, a kiben annyira megtestesült volna, mint Rapaicsnál a mondás: „Svaviter in modo, séd fortiter in re.“ Szelíden a módban, de erélylyel, erősen a dologban. Hogy nem csupán én Ítélek igy, — hanem mások is igen nagy számban, erre nézve sok adatot sorolhatnék föl; de elég legyen igen tisztelt bajtársunk, kedves barátom Vadnay Károly „Elmúlt idők“ czimü, 1886-ik évben megjelent munkájából Rapa- icsra vonatkozó két tételt fölolvasnom : „Nem a sokat emlegetett, nem a zajosan szerepelt, hanem a leghasznosabb ezredesek közé tartozott. A lelkiismeret embere mindig és mindenben.“ Ezt írja Vadnay igen találóan Rapaicsról. az egri önk. tűzoltó egylettel szemben ismételve tanusitott újabb kegyessége, s nagylelkű adományáért. — A pápai jubilaeumügy érdekében felhívjuk Eger város kath. közönségét, hogy akik még a hódolati ivet alá nem írták, — teljesítsék kérem aláírásukkal az egyházfő iránti ragaszkodásuk nemes kötelességét. Ily aláírási ivek minden egyes tanintézetnél le vaunak téve aláírás végett. Kérjük ez iveket minél előbb betölteni, mert október 15-én a begyült péterfillérekkel együtt, érsek ő excellenciájának szolgáltatja át a végrehajtó bizottság. — A végrehajtó bizottság t. tagjait holnap (okt. 5.) szerdán délután 5 órára tanácskozásra hívja saját plébániai lakására a végrehajtó bizottság elnöke, Ludáuyi Antal u nsga. Ledniczky Ipoly, biz. jegyző. — Jánosi Pap Emil, magy. kir. honvéd alezredest, a 10 sz. honvédgyalog-féldandár parancsnokát, király ő felsége e napokban, hasonló rangban, a 12. sz. honvéd gyalogféldandár parancsnokává nevezte ki, minek folytán a t. alezredes ur közelebbről városunkból Szathmár-Németibe, uj állomáshelyére teendi át lakását. — Jánosi Pap Emil m. kir. honvéd alezredes, az egri magy. kir. honvédzászlóalj eddigi parancsnokai közöl egyike volt azoknak, kik a közbecsülést, tiszteletet és szeretetet, minden körben a legnagyobb mértékben kivívták magoknak. A legkorrektebb katonai pontosság és szigorral párosult amaz előzékeny magatartás, melyet alantas tisztjei, — ama szelid, s nemeslelkü atyai bánásmód, melyet a honvédlegénység iránt tanusitott a t. alezredes ur, a leg- oszintébb ragaszkodás, és a rajongásig fokozott szeretet tárgyává tették őt a parancsnoksága alatt álló csapatok összessége előtt. Hogy mily előzékenységgel, s mily nemes példával járt, mint helyi honvédparancsnok, alantas tisztjei előtt, a helyben állomásozó közös hadseregbeli tisztekkel szemben: fényes tanúsága amaz, eddig úgyszólván páratlanul őszinte benső baráti viszony, mely ez idő szerint az itt állomásozó csász. és kir. közös hadseregbeli, s a magyar kir. honvédség tisztikara között évek óta rendületlenül fönáll, s melynek megszilárdításában, az említett, két tisztikar kivétel nélkül kiváló műveltségű tagjainak nemes hajlamai mellett, a t. alezredes urnák »kétségkívül nagy érdemei vannak. S mit mondjunk humánus magatartásáról a város polgáraival szemben, kiknek körében a t. alezredes ur számos benső barátot számlál, s valamennyiben őszinte, igaz tisztelőt bir, kik a t. alezredes urban a jó katonát, a derék hazafit, s a kiváló műveltségű s páratlanul előzékeny férfiút napról napra fokozott mértékben tanulták becsülni s szeretni, s mely érzelmeknek legpregnánsabb kifejezése összes polgárságunk, városunk összes lakosságának szivében a t. alezredes ur távozása fölött való fájdalmas érzésben nyilvánul. Meg vagyunk győződve, hogy Eger összes közönsége érzelmeit tolmácsoljuk, midőn a körünkből távozó t. alezredes urnák uj állomáshelyén is, tiszta szívből tartós szerencsét, jólétet s boldogságot kívánunk. Midőn Vadnay több altiszt társával fölháborodva a miatt, hogy századosuk a honvédeket, Kossuth tiltó parancsa ellenére, botoztatja, az ellen borozás közben tiltakozást Írtak alá s azt a századosnak átnyújtották; — Vadnay egyik társával, miután aláírásukat kitörülték, —■ haditörvényszék elébe állíttatott. Rapaics épen a bíróság tanácskozása alatt érkezvén M.-Szigetre, egyenesen az ülésbe ment s az iratok áttekintése után a többi közt ezt mondotta: „A születési évszátn mutatja, hogy az egyik vádlott még gyermek. (Vadnay akkor 15 éves.) Több mint két éve hiányzik arra is, hogy átaljában katonaságra kötelezett lehessen. Valószínű tehát, hogy nem bűnt. követett el, hanem gyermekeskedett éretlen fővel.“ „Ily esetben a Jialál nem katonai ítélet, volna, hanem gyermekgyilkosság! — Én meg fogom büntetni őket!“ Meg is tette ezt az ő módja szerint — közlegényekké degradálva a conspirálókat, a gyermekfrondeurt pedig magához rendelte irodai szolgálatra e szavakkal: „Itt tán hamarább megérik.“ íme, tisztelt bajtársak, azt is Rapaicsnak köszönhetjük, hogy egy Vadnay Károlyunk van. (Vége köv.) Bartha. A budapesti magyar nemzeti színház a múlt héten ünnepelte, nagy fénynyel és pompával, fönállása 50 éves fordulójának jubilaeumát. A színház ünnepét szeretett királyunk ő TI
