Eger - hetilap, 1887

1887-09-13 / 37. szám

294

ta. Egyszer eszébe jut, hogy lovát megúsztatja, s daczára hogy ő maga úszni nem tudott, felült reá s úgy ment neki a víznek. Úszás közben a ló száját megrántva, az megbokrosodott s gazdáját a viz közepén levetette; ez kezéből a kantárszárat kiejtő és segélyért kiabált. Mintegy 40—50 lépésnyire, körülbelül 40-eu törődhettek még ott, kik közül sokan, többi közt, egy izraelita polgártársunk is, jó úszó Iliiében áll, mégis egy sem ment segíteni, hanem szemük láttára engedték vízbe fűlni a szerencsétlent. Temetése nagy részvét mellett ment végbe, melyen a tűzoltóság is kirukkolt.

— Reichel Imre, a világ-utazó, ki uti-naplójából lapunk Tározójában is közölt érdekes leírásokat, — s ki a múlt tavaszon, az idegen világrészekben gyűjtött néprajzi gyüjtvényból a törzs-ka- szinótermében csinos kiállítást rendezett, — halljuk, néhány hóra terjedő ázsiai s ausztráliai utjából e napokban Füzes-Abonyba, testvéréhez ismét visszaérkezett, s ezúttal még gazdagabb és becsesebb gyüj te m é n yt hozott magával. Reméljük, ezekből is fog közelebbről városunkban, még pedig a múltkorinál sokkal lá- togatottabb s igy emlékezetesebb kiállítást rendezni.

— Tűz. Aug. 31-én a csépányi határban Szende (Spiller) József pusztáján a gőzmalom és a gépház megégett. Összes kár 9250 frt. Biztosítva volt. F. hó 2-án Pásztón 3 ház égett le, kár 2600 frt biztosítva volt 2400 írtig. Ugyancsak 2-án Ledniczky István fogacsi lakos egy kazal szénája s 4-én egy kazal szalmája égett el. F. hó 4-én túri lakos Jezerniczky Károlynak megégett 1500 csomó tiszta búzája, 325 csomó rozs és 534 csomó árpája ; biztosítva volt 7050 írtig.

— P. Hidvégen a lépfene kiütött, s eddig már mintegy 20 db szarvasmarha s 10 db. ló hullott el benne.

— Terményüzlet. (Sonenschein Y. terménykereskedő, r. tudósítónktól.) A gabnaárak tartós visszaesése a bpesti termény- tőzsdén az évad üzletét nem érvényesítheti: nagyobb termelőink az eladásnál tartózkodók, s jobb árakra várnak. De a kistermelők elegendő árut szállítanak piaczunkra, melyeket az itteni terménykereskedők olcsó árakon szereznek meg. Múlt heti árak: t. búza: 5.60—6.20; rozs és kétszeres 4.50—5; árpa: (erős behozatal) 4.20—5. kukoricza: (csekély) 6.20—6.50; zab: 4.70 — 5 frt. mmkint.

itt Színház. Hétfő Szept. 5. Schőnthan a „Sabinnők elr ablása.“ Kedélyes, elmés ötletektől duzzadó vígjáték. Tiszay Rettegi Fridolin szinigazgató szerepében non plus ultra. Páratlan alakítása, élethű játéka, öntudatos, nem túlzott komikuma, mihez még arczának bámulatos mimikája járul, — bizonyítják, mily megbecsülhetlen drámai erő, vidéki színészetnél. A többiek: Beődy, (Bányai), Beődyné (Borbála), Tárnoki Gizella (Etelka), Gál, (Marosán), Csiky L., (Szilváry) Erdélyi G. (Irma) és Szilágyi, (Endre) szintén pompásan megálltak helyűket, hanem a közönség, az nem állta meg, illetve nem töltötte be helyét. — Kedd, szept. 6. Tiszay D. jutalomjátéka. Tiszay- né Turner Ilka, és T. Szentesi Vilma felléptével: a „Koldusszerepét a „Griseldis, vagy a szénégető leánya“ czimű, — s D o n Cesár de Basan szerepét a hasonló czimű színműben, stb. melyekkel hogy az akkori egri műkedvelői előadások alkalmával e szerepeimben városunk müveit közönségének némi elismerésével találkozhattam, — egyenest Lendvay Márton, boldogult egykori barátom jó szivü oktatásainak köszönhettem.

Alig vártam az alkalmat, mely vele összehozott, hogy megtudakozzam tőle a Megyeriről fönebb előadtam dolog mibenlétét. Apróra elmondottam tehát neki a Stáhlynál történt esetet, amint azt a kapitánytól hallottam, és kértem, hogy világosítson fel, ha tud felőle valamit, mert én még most sem vagyok képes elhinni, hogy Megyerinek lelki baja lett volna, — mire Lendvay következőleg válaszolt:

— Helyesen vélekedel, édes barátom, ámbátor az általad elmondott esemény Stáhly fő-orvossal és Megyerivel csakugyan megtörtént. De ez a szerep egészen más okból játszódott le. Röviden elmondom.

— Az időben Megyerinek egy orvos szerepét kellett játszania. Híven akarván az orvosi modort, viseletét, magatartást, hanglejtést stb. a közönségnek bemutatni, — hogy ezt minél találóbban és sükeresebben teljesíthesse, elhatározta „Stáhly főorvost, mint haza szerte legismertebb, legnagyobb orvosi tekintélyt, s igy az ő czéljára legalkalmasabb mintát fölkeresni, s tőle az óhajtott czélt ellesve, egyszersmind elsajátítani, mit azondiák“ Millöcker hírneves operettéje. Tiszay, Ollendorf szerepében excellált. „Spongyát rá“ coupléját többször megismételtette a színkört teljesen megtöltő közönség, mely egész estén át tartó zajos tapssal fejezte ki elismerését, a jutalmazandó iránt, ki számos csokrot és koszorút kapott, A többi szereplőkről — néhányat kivéve - tanácsosabbnak tartjuk — hallgatni. — Szerdán, szept.

7-én a „Sátán leánya“, Kneisel bohózatos vigjátéka. A czim- szerepbeu Tárnoki Gizella, (Percnyi Katalin) oly kedves és szeretetreméltó drámai művésznőnek mutatta be magát, hogy egy cseppet sem csudálkoznánk a fölött, ha jövőre valamelyik fővárosi színpad deszkáin találkoznánk vele. Játékában - utolérhetetlen könnyedség, és természetesség jut érvényre, — s valóban ami fölött ma főképen esudálkoztunk — örömmel, hogy ne mondjuk, „con amore“ játszik. Megható volt ama jelenete, midőn kisüti, hogy ő tulajdonkép a báró leánya. No és G á 1 (Báró Torday),. kit a siker oroszlánrésze illet, bámulatos tanulmányt fejtett ki, — s kinek? . . 10, mondd tiz embernek, mert igazán sajnos volt látni azt az ürességet, mely ez estén a színházban tátongott. Közönségünk nem méltányolja eléggé a társulat drámai részét sőt majdnem elhanyagolja, pedig sok tekintetben jobban megérdemelnék a pártolást, mint az operette-személyzet. Kitűntek még: g zilágyi, (Bárdossy), Erdélyi G. (Fekete Zsuzsanna), Csiky László, (Darvas Gyula), és Sziklai, (Gubics.) — Csütörtök, szept, 8-án „Czigánybáró“ negyedszer. — Szombat,, szept, 1q. A „Királyfogás“. ( . . .6.)

Tutti frutti.

Kotyvasztja s föltálalja: Democritos Agriensis.

Mi kölömbség az ember és a barom közt?

A franczia forradalom alatt a német határszéli tartományokban szigorun el volt tiltva nyilvános helyeken a politizálás. Egy vendéglőben azonban egy élénk társaság nem bírta megállani, hogy a napi eseményeket szóba ne hozza. Tüstént hozzájok rohant a vendéglős, figyelmeztette őket a szigorú parancsolatra, hogy enni és inni szabad, de beszélni nem. — Hát akkor miben külömbözünk a barmoktól?“ pattant fel hevesen az egyik vendég. „Abban, hogy az urak űzetnek“— válaszolt a vendéglős kedélyesen.

Még nagyobb szerencsétlenség.

„Hallotta már ön, mily nagy szerencsétlenség érte N. barátunkat ? Egy éjjel egészen megőszült,“

Ez még semmi ahhoz a szerencsétlenséghez képest, ami N. barátunk feleségét érte, aki egy bál alkalmával az egész haját elvesztette.

Rend a dolgok veleje.

„No lám! Az egész délelőtt összevisszakerestük a Pistuka bocskorát, — kiált fel délben a gazdasszony a behozott csusz- pajzos tál fölé hajolva, — hát iliol van la, a babcsuszpajz közepén! Hiába, ahol olyan rend van, mint nálam, ott semminek se szabad elveszni.

Felelős szerkesztő: Szaloó HgnáCZ.

ban csak színlelt betegség utján lehetett elérnie, — mi neki aztán nagyszerűn sükerűlt is, még pedig két helyütt: először Stáhly szobájában, másodszor a színpadon. Mert a szereplő orvosban az egész néző közönség azonnal Stáhlyra ismert, s ez a dicsőség Megyerinek nem egy aranyat ért!

— Köszönöm, édes Marczim, a szives fölvilágositást — mondók. Most már értem az egész komédiát.

S itt önkéntelenül eszembe jut, minő furcsa dolog lett volna, ha valamikép esetleg Stáhly az előadáson maga is jelen van. Másnap elmondhatta volna József nádornak, kinél mindennapos volt: „No Fenséges uram, ugyancsak megjártam tegnap a színházban. Azt sem tudtam, a színpadon vagyok-e, vagy a páholyban, ugy utánzóit hangban, viseletben, alakban, taglejtésben az az átkozott furfangos Megyeri komédiás,“ — valamint egykor itt Egerben a derék Sz. József jogakad. tanár, a bold. eml. Barta- kovics érseknek panaszolkodott, mondván: „No ugyancsak megjártam ma, kegyelmes uram. Azt sem tudtam, oda-benn vagyok-é az iskolában, vagy künn az ámbituson. Ugy utánozta a katedrán a hangomat egyik discipulusom, az a furfangos eszű K . . .. Dezső.“