Eger - hetilap, 1887
1887-08-30 / 35. szám
35-ik szám. 26-ik év-folyam 1887. Augusztus 30. Előfizetési díj: Egész évre . Félévre . . Negyed évre. Egy hónapra Egyes szám 5 frt — kr. 2 rt 50 1' 1 „ 30 — 45 — n 12 Hirdetésekért minden 3 basábozoit petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Baktai-ut, Exingerféle ház.) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Városi ügyek. Eger város képviselőtestületének múlt, vasárnap, f. hó 28-án tartott ülésében a következő ügyek nyertek elintézést.-. 1. A polgári őrháznál 1883-ik évben épített, s a f. év jun. havi vizáradás alkalmából bedőlt védfalra vonatkozó tanácsi előterjesztés alapján, a vizsgálat megtartása elrendeltetett a végett, hogy ki volt okozója kérdés alatti védfal ily korai beomlásának. 2. A gyámpénztár vizsgálatáról szóló jelentés — miután e szerint a péztár rendben találtatott — tudomásul vétetett. 3. Árvaszéki előterjesztés folytán Pók János, Mihály Mária, úgy Méhes István, és Róza tömegeikből hiányzó 378 ft. 63 ki nyi összegnek, a tartalék-alapból lett kiutalását elrendelő végzés jóváhagyás végett a belügyminiszterhez felterjesztetett. 4. Az igazoló választmány jogerőre emelkedett határozatai folytán, az 1-ső választó kerületben, Demeter Imre, Szabó Ignácz, és Herczeg János a póttagok közé felvétetett. A 11-ik választó kerületben Kövér Imre és Schaffner János v. képviselők helyei Szilágyi Gábor és Fischer Somával, Jobbágyi István szintén kitörült v. képv. helye pedig Kövér Imre póttaggal töltetett be. Végűi a XII-ik választó kerületben, id. Csatlós Kováts Mihály helye Pám István, mint első sorban megválasztott póttaggal töltetett be. 5. Eger városának törvényhatóságilag jóváhagyott szabályrendeletei, a tisztikar, segéd, kezelő s szolgaszemélyzet létszámáról, a közgyűlési tanácskozásról, és a községi kötelékbe való felvételi dijakról, kihirdettettek, s kinyomtatásuk elrendeltetett. 6. Az 1886-ik évi házi pénztári számadás felülvizsgálat végett Hevesmegye törvényhatóságához felterjesztetett; az 1886-ik évi fogasztási adópénztári, valamint az 1885 és 1886-ik évi gaz- datári felügyelői számodásokra a felmentvény, a szokott óvások fentartása mellett, megadatott. 7. A közigazgatási bizottság határozata, és a községi iskolaszék előterjesztéséhez képest, melyben a községi népiskolák szaporítására hivatik fel e testület — határozatatott: bogy mielőtt uj iskolák felállítása, vagy a meglevők tágasbbitása iránt intézkednék, szükséges tudni azt, hogy mily összeget képvisel a községi iskolák alapvagyona, és mily összeg kívántatik a meglevő közs. iskolák fentartására, továbbá hány tanterem van, s mennyi tankötelest képesek befogadni, mennyit tesz ki az iskolakötelesek száma, s mennyi azoké, kik az iskolai helyiségek elégtelensége miatt iskolába nem járhatnak? mely adatok beszerzése s lehető rövid idő alatti előterjesztésével a városi tanács, és községi iskolaszék együttesen megbízattak; s ugyan ez alkalommal Hevesmegye közig, bizottsága felkéretett: miként tekintettel arra, hogy Eger városa 1869-ik évtől fogva a községi iskolákat nagy áldozatokkal fentartva, folyton szaporítja daczára annak, hogy a város maga folyton deficittel küzd; tekintve továbbá, hogy a város jelen helyzetében újabb iskolák létesítésére semmi körülmények között sem képes, sőt a meglevők fentartása is lehető legnagyobb gondoskodásába kerül, az újabban felállítani rendelt iskolára vonatkozó határozatának foganatosítását mindaddig, mig az elől jelzett adatok beszerzése alapján e testület a községi iskolák felett intézkedhetni, fog, elhalasztani méltóztassék. 8. Az egri alsó fokú kereskedelmi iskola felügyelő bizottsága által előterjesztett 1887 8-ik évi költségvetési előirányzat 1050 frt, az alsófoku ipar-iskola költségvetési előirányzata pedig 2590 frt kiadott összeggel elfogadtatott. Indítvány folytán: egy ujabbi mezei rendőri szabályrendelet készítésével a jogügyi szakasztály megbizatott azzal, hogy tanács- kozmányaiba szakértőket s mezei rendőri ügyekkel foglalkozókat is bevonhat, és hogy javaslatát lehető rövid idő alatt mutassa be. Végül néhai Urban Károly volt városi rendőrhadnagy özvegyének 200 fr. segély megszavaztatott. Méhészet. Most, midőn hazánkban a phylloxera pusztításai folytán beállt aggodalom egyre nagyobb mérveket ölt, a sajtóban gyakran találkozunk czikkekkel, melyek jóakaratú tervekkel s tanácsokkal állnak elé, hogy mitevők legyünk, annak idején, végkép elpusztult szőlő-területeinkkel, minő gazdasági czélra használjuk fel azokat, hogy — a példaszó szerint — veszett fejszének legalább a nyele maradjon meg. E jóakaró indítványok közt nem utolsó helyet foglal el a méh-tenyésztésnek, mint aránylag a legkevesebb költségbe kerülő, s egyik legjövedelmezőbb gazdászati ágnak hazánkban szélesebb körű kiterjesztése. S azért időszerűnek s érdekesnek tartjuk egész terjedelmében közölni egy kiváló méhésznek, Gr éger Endre ostorosi k.-tanitónak, az egri rk. egyházmegyei tanitó-egye- sület Egerben, f. é. aug. hó 9-én tartott képviseleti nagy gyűlése alkalmából, az egri tanítóképző intézet fa- és méhes-kertjében a méhészetről tartott következő érdekes előadását: „Tisztelt pályatársaim! Midőn a méhészetről tartok gyakorlati előadást, szükségesnek láttam a kezdő méhészek kedvéért, annak hasznáról egyet-mást elmondani. A néptanító kis községében, hol leginkább csak pórnép lakik, úgyszólván maga képviseli az értelmiséget, hivatva van ő a népet nemcsak irni-olvasni tanítani, hanem a kenyérkereset forrásait is velők megismertetni. Ilyen forrás a méhészet is, mely kellő figyelemmel, okszerűen kezelve, nem egy családnak ad szép mellék-jövedelmet, sőt jó méhvidéken már többeket vagyonhoz is juttatott. Ha ez így van, kell, hogy a néptanítók, kik úgy is csekélyen vannak díjazva, felkarolják a méhészetet, azt a néppel is megismertessék, így mind maguknak, mind a népnek jövedelmét ez által is gyarapítsák. — A méhészetbe fektetett csekély tőke — okszerűen méliészkedve — — nemhogy el nem vesz, de a tőkét meghaladó kamatokat hajt s a méhészkedőnek üres idejében kedves foglalkozást, szórakozást nyújt, s ha áll a virágról ezen kis vers állítása : . Szeresd a virágot, És ne féltsd szivedet; Mert ki ezt szereti, Rósz ember nem lehet.; — ugyan ezt mondhatjuk a méhecskéről, rá alkalmazván ezen kis verset. De térjünk át a tulajdonképeni méhészetre. Kétféle méhészetet ismerünk, u. m. a régi kúpos gyékénykasokkal és a keretes vagy mozgó szerkezetű kaptárokkali méhészetet, mely utóbbinak előnye az első felett igen magasan áll, u. i. a kúpos kasokból évenkint egyszer, őszkor szüretelünk, akkor is a kedves, szorgalmas munkások leölésével, — kik egész nyáron át kitartó szorgalommal dolgoztak, jutalmuk a legyilkolta tás, — pedig ők jövő
