Eger - hetilap, 1887
1887-08-23 / 34. szám
270 iskola látogatására köteleztetnek; fólkéretnek tehát a szülők, gyámok és gazdák, hogy a beiratásnál személyesen megjelenni s a beiratás idejét gyermekeik érdekében megtartani szíveskedjenek. Eger, 1887. augusztus hó 15-én. Az igazgatóság. — Színházi hírek. Réthy Laura k. a. az itt működő kassai színtársulat népszínmű- s operette-primadonnája, még csak négyszer fog színpadunkon föllépni, s ezzel befejezi vendégszereplését Egerben. Utolsó búcsúzó vendég- s egyszersmind jutalomjátéka, a jövő héten, kedden, vagy szerdán lesz, mely alkalommal a rendkívül mulattató s kedves zenéjű „Bőreger“ ez. operettben fog fellépni. Azt hisszük, nem szükség műpártoló t. közönségünk figyelmét felhívni e jutalomjátékára a tisztelt művésznőnek, ki rövid idő alatt úgy a színpadon, mint a társas életben kiváló kedvenezévé lön az egrieknek, s kinek gyors távozását mi is őszinte szívből sajnáljuk. A t. művésznő helyét a Jakab Lajos színtársulatánál, a jövő szept. hó elejétől Ró nász éky né, Széntessy Vilma a., a kolosvári nemzeti színháznak több éven át első rangú népszínmű- s operette-primadonnája fogja elfoglalni, kinek, mint szintén igen kedvelt énekesnőnek, itteni néhány év előtti szereplése még mindig élénk emlékezetében van közönségünknek. — A „Magyar Dal-album“ hetedik évfolyamának 10 füzete, húsz eredeti magyar dallal énekre alkalmazva zongora-kísérettel, e napokban jelent meg Hennicke Rezső könyvárus kiadásában, Győrött. Szerkeszti s gyűjti Limbay Elemér; a dalokat zongorára alkalmazza Nemesovich Antal. A 10 füzet előfizetési ára 1 frt 80 kr. Egy füzet ára 25 kr. Megrendelhető a kiadónál, s a könyv- kereskedésekben. — A fővárosi zsidóság körében már hetek előtt élénk mozgalom indult meg, egy „Zsidó-Magyar-Közmüvelődési-Egyesület“ megalakítására; az egyesületnek czélja volna, a hazai zsidók körében a magyarosodást és kultúrát hathatósan előbbre vinni, különösen ott. hol a nagy szegénység és elmaradottság folytán, ilyen külső behatásra szükség van, mint pl. a felvidéken. Első sorban elemi iskolák felállítása, magyar és modern képzettségű hitszónokok alkalmazása által volna e czél megvalósítandó. Mezei Ernő, a kiváló publicista felszólítására a pesti egyetem zsidó vallású polgárai vették egyelőre kezükbe az ügyet, hogy azt népszerűsítsék és a szükséges előkészületeket megtegyék. Midőn a hazai zsidók, ily módon karöltve a többi kultur-egyletekkel arra igyekszenek, hogy ott, a hol azt ők maguk a leghathatósabban és legjobban tehetik, a magyar nyelvet és kultúrát terjeszszék — ők is szolgálatába állanak ama törekvésnek, mely — az utóbbi években mindinkább erősbödve — nemzetünk szellemi és erkölcsi erejét fokozni, nyelvünket közkincscsé kívánja tenni. — Az „előkészítő bizottság“ (Bpest Sip-utcza 12. sz.) az egyesületre vonatkozólag mindennemű felvilágosítást szívesen ad. — A júliusi forradalom farsangi kiadása, — mondák többen. Nekem Olympia és az álom jutott eszembe, és a forradalom ügye iránt lelkesülve, ismételve átolvastam a páiisi tudósításokat. — Nagy dolgok következnek! — kiálték fel. Társaim szemembe kaczagtak. E pillanatban egy pompás úri fogat robogott el mellettünk. Egy gyönyörű nő magánosán ült benne. — Ah Olympia! — Micsoda Olympia ? Türken Liezel ez, az orosz követ, gróf 0. kedvese! — mondá egyik társam. Meg valék bűvölve. Szerettem volna utána futni, de nem valék képest mozdulni. A kocsi elrobogott. Eltűnt. — Olympia, — mondám szilárd, határozott hangon, — hiszen ő volt álmom és valóm ideálja. — Ez meg van őrülve! — mondák társaim, s a faképnél hagytak. Néhány nap múlva Bécs már más képet nyert. Légiók alakultak. Most már senki sem vitázhatta el tőlem, hogy missióm van, s hazámba sietek. Pozsonyban ismét láttam Olympiát. Egy perezre ismét találkoztam vele. A szabadságharcz alatt is többször s több helyütt feltűnt előttem magasztos alakja egy-egy pillanatra, de többé soha sem beszélhettem vele. Legutoljára Hamburgban láttam a „Teutonia“ födélzeté- ről, melyen az uj világba menekültem. Olympia felém lobogtatta fehér keszkenőjét, és szívélyes „Isten hozzád“-ot intett. — Községi jegyző-választás. Hevesmegyébe kebelezett Nagypálya községében a megürült jegyzői állomás pályázat utján való betöltésére határnapul f. évi szept. 19-ik napja van kitűzve. — Hevesről Írják lapunknak : F. hó 12-én liúnyt el Hevesen Engel Péter, volt megyei virilis bizottsági tag. A boldogult Heves és vidékének ismert alakjaihoz tartozott, a mennyiben humánus tettei, és nemes czélokra fordított nagy pénzösszegek által mindenkor kitüntette magát. Az elhunyt Heves város képviselő testületének és a helybeli takarék-pénztár igazgató- tanácsának is tagja volt. Sok érdemet szerzett magának a hevesi „Chevra Kadischah“ körül, melynek közel 20 éven át volt láng- buzgalmú elnöke. Temetésén, mely vasárnap reggel ment végbe, a sok családtagon és rokonon kivűl nagyszámú közönség jelent meg, hogy igaz részvéttel adja meg a rövid szenvedés után elhunytnak a végtiszteletet. A gyöngyösi, vérpeléti és hevesi rabbik tartottak a boldogult fölött gyászbeszédeket. Elfer Jakab helybeli főrabbi hazánk zengzetes nyelvén ecsetelte az elhunyt érdemeit, és könyezve búcsúzott el a halottól. A boldogult szép összeget hagyott jótékony czélokra. (r. I.) — A kompolti tűzvésznek, melyről lapuuk múlt számában már röviden megemlékeztünk, mint újabban értesülünk, 23 család lön áldozata. A tűz a már ezelőtt három évvei szintén leégett „magyar sor“-on, eddig ismeretlen okból támadt, s az erős szél által is élesztett lángok 23 családot fosztottak meg hajlékuktól, télre betakarított összes élelmüktől, s tettek földönfutókká. A szerencsétlenek némi fölsegéllésére a községi elöljáróság rögtön gyűjtést indított, s egyszersmind megyeszerte eszközlendő könyöradomá- nyok gyűjtésének engedélyezése czéljából kérvényt terjesztett be megyénk alispáni hivatalához. A kár még eddig hivatalosan fölbecsülve nincs. Hogy a tűzvész nagyobb mérveket nem öltött, első sorban gr. Károlyi urad. tisztjei, azután a szomszédközségek feláldozó munkásságának köszönhető. — A tizenötödik nemzetközi gabona- és magvásár augusztus hó 29-ikén és 30-án Bécsben, a Rotundában (Prater) fog megtartatni. Ezen vásárral együtt az osztrák molnárok és molnárérdekeltek társulatának közgyűlése is egybekötve leend. A magvásár tárgysorozata értelmében augusztus hó 29-ike Osztrák-Magyaror- szág, Poroszország, Szászország, Bajorország, Wiittemberg, Baden, Francziaország, Olaszország, Angolország, Románország. Oroszország minden tájékának, India és Ejszakamerika aratási jelentéseinek, augusztus ..ó 30-ika pediglen üzleteknek van szánva. Jelentkezések a bécsi gabona és liszttőzsde titkársági irodájában fogadtatnak el,hol a részvevők egyszersmind tudósítást nyerhetnek azon árleengedésről, melyet valamennyi osztrák-magyar szállító- társulat a Becsbe való utazásra, és vissza biztosított. — Erdő-égés. A múlt hét folyamán az egri érsek-uradalom felső-tárkányi erdejében 30—35 hold területű erdő leégett. A vész Szivem majd megrepedt. Azontúl évtizedeken át nem láttam őt, csak azon a napon, midőn Deák Fereucz hires kiegyezési javaslata elfogadtatott. A képviselőház karzatán ült, s távcsövét gyakran irányozta felém; de mig egy perezre másfelé tekinték, — eltűnt, s nem vala többé látható. Mondhatom, hogy húsz év óta egy csöppet sem változott, szép volt és igéző, minőnek első álmomban láttam. — Türken Liezel ? — vágott közbe Labienus. — Olympia! — kiálték ingerülten, — Ne profonáld az isteni Géniuszt. Ne említsd egy napon a nevét egy köznapi félvilági hölgyével. Labienus ismét gúnyosan mosolygott, mi Hoffmannt erősen kihozta sodrából. — Türken Liezel már vén kincs, — jegyző meg Labienus. Forradalom után a wiedeni Hahnenwirthez ment férjhez. No de ez ne zavarjon meg. Folytasd. Mondd el nekünk, mi összefüggésben van phantomoddal a magyar kiegyezés, és legújabb szerelmed ? Mert úgy hallom : boldog vőlegény vagy! — Elmondom, — viszonzá Hoffmann komolyan, — de net tégy örökké boszantó megjegyzéseket, — Halljuk! — kiáltá a társaság. (Folyt, köv.)
