Eger - hetilap, 1887
1887-08-23 / 34. szám
267 tűzoltó-egylet, vagy más czélra rendezve, oly chablonszerüleg rendeztetnek és tartatnak meg, hogy el lehet mondani, miszerint 10—12 év óta csaknem mindegyik ily pubhkumcsődités egy és ugyanazt nyújtja. És daczára az ily typicus egyformaságnak, közönségünk mégis látogatja azokat, tekintve a nemes intézményeket, a melyeknek jövedelmét szaporítja megjelenése által. De maholnap az efféle mulatságok oda fognak kilyukadni, hogy az intelligens közönség már nem fogja látogatni, hanem oda küldi a czél támogatására szánt összeget a pénztárhoz ; a chablonsze- rü mulatságon meg ozsonnán, vagy vacsorán pedig a cselédség fogja jól érezni magát! Pedig az efféle jótékonyczélu mulatságok, hogyha változatossággal, egy kis raffinementtel és sokkal több tekintettel a műveltebb osztályokra rendeztetnének, és pedig minden évben más-más meglepetésekkel, vonzóbbá tennék az efféle összejöveteleket, nemcsak, hanem ami fő, azáltal rózsásabb kedélybe jutna a műveltebb közönség is, tovább elmulatna ily alkalmakkor és bővebben, sokkal bővebben juttatna jövedelmet a nemes czélnak ! — Nyomasztók a körülmények, és sivár reményben élünk; azért keresi mindegyikünk az alkalmat, a társaságban! felvidulásra; tehát szükséges^ felvillanyozás, ezt pedig csak változatosság által lehet elérni. És tudnivaló, hogy az a nép, a mely ott megjelenik, a melynek szája-ize szerint vannak csupán az ily müm^ágok rendezve, nem áldozhat; nagy része ingyen jut be oda, es tombol a maga módja szerint, de az intel- ligentia számára nem\nyujtátik semmi, azon osztály számára, a mely tulajdonkép fent^rrjfc. mindazon egyleteket. Ideje volna tehát, hogyha a rendezőségek a rendes és már nagyon elkopott vágányokból kizökkennének, és a jövendőben azokat a bár kényelmes, (l^czélra nem vezető vágányokat nem használnák már. — Hisz a npiveltebb és tehetségesebb közönség bizonyára a nagyobb belépti,-4jj-fizetést sem vonná meg; a mely a nép számára imyanaz maradhatna, mint mindeddig szokásban volt. / Sz. Gy. Különfélék. A hivatalos hirdetések, emszgri közlésre bé- lyegdijjal s lappéldánynyal együtt, aa^TTEger “ lapban ezentúl 1 frt 30 krért vétetnek föl. Miről a hirdető t. közönséget s különösen a t. ügyvédi kart ezennel tisztelettel értesíti az „Eger“ kiadóhivatala. — Dicsön uralkodó szeretett királyunk, I. Ferencz József ö felsége születésnapjának évfordulóját, f. hó 18-án, csütörtökön, városunk kath. közönsége a székesfóegyli;'zbai magasztos istentisztelettel ünnepelte meg, melyen dr. Samassa József, érsekünk ő exja, fényes papi segédlet mellett, személyesen pontifikáit. Az ünnepi istentiszteleten a sorkatonaság, s a magy. kir. honvédség csapatai, a tisztikarral élükön, — a megyei, városi tisztikarok, a kir. törvényszék s ügyészség tagjai, a kir. hivatalok, az intézetek s egyletek legtöbbnyire testületileg vettek részt, számos ajtatos hívekkel egyetemben, hogy buzgó imát bocsássanak a királyok királyához, szerzett uralkodónk ő felsége, a legelső magyar ember, hazánk javára szentelt hosszú, boldog éltéért, s szerencsés uralkodásáért. — Szt. István első magyar király ünnepét f. hó 20-án, szokott kegyelettel ülte meg városunk kath. közönsége. A székesfő- egyházban tartott ünnepi istentiszteleten, melyen Zsendovich József apátkanonok ő nsga díszes papi segédlettel pontifikáit, a katonai, s polgári hatóságok testületéin, az egyletek- s intézeteken kívül számos ajtatoskodók vettek részt. — Az egri érs. egyházmegye köréből Katinszky Gyula a nőtanitó-képzőintézet igazgató tanárává, B o d a Vendel u. ott hitelemzővé, Kút ser a Ferencz s Pogonyi Bernát végzett hittanhallgatók az egyházra, iroda tollnokáivá neveztettek ki. Skody József alesperes, vámosgyörki plébános recski, Csaudáry Pál jászkiséri lelkészhelyettes vámosgyörki, Kovács István jászberényi káplán jászkiséri lelkészekké neveztettek ki. Kápláni minőségben áthelyeztettek: Török István Árokszállásról Jászberénybe, Hamza József Pásztoréi Arokszállásra, B o z ó k y János Kaál- ból Pásztora, Szakács Viktor Sátáról Kaálba, Horvá'th Jenő Jászberényből Egerbe, Bukoveczky Sándor Jászladányból Jászberénybe, egyszersmind hitelemzőnek, Lovisek Mihály Ariéból Jászladányba, Szabó István Bessenyőről Arlóba, Várad y Gyula Szent-Erzsébetről Bessenyőre. Az ujmisések a következő kápláni állomásokra küldettek: M e z e y Illés Makiárra, V é g h Kálmán Domoszlóra, Melkó György Kis-Tályára, Pfeiffer József H.- Báthorba, P o p o v i c s József Szemerére, R a g ó Ferencz Nagy- Ivánba, Katona József Geszterédre, Kotán János Sátára. Ezeken kiviil a rozsnyói egyházmegye újmisései közöl, kik püspökük által az egri egyházmegye szolgálatába ideiglenesen •átbocsáttattak. kápláni alkalmazást nyertek : Kom 1 ó ssyMihály Szent- Erzsébeten, Wall ln er Géza Fel-Debrőn, Dorogsághy Barna ■Fegyverneken. — Hymen. Széky Péter, tisza-igari nagybirtokos, megyei arany fiatalságunk egyik legkiválóbb tagja, a napokban váltott jegyet Brezovay Ilona kisasszonynyal, Brezovay László, eger-formosi nagybirtokos, volt országos képviselő, Borsodmegye egyik, közszeretet- s becsülésben álló vezérférfiának kedves-bájos és müveit Lelkű leánykájával. Az eljegyzési ünnepély, Eger-Far- moson, a két megye több tekintélyes férfiénak jelenlétében ment végbe. gőt szívandó, mire rövid időn egészen jobban lettem. Ez alatt belépett Schiller neje, s megmondta nekem, hogy e fióknak mindig tele kell lenni rothadt almával, mert szaga Schillernek jót tesz, a nélkül nem tud dolgozni.“ Schiller megnősiilése után mintaszerű pontossággal jegyezte fel bevételeit s kiadásait. No, ezt a szokását is kevés költő követi. Schiller családi életéből, mint férjről és családapáról igen érdekes részleteket közöl Rusz Emilia asszony, „Schiller naplója 1795— 1805“ czimü emlékiratában. E naplóban pontos feljegyzéseket találunk a költőtől, még ^ legaprólékosabb házi szükségletekről is. Bármily érdekes is azonban az ily bepillantás a nagy ember tárczájába, éléskamrájába, s ruhaszeklényébe, mindazáltal nem feladatunk itt mindezeket közölni; csupán néhány tételt említünk fél: — Miután kiszámította Schiller, hogy évenkint egy- remásra 1300 tallérra van szüksége, melyből czukorra, kávéra, theára 60 tallér, borra 144 tallér esett, megjegyezte: kapok állandó fizetést 570 tallért, irodalmi munkálatért évenkint 650 tallért, tőkekamatokból 200 tallért, tehát circa 1300—1400 tallért. Ebből látható, hogy Schiller bevételei a kiadásokkal megmérkőztek. Fent említett napló jegyzetei nyomán megemlítjük még, hogy jelzett időben volt Schillernek 37 inge, 33 tarka zsebkendője, 22 pár harisnyája, 3 sapkája, 3 kalapja, 3 pár csizmája, 4 pár czi- pője, 10 kabátja, 3 felsőkabátja, 1 bundája, 1 köpenye, 3 fekete selyem, 2 fekete posztó, 2 zöld, 10 nanking, 4 fekete szövet, s 2 bőr nadrágja, továbbá 4 hímzett mellénye. így ruhatára nagyon tisztességesen volt kiállítva, s boros pinczéje is tűrhető állapotnak örvendett, mint ahogy a naplóban megemlítve láttuk. Goethe életéhez is sok sajátos aprólékosság van fűzve. Többi közt azt Írják róla, hogy a szemüveg iránt nagy ellenszenvvel viseltetett, úgy, hogy a szemüveges tisztelgők aligha megnyerték rokonszenvéf, s még kevésbbé kegyét. Reggelijét mindig állva költötte el. Mikor irt. szeretett szobrászi műremekeket látni maga előtt. Tudvalevő dolog, hogy „Iphigeniá“-jának megteremtésekor folyton egy antik női szobrot szemlélt, hogy megkísérelje, vájjon illik-e annak vonásaihoz mindaz, mit költeményében hősnője szájába ad. Egyéb szokásai sokkal ismertebbek, minthogy azokat itt ismételni szükségesnek tartanók. Lessing szenvedélyes játékos volt. Órákat töltött a fáró- asztal mellett. Barátainak egyike, ki ilyenkor többször mellette volt, látta, hogy sokszor verejtékcseppek hullottak alá arczáu, jóllehet majdnem mindig szerencsével játszott. Mikor aztán együtt hazamentek, figyelmeztette költő barátját, hogy a szenvedélyes játék tönkreteheti nemcsak erszényét, de egészségét is. Az ilyes figyelmeztetézekre azt felelte Lessing: „Ellenkezőleg van a dolog barátom; ha hidegvérrel játszom, akkor nem ér semmit az időtöltés, de készakarva játszom szenvedélyesen. Az igy nyert heves mozgás uj tevékenységre inditja meg-megállapodó szellemi gépezetemet; az érdekes játszma heves körforgásba hozza nálam a tespedő nedveket, s úgy érzem, hogy a játék után megszabadulok bizonyos kóros fájdalomtól, melyet testemben érzek. Más tekintetben szólva Lessing Ínyének mi sem tehetett nagyobb tetszést, mintha savanyu lencsével jóllakhatott. Barátai sokszor tréfásan jegyezték meg róla, hogy már második Ézsau lesz belőle. Jean Paul munkája közben erős virágillatot szeretett. Mikor irt, folytonosan virágedények s bokréták voltak tintatartója mellett. Wieland meg nótákat dúdolt költészete mellett, *
