Eger - hetilap, 1887

1887-08-16 / 33. szám

262

tét s — mint monda — ő is szívből hozzájárul bajtársai érzelmeihez és egyszersmind kéri: hogy ne szűnjék meg egyletét eddigi önfeláldozó tevékenységével továbbra is támogatni. A mit sem sejtő alparancsnok elérzékeuyűlve, meleg szavakban mondott köszönetét a nem várt kitüntetésért, Ígérvén, hogy szeretett egylete érdekeit a jövőben is, mint eddig, szivén viselni, mindenkor szent kötelességének tartandja.

— Az egri önkéntes tűzoltók disz-gyakorlata, a múlt vasárnap, f. hó 14-én délelőtt, a piacztéren, kedvező idő mellett, s szép számú közönség jelenlétében ment végbe. A felvonulás, az úgynevezett minoríta-hidon át ll1/* órakor vette kezdetét, s amint a csapat megkezdte a leszerelést, a nagylajtorja fölállítása, s ennek tetején a fölvezetett fecskendő működése 2—3 perez müve volt. Egy-két perez múlva már a másik hydrofor is lövelte sugarait a városház főié. ügy a szivattyúk működésének gyorsasága, mint a tűzoltók serény és szabatos ténykedése az oltás és mentés kísérleteinél, — mely utóbbiak a minorita-kolostor második emeletéről kellő ügyességgel történtek meg, — teljes elismerését vívta ki úgy a jelenvolt szakértőknek, mint a néző közönségnek egyaránt. E gyakorlatoknál különösen feltűnt előttünk azon körülmény, hogy a vezénylet ez úttal — nem mint máskor, nagy, lármás hangon, — hanem egész egyszerű csöndben, s legtöbbnyire sipjelzéssel történt. A gyakorlatok után — miket ezúttal Bukovics Lajos, a tűzoltók ritka buzgalmu alparancsnoka vezényelt, a csapat szép rendben sorakozott, s az egyleti tisztek által környezett, s díszbe öltözött uj főparancsnok, dr. Pásztor Bertalan előtt elléptetett.

— Az egri önk. tűzoltók ez idei nyári mulatsága a múlt vasárnap, f. hó 14-én délután tartatott meg az érsek-kertben. A kora délutáni rövid eső, a siiker iránt aggodalmakat keltett ugyan, de az idő csakhamar kiderült, s a délesti órákban mind nagyobb közönség gyűlt a kertbe, s mig a fiatalság, — a polgári osztály az egyik részen Palócz Kálmán zenéje, a földmives osztály pedig a másik oldalon egy külvárosi ezigánybanda nótái mellett. — lelkes tánezra perdült, az alatt az idősebbek az asztalokat foglalták el, hol a legszivderitőbb Terkák — a kvaterkák mellett kellemes illatú, étvágycsiklandó paprikás halászlé, fölséges pörkölt, s más egyéb jóféle komedencziák kínálkoztak feléjük. Folyt a mulatság javában. Alkonyat felé az előkelőbb körök is megjelentek a kert árnyas fái alatt, hogy a mulatságban részt vegyenek, — de, sajnos, nem soká élvezhették a mulatság gyönyöreit, mert nyolez óra tájban megeredtek az ég csatornái s szétoszlatták a javában mulató közönséget. A mulatságnak másnap, hétfőn, Boldogasszony ünnepén, a délutáni órákban, ugyancsak az érsekkertben, volt folytatása s befejezése.

— A hatvani önkéntes tűzoltó egylet f. hó 7-én vasárnap igen szép nyári mulatságot rendezett a város végén levő úgynevezett Tschida-féle kertben, mely úgy anyagi, mint szellemi siker tekintetében fényes tanúbizonysága e még csak alig egy éves egylet életre-valóságának. A fő érdem e derék egylet létrehozásában, Hatvan előkelő vezérférfiait: Kolossváry László, jelenlegi főparancsnok, S c h e i d 1 Ágoston pénztáros, Benke Gyula alparancsnok, stb. urakat illeti, kik belátva, mennyire szükéges, hogy a tűzoltói intézmény hazánk minden részében minél szélesebb körben elterjedjen, páratlan buzgalommal és fáradhatlan ügyszeretettel csüggnek ez egyleten. E mulatság is már harmadik nyári mulatsága volt ez évben az egyletnek, melyen a hatvani intelligentián kívül a polgárság is igen szép számban, s a pásztói tűzoltó egylet is három tagú küldöttsége által volt képviselve. A négyeseket mintegy 40—42 pár járta. Hatvanból és a vidékről a hölgyek díszes koszorújában ragyogtak: Scheidl Ágostonné, Lully leányával és Frantz Etelkával (utóbbi Egerből), özv. Köll- ner Lőrinczné és leánya Ilonka (Egerből), Illés Kálmánná s leányai : Illés Margit és Mariska (Pásztoréi) ,Bazsó nővérek (Lőrin- czi), Sperlágh Júzsefné leányával Jolánnal, Rostás Ferenczné és Atala leánya, Ruttkay Margit (Budapestről), Isaák Gyuláné, Benke Gyuláné, Olsavszky Gyuláné, és több mások. A mulatság az éjfél utáni órákban é"te végét, s 102 frt tiszta jövedelmet hozott.

— Borsodmegye alispánját, a megyénkben is közszeretetben álló, országosan tisztelt Me le z er Gyulát, f. hó 8-án súlyos baleset érte. Hétfőn reggel indult el Egér-Farmosról, Brezovay László vendégszerető házától, hogy az Eger, és Rima folyók szabályozási munkálatait megtekintse; szokás szerint maga hajtotta lovait, melyek Szemere község határában egy gulyától megriadva, elragadtak, s egy hirtelen fordulónál a kocsit felborították. Az alispán oly szerencsétlenül bukott ki kocsijából, hogy ballába a megvadult lovak által tovahurczolt kocsi kerekei közé került, s bokán fölül súlyos törést szenvedett. Az erősen vérző férfit gyorsan szállították be Szemerére, s rögtön küldtek a kövesdi orvosért, ki a sebesültnek az első orvosi segítséget nyújtotta. Ennek megtörténtével a gyorsvonaton beszállították Miskolczra, hol aztán két orvos vette ápolás alá. A derék alispán, minden altatószer ellen tiltakozva, valódi hős nyugalommal állotta ki a roppant fájdalommal járó sebészi műtéteket nemcsak, sót környezetével balesete fölött még tréfálkozott is. A baj, mint állítják, nagyon aggasztó, s a lábra nézve könnyen végzetessé válhatik. Miskolcz, s egész Borsodmegye mély megdöbbenéssel értesült szeretett alispánja, a daliás, erős férfi, az edzett sportsman, az örökké tevékeny tisztviselő s gazda balsorsa fölött, s elmondhatjuk, hogy részvétében hazánk minden hű fia osztozik.

— Köszönetnyilvánítás. Egerváros azon nagylelkű tanügyba- rátai, kik a f. hó 9. és 10-én tartott „Egri főegyházmegyei r. k. tanitó-egyesület“ képviseleti közgyűlése alkalmával vidéki tanitó- társainkat tapasztalt magyar-vendégszerete:tel fogadták lakásaikba, és adtak szállást részökre, fogadják a nyilvánosság utján a rendező bizottság hálás köszönetét. Eger, 1887. évi aug. hó 10-én.

A rendező bizottság.

— Gyászhir. Elnökei Janik Géza, az itt Egei ben állomásozó m. kir. honvédzászlóalj hadnagya, hosszas szenvedés után, f. hó 14-én, élete 3-5-ik évében elhunyt. A boldogult hűlt tetemei f. hó

16-án, Tolcsva-Liszkán tétettek az örök nyugalom helyére.

Gyászhir. F. hó 14-én Steiner Ferencz egri főgymn. VI. tanuló meghűlés folytan, rövid betegeskedés után, életének 16-ik évében meghalt, (ismerőseire leverőleg hatott a szépreményű, életerős ifjúnak ily gyors kimúlása, s temetése nagy részvét mellett f. hó 15-én ment végbe. A halott koporsója fölött a háznál Kálmán Jenő tartott beszédet, a sírnál pedig Lichtner Ignácz, az elhunyt barátja mondotta el búcsúztatóját, a mikor is a népes gyülekezetben egy szem sem maradt, szárazon. A koporsót számos koszorú diszesité, testvérei, rokonai, és barátaitól.

— Köszönetnyilvánítás. Mindazok, kik elfelejthetetlen fiúnk,. Steiner Ferencz temetésén megjelentek, s kik részvétükéi fájdalmunkat enyhíteni iparkodtak, különösen tanárai, barátjai és ismerősei, fogadják őszinte köszönetüuket. Steiner Mór és családja.

— „Ilus asszony kútja“ czim alatt lapunk Tározójában most

folyó mondái elbeszélése derék veterán polgártársunk- s barátunk : id. Murányváry János urnák, általános érdekeltséget keltett t. olvasóink körében, mint erről a hozzánk több oldalról intézett levelekből értesülünk, melyek egyszersmind azon óhajtásnak is kifejezést adnak, vajha tisztelt barátunk, számos tisztelői s jó barátai, valamint lapunk t. olvasóinak gyönyörködtetésére még más alkalommal is fölkeresné Tárczánkat emlékeinek gazdag tárházából, mely, tudomás szerint, a most folyóhoz hasonló, még több érdekes elbeszélésfélét is rejteget. (Az illetők megnyugtatására tudatjuk, hogy e részben t. id. Murányváry János ur szives Ígéretét bírjuk, hogy legközelébb Tárczánkban újból egy kedves elbeszéléssel fognak találkozni t. olvasóink. Szerk.)

— Tűz. Kompolton tegnap, f. hó 15-én tűz ütött ki, melynek 15 elhamvadt ház lett áldozata. A gyorsan érkezett segítségnek sükerült a tűz tovaterjedését meggátolni.

— A lőcsei m. kir. áll. felsőbb leányiskolában a növendékek beírása és felvétele f. é. szeptember hó 1., és 3 napján történik. Az intézet teljes, 6 osztályú és bennlakással — iuternatus — van összekötve. Áz internátusba 12 növendék vétetik fel. A beniakás díja 10 hóra 300 frt, melyért külön zongora-órát is kap a növendék. A társalgási nyelv magyar, német és franczia. Az intézet házi rendjére és berendezésére nézve bővebb felvilágosítást Kárpáti Endre, igazgató, ad.

— A Tisza-virág. Egy uj keresetforrásra van kilátásuk a tisza- vidéki lakosoknak, a kérész nevű rovar gyűjtéséből, melynek egy napos életét is felhasználja a fürkésző emberi ész, hogy czéljaira fordítsa. Dr. Hayek osztrák kormánytanácsos már több megyében járt, s érintkezett a községek elöljáróival, hogy velők amaz uj iparágat megkedveltesse. Érdekes, és jó előre tudni, hogy egy bécsi nagykereskedő, a ki forgalomba hozza a kérészeket, ennek kilóját — megszáritva — 10 krért, métermázsáját pedig 10 írtért váltja be a helyszínén. Tudva, hogy milyen könnyű e rovarnak a gyűjtése, mert nem áll egyébből, mint midőn a rovarok egy napos életük után már eldöglöttek, a viz szélére állani, és a hullám által kivert bogarakat kosarakkal kimeritgetni, — mondjuk — tudva a pénzszerzésnek e könnyű módját, bűnnel határos indo- lentia lenne azt fel nem használni. Ugyanazért felhívjuk a községi bírákat, jegyzőket és tanítókat, hogy hassanak a népre e tekintetben.