Eger - hetilap, 1887

1887-01-18 / 3. szám

19 Eger város népesedési viszonyai az 1886-ik évben. Városunk népesedési viszonyait a lefolyt 1886-ik évben, leg­nagyobbrészt K. N. Egerváros tiszti alorvosának adatai nyomán, az alább következőkben állítjuk össze. Ez egybeállítás nem tel­jesen tökéletes ugyan, amennyiben az Egerben élő görög nem egyesültek, valamint a reformátusok részéről az ide vonatkozó adatok nem állauak rendelkezésünkre; valamint hogy az izraelita hitfelekezetekre vonatkozó adatok is hézagosak; de mindé hiá­nyok oly jelentéktelenek, hogy azok alig számba vehetők, s azért nélkülük az itt közölt egybeállítás, bátran mondhatjuk, hit képét nyújtja városunk múlt évbeli népességi állapotainak. Előre bocsátjuk, hogy városunk lakosságának száma a leg­utóbbi népösszeirás szerint 20,708 lélekszámot teszen. A múlt 1886-ik évben a szülöttek összes száma tett városunkban: 951 lélekszámot. Ezek közöl vallásra nézve volt: fiú, leány összesen lóm. katli. . 426 421 847 izr. (ujh.) 49 35 84 „ (ó-hit) . 9 11 20 Összesen 484. 467 951 A lélekszám-szaporodás tehát, városunk összes lakosság­számának 4.50/o-kát teszi. A halálozások összes száma volt 762. Ezek közöl flnem- beli: 380; nőnembeli: 340, és pedig meghaltak: finemb. nőnemb. összesen 1 évtől 7 éves korig . . . 149 104 253 7 „ 17 72 74 146 17 „ 40 44 36 80 40 „ 50 24 25 49 50-en fölül 77 83 160 Összesen: 380 340 720 Halva szülöttek 42 A halálozások összes száma 762 A halottak közöl vallásra nézve volt: róni. katli. 714; görög n. e. 2; reform. 7; izraelita 39. A halálozások száma városunk összes lakosságának 3.7%-ka. mi eléggé kedvező sziliben tünteti föl városunk múlt évi köz­egészségi állapotait. A haláleseteket előidézett többnyire járványosán, részben szórványosan uralkodó kórnemek voltak, és pedig a rendkívüli mérvű gyermekhalálozásoknál (399. az összes halálozások 52.5%- ka!): vé rszegénység, idétlen szülés, hasmenés, agybántalmak, fog­ő a készpénzes bankot tartja előnyösebbnek. De már ekkor nagy volt a mozgás. Va vrik Endre, kinek arcza. — a kedvencz kal­kulus szakmájába vágó megkezdésénél — örömteljesen kigyulladt, — Gáspá rdy Géza, ki az előnyösebb gáscheft-számitásban összűlt meg, egymás kezéből kapkodták ki a két bank levelét, az alis­pán kivette kezeikből és a megyei számvevőség, mint szakközeg­hez vitte. A referens: Simáczius főjegyző, már úgyis mérge­lődött, hogy a várnagy gyertyákat, és nem szép fénynyel égő lámpá­kat tétetett elébe; most meg. hogy iratai közé kapkodtak, még- jobban boszankodott s mutatni akarta a kalkulust, melyet ő elő­re elkészített. De ez mitsem használt, mert Vavrik Endre és Gáspárdy Géza csak saját kalkulusaiknak adtak hitelt. — Kap­kodták tehát a számvevő és egymás kezeiből az ajánlati levele­ket, csináltak egymásnak is, a számvevőnek is azzal, ha az aján­latokat 40 és 50 évre össze-vissza cserélték, confuziót s egy ne­gyedórába került, mig végre megállapittatott, még pedig szak- értőileg. hogy 5% perczent 12 perczentteí olcsóbb, mint 5 és 3I °t r‘- / 4 lo Ezalatt Danii ovies Pál már nyugtalankodott. Nincs ret­tenetesebb ember a valódi szakembernél, annál, ki szakmáját passióval kultiválja. Észrevette ezt a főmérnök, s vigasztalásul biztosította, hogy miután az ő szakmájába vágó kérdésnél ki­tartott 2 unalmas órát, ő is jelen lesz a még unalmasabb reste de banque-nál. A főorvos fehér fogai közt csak azt morogta: „Ne lennénk csak mi doktorok , majd csinálhatnál utat, ha kolera és más jár­ványos nyavalyák ütnének közmunka-előirányzatodba. Ez alatt felol- vasta Simáczius, hogy a javaslat szerint 600ftban állapítandó mega minimum. Hát a maximum ?—kérdi a főmérnök, mert ő már ahhoz zás, sorvadás, tüdőlob, s néhány esetben torokgyík. — A felnőt­teknél legnagyobb részben: tüdősorvadás, végelgyöngiilés, tüdő- lob, hagymáz, bright-kór, szélhüdés, máj- és szívbajok; idült gyomorhurut. Erőszakos haláleset volt 2; öngyilkosság 4; véletlen esély által kimúlt 5. Városunk értelmiségének köréből a halál a múlt év­ben is bőven kiszedte áldozatait. E körből a lefolyt évben el­hunytak : Énekes Gusztáv, 24 é. bpesti gymn. tanár;. Grónay Rozália, Wolf Adolf 1848/9-iki honvédtörzstiszt neje, 78 é.; Ma rs só Imre kir. törvényszéki biró, 44 é.; Ecsedy László ügyvéd, Hevesmegye volt tiszti ügyésze, 51 é.; id. Simkovics Imre, az egri mélt főkáptalan urad. igazgatója, 74 é.; Párká­nyi Béla József, az egri mélt. főkáptalan apát-karionokja, akad. tiszt, tag, a sz.-István társulat igazgatója, 66 é. ; Horváth Zsigmond, a cisterczi rend egri társházának alperjele, nyug. fő- gymn. tanár 64 é.; Tolvay János, egri polgár, és birtokos- 80 é.; Zöldessy József, Í848/9-iki honvédtiszt, hevesmegyei irodatiszt, 73 é.; Burik Julia, Burik István egri jogakad. ta­nár nővére, 43 é.; Ádám József, egri polgár, 66 é.; Demko- Belánszky Mór, ügyvéd, 43 é.; Miticzky János, birtokos, az egri polgárok Nesztora, 80 é., Lovassy Ferencz, az egri ügyvédi kar Nesztora, 92 é.; Kölln er Francziska, néh. Sut- tagh János gyógyszerész özvegye, 54 é.; Ötöm ős y János, egri birtokos, 83 é.; Bónis Ilona, Burik István egri jogakad. tanár hitvese, 52 é.; Bozik János, Hevesmegye volt tiszti pénztárosa, birtokos, 74 é.; Renn Izidor, az egri servita-rendház nyugal­mazott perjele, 84 é.; Fiilöp József, ügyvéd, Hevesmegye volt alispánja, 71 é. Egybevetve a szülöttek 951 számát az elhaltak 762 szá­mával, városunk lakosságánál a lefolyt 1886. évben 189 lélekszám- szaporodás mutatkozik, mi az összes lélekszám O.80/0-ának felel meg. Különfélék. — Heti naptár. — Kedd, jan. 18. Rk. Piroska — Prot. Piroska. — (t.-o. (jan. 6.) Epiphania — Napkel. 7 ó. 44 p. Napnyug. 4 ó. 37 p. Szerda, jan. 19. — Rk. Kanut kir. vért. — Prot. Márius, Sára. — G.-o. (jan. 7.) Kér. Iván. Csütörtök, jan. 20. — Rk. Fábián és Sebestyén. — Prot. Fábián és Se­best}-. — G. o. (jan 8.) György. Doni. Péntek, jan. 21. — Rk. Ágnes szűz vért. — Prot. Ágnes. — G.-o. (jan. 9. ) Polykárp. Szombat, jan. 22. — Rk. Vincze vért. — Prot. Vincze. — G.-o. (jan. 10. ) Nisszai Gergely. Vasárnap, jan. 23. — Rk. Bold Asszony eljegyzése. — Prot. Imrike — G.-o. 'jan. 11.) Theodor apóst. van szokva, hogy ily görbe dolgoknál, — vagy ha tetszik —vo­nalaknál a maximum is figyelembe jön. Ez a község belátására bizatik. — A főmérnöknek mindjárt a Conchoid egyenlete jutott eszébe, melynek kiindulási minimuma a — nulla, s a maximum végtelen. De eszébe jutott arra, a mit az alispán mondott, hogy t. i. a kinek fáj, az majd felszólal és segítünk rajta, — a Ser- pentum egyenlete, a hol az ordináták és abseissák örökös hul­lámzásnak vannak kitéve, s mosolygott egyet, odakacsintván helyeslő- leg az alispán felé. Az asztal egyik végén ez alatt az alispán állításainak bebizonyítására kedélyes történet meséltetett, egy körorvosról, kinek ámbár évek óta a minimális 400 ft. fizetése van, de aki „elég ügyes módot találni a megélhetésen kívül a szerzés­re is. 0 a körorvosok közt a legszorgalmasabb, a nép szereti, bi­zalma van hozzá s a közegészségügy körében kitűnő. Kár, hogy nem e megyében lakik. A történet következő: Dr. Fenelátta igen ügyes ember volt, de a fővárosban nem kedvezvén neki a szerencse, vidékre ment körorvosnak. Egy falusi patikába menvén, látja, hogy ott gyufát, subixot, pálinkát, mécsbelet stb. is árul a magister chemiae et phar- maciae. — Hát minek ez ? — ez nem patikába való! — Dr. ur! ez tartja fel a patikát, az ur hiába ir recep­tet, tizedik sem csináltatja meg; ha ön adja maga s fizetteti meg az orvosságot, akkor meg eltagadja magát a beteg. Nincs ez a nép betegeskedésre születve, uram; ha ön nem köpölyöz, bo­rotvál, itt ugyan meg nem él. Az orvos e tanács igazságát pár hónap alatt tapasztalta. Vitt tehát magával borovicskát, és paprikás pálinkát, érvágót és kö­*

Next

/
Thumbnails
Contents