Eger - hetilap, 1887

1887-05-24 / 21. szám

1 66 let tartatik, melyre közügyeink és hasznos intézményeink minden előmozdítóját ezennel tisztelettel meghívja Grónay Sándor, h. polgármester. — Előléptetés. Az egri kir. törvényszéknél üresedésben levő jegyzői állásra Bóday Aurél, ugyanottani kir. tszéki aljegyző neveztetett ki. — Az egri lövész-társulatnak, f. hó 1-én tartott megnyitó ünnepélyről csak most vettük a tudósítást. Az ünnep délelőtti 10 órakor vette kezdetét, s lakoma végeztével délut. 2 óra felé nyert folytatást. Volt pedig három rendbeli jutalom; és pedig: I. legmélyebb lövésért 1 db. 10 frankos arany, nyerte Po In­i'eczkyGyula;2 ezüst forint, elvitte B a r s y J ó z s e f; egy ezüst frt. nyerte V a v r i k Endre. II. Legtöbb találásért nyert: P o- lereczky Gyula 10 frkos aranyat, ifj. Murányváry János 2 db. ezüst fitost; BarsyJózsef 1 db. e. frtost. III. Legtöbb fekete találásért: Polereczky Gyula egy db. 10 frkos aranyat, Barsy József 2 db. ezüst frtost, Makay Félix, 1 db. ez. frtost. — Lakoma közben az első poharat M árt o n ffy László ez idő sze­rinti főlövészmester ürítette az egyleti tagok egészségére, azon óhajának adván egyszersmind kifejezést, vajha a lövész-társulat egy más, alkalmasabb helyre költöznék át, mely egyszersmind mü­veit. közönségünknek általános, kedves kiránduló helyévé fejlőd­hetnék. Melegen ajánlja ez óhajtását a t. egyesület tagjainak pár­toló figyelmébe. Csernyus Kálmán Csiky Sándor tiszteletbeli fólö- vészmesterre, Eisenmann Oszkár az újonnan megválasztott fólő- vészmesterre emeltek poharat. — Az egri polgári lövész-egylet f. máj. hó 29. és 30-án, azaz pünkösd 1 és 2-ik napján délután versenylövészetet rendez, a meg­nyitási jutalmak és feltételek mellett, melyre a lövelde tagjai, valamint a lövészetet kedvelők ezennel meghivatnak. Az egylet a jövő jun. hó folytán saját helyiségeiben nyári-mulatságot fog rendezni, melynek tiszta bevétele az egylet helyiségeinek kijaví­tására fog fordittatni. A belépdij személyenkint 30 kr. leend. — Felhívás. Az országos tűzoltó szövetség elnöksége által — a f. év augusztus 19—22-én Fűimében tartandó országos tűz­oltói közgyűlésen, úgy az ezzel összekötött ünnepélyeken a neta­lán még pótlólag részt venni kívánók létszámának f. hó 31-ig ter­jedő idő alatti beküldésére, az egri tűzoltó egylet parancsnoksága is felhivatván, felkérem ennélfogva az igen tisztelt egyleti pár­toló tagokat, hogy amenyiben ezen igen kedvező és jutányos uta­zásban, az egri önkéntes tűzoltó egyletnek jelentékeny számmal való képviseltetésében részt venni óhajtanának, a módozatok meg- tudhatása végett a tűzoltó egylet helyiségében f. hó 26-án csütör­tökön d. u. 6 órakor megjelenni szíveskedjenek. — Eger 1887. május 23-án. Megbízásból. Bukónk* Lajos, alparancsnok. — Az országos honvédgyülés f. máj. hó 19-én folyt le Bu­dapesten a megyeház dísztermében. A gyűlésen 40 honvéd-egylet volt képviselve. A hevesmegyei honvéd-egyletet Burián János képviselte. A gyűlést Tisza László elnök nyitotta meg. Beszé­dében előadta, hogy az alapszabályokat az utolsó országgyűlés határozatához képest módosították. A pénztár mai állása 600 frt készpénz. A menedékházban 34 tiszt, s 65 altiszt s közember van elhelyezve. — Degré Alajos alelnök keményen kikel ama visz- szaélések ellen, melyeket a fővárosban, sőt. vidéken is elkövetnek egyesek a honvédegyesületek javára, honvéd-sirkoszorukra stb. való koldulással. Indítványozza, hogy valahányszor egyes lelketlen emberek, minden meghatalmazás nélkül, nagyobb összegeket gyűj­tenek a régi honvédség nevének és tekintélyének gálád felhasz­nálásával, az országos gyűlés emelje föl szavát ez üzelmek ellen, s tiltakozzék minden eféle koldulások és gyűjtések ellen. Az in­dítvány egyhangúlag elfogadtatott. — Felolvastatott a Bpesten. máj. hó 16-án tartott értekezlet javaslata, mely a honvédmene- dékházba való fölvétel, valamint a honvédsegélyzés módozatait ál­lapítja meg. A határozatok lényege a következő: Minden 1848/9- diki, az illető honvédegyesület által igazolt honvéd, aki vagyon­talan, s a 70 éves kort meghaladta, jogosítva van a menedék- házba való fölvételre, vagy nyugdíjaztatásra. Az elhunyt honvéd­tisztek és honvédek özvegyei, ha igazolják, hogy az 1848—49-ik évben az elhunytak nejei voltak, és vagyontalanok, a férjeiket megillető segélyezésben részesülnek. — A honvédmenedékházba ezentúl főleg volt honvédtisztek fognak fölvétetni, számszerint 70 tiszt, 30 honvéd. — A gyöngyös-patai kerület 48-as függetlenségi pártja e hó f5-én Gyöngyös-Püspökiben tartott értekezletén Kürthy Sándor képviselője iránt bizalmát kifejezve, őt a fölmerült hírekkel szem­ben a jövő képviselőválasztásra jelöltül egyhangúlag fölkérte, mit ő elfogadott. Kürthy Sándor beszámoló beszédét Hatvanban e hó 28-án d. e. 9 órakor fogja megtartani. Köszönetnyilvánítás. Mélyen tisztelt jóakaróim és barátaim, kik szeretett Ilona leányom végeltakaritásához — a közbejött zivataros idő daczára is — megjelenni, vagy más módon részvé­tüket kifejezni, s ez által mély fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, fogadják — családom nevében is — leghálásahb köszönetem nyilvánítását. Eger, 1887. május 17. Énekes Gusztáv. — Gyászhir. F. hó 20-ikán Littman Etelka, Littman Márk, helybeli ékszerész egyetlen 18 éves, hajadon leánya elhunyt. Te­metése tömeges részvét mellett ment végbe. — Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, kik egyetlen leányunk s drága halottunk temetésén való megjelenésükkel, mély fájdal­munk fölötti részvétüket óhajtották kifejezni, köszönetét mond Littmann Márk. — Utczáink kövezete szembetünőleg javul, s ezzel utczáink is csinosabbakká, s a mi fő: járhatóbbakká kezdenek válni, mió­ta elhagyatottságukat szorgalmas városi mérnökünk, Hickmann Károly, szakértő gondjaiba vette. Úgy látszik, utczáink közleke­dési utainak jó karba helyezése kedvencz foglalkozásai közé tar­tozik. Erről tanúskodnak a nemrég általa kiépített Sz.-János,- és Kaszinó- utczák, mig legújabban az Eszterházy-térről a Lyceum északi oldala mellett elvonuló s a nagy piaczra vezető s valóban már járhatatlan, úgynevezett „Piacz-utcz át“ vette pártfogá­sa alá. Ez utcza közlekedési útja, — mint a f. hó 11-ike óta. a városi mérnök személyes fölügyelete alatt serényen folyó előmun­kálatok sejteni engedik, — nemcsak czélszerü, de csinos is lesz. Erre nézve — mint biztos forrásból értesülünk, — a mérnöki tervezet következő: jobb felől, a már elkészített viz-csatornától a lyceum faláig makadamizált, csinos terasse épül, mely, némely tisztább kezelésű élelmi szerek elárusitására igen alkalmas kis piaczul kí­nálkozik. A vízvezeték külső oldalán gömb-ákáczok sora fogja az utczát díszíteni. Balra az alapítványi háztól egész a Steinhauser- féle házig a gyalogjáró asfalttal lesz kiburkolva, úgy szintén a másik oldal gyalogutja is a Palácsikféle üveges bolttól kezdve a Czukor-utczán át egész a Vavrikféle sarokházig (a Nemzeti ká­véházig,) mig ugyancsak a Czukor-utczán a Babies Béla-féle má­sik sarokháztól egész a városházig fog az asfalt-gyalogút, kiépít­tetni. A Piacz-utcza szekérutja makadam-burkolatot kap, s a szükséges vízcsatornákkal és vasrácsos levezető csatorna-nyilá- sokkal fog elláttatni, nehogy, mint eddig történni szokott, esős időben a városház kapuja előtt tó képződjék. A ezukorutezai ház- tulajdonosok óhajtása folytán, az utcza, szűk volta miatt, maka- dam helyett, ki fog köveztetni. — Nem is képzelné az ember, hogy mennyi „szakértő utcsináló“ van Egerben, ha a Piacz-ut- czán végig menve, nem tapasztalná. Alig megy végig ez utczán valamire való ember, aki a munkálat folyamára a helyszínén sze­mélyesen fölügyelő városi mérnökkel szóba ne állana, s jó taná­csokkal el ne látná, hogy ez igy meg amúgy volna jobb, — mi­re Hickmann barátunk, ánglius flegmával egyet pödörve bajuszán, „echt wianerisch“ mond egy „légionárius viczczet,“ — s tovább csinálja a maga dolgát. — Az üldözött borbély. Mulatságos port tárgyalt a napokban a szombathelyi törvényszék. A peres felek Szombathely két is­mert alakja: Heinczmann János vendéglős és Töttössy borbély voltak. A két szomszédot Hazafi Verái János, a „nép költője“ tette pöibeli ellenlábasokká, rémséges „megrovási kalan­dot“ írván a jámbor borbélyról, Töttössy Heinczmannt tartotta a „vers“ értelmi szerzőjének s olyasmit talált róla moudani, hogy Heinczmann rágalmazási port akasztott a nyakába. A tárgyaláson aztán kitört a keserűség a vádlott borbélyból. „Heinczmann ur, —- imigyen panaszkodott a borbély, — már nem egy csúnya dol­got miveit velem. Egyszer magához hivatott, hogy egy előkelő vendégét borotváljam meg. Az úri osztályt magam szokván „ke­zelni“, siettem a vendéglőbe. Benyitok a szobába, hát uram fia, mit látok! Az asztalról három borjúi ej meresztette rám meg­üvegesedett szemeit. — Április elsején jön hozzám egy pinezés, hogy menjek le gyorsan a fürdőházba köpölözni. Összepakolom instrumentumaimat s belépvén a kabinba, ott találom a Heincz­mann — viz hordó szamarát. De még ezt is eltűrtem! Pár héttel később foghúzásra hivatott. Átmegyek, hát Czipók Dorkát találom ott bepityókázva; egy vén asszonyt — hisz úgy is tet­szik ismerni — a kinek már ezelőtt 40 esztendővel mind kihul­lott a foga. De ez még mind semmi, hanem, hogy engem azzal a csavargó bolonddal megénekeltetett, az kihozott a sodromból.“ — Ennél már nem bírta tovább a mulatságot senki a törvénylátó­urak közül. Igazi hahotában azonban csak akkor törhettek ki, mikor a felek kibékülve elhagyták a termet. — 50,000 forintra rúg a Kincsem-sorsjáték főnyereménye, melynek még ezenkívül 4874 nyereménye van, s ez által rendki-

Next

/
Thumbnails
Contents