Eger - hetilap, 1887
1887-05-10 / 19. szám
149 10. §. Vendéglők éjjeli 12 óráig nyitva tarthatók. Ezekben a zenélés éjjeli 12 óráig szabad. Kávé házak. 11. §. Kávéháznak az az üzlet tekintetik, a) a melyben kávé, tea, chokoládé kimérési engedély tárgyát nem képező, szeszes italok, és ezekhez szükséges nedvek, fagylalt, és végre az elősorolt czikkekkel fogyasztani szokott sütemények állandóan kaphatók; b) a melyben legalább egy teke-asztal állandóan a közönség rendelkezésére áll. 12 §. Kávéházak nem nyithatók templomok, iskolák, kórházak és oly középületek szomszédságában, a melyeknek kellő használata ez üzletek zaja által akadályoztatnék. 13. §. Kávéházak éjjeli két óráig nyitva tarthatók, ezekben a zenélés 12 óráig szabad. Kávé mérések. 14. §. Kávémérésnek az az üzlet tekintetik, a melyben kávé, tej, tea, chocoládé és az ezekhez való sütemények kaphatók. 15. §. Kávé-mérések nem nyithatók, templomok, iskolák, kórházak, és oly középületek szomszédságában, a melyeknek kellő használata ez üzletek zaja által akadályoztatnék. 16. §. Kávémérésekben teke-asztalok felállítása, kártyázás és minden egyéb játék tilos. 17. §. A kávémérés esti 9 órakor bezárandó és reggel nyáron 4, télen pedig 5 óra előtt ki nem nyitható. Ezen idő alatt a kávémérő vendéget még zárt ajtó mögött sem szolgálhat ki. 18. §. Pálinka-mérés nem nyitható templomok, iskolák, kórházak, és oly középületek szomszédságában, melyeknek kellő használata ez üzletek zaja által akadályoztatnék. 19. §. A pálinka-mérések este 8 órakor bezárandók és ap- ril hó 1-től szeptember hó 30-áig reggel 4 óra előtt, október 1-től pedig marczius hó 31-*éig reggeli 5 óra előtt ki nem nyithatók. Pálinka-mérésekben a zenélés, valamint ételeknek (akár meleg, akár hidegen) kiszolgáltatása tilos. Büntető határozatok. 20. §. Az a ingadós, yendéglős, kávéházas vagy kávémérő, aki üzletében erkölcstelen életű egyéneket alkalmaz (3) avagy a helyiségeit tisztán s egészségesen nem tartja, a rendőrhatóság által 20 írtig terjedhető pénzbüntetéssel, ismétlés esetén ezenfelül 2 napig terjedhető elzárással büntetendő. A befolyt büntetéspénz a szegényalap gyarapítására szolgál. 21. §. Az a fogadós, vendéglős, kávéházas és kávé-mérő, a ki üzletét az ezen szabályrendeletben megállapított zárórán túl nyitva tartja, az 1879 XL. t. ez. 4 §-a értelmében a rendőrkapitányság által 50 írtig, visszaesés esetében 200 írtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A befolyt pénzösszeg az 1878 t. ez. 27 §-ában meghatározott czélokra szolgál. 22. §. Az a fogadós, a ki helyiségeiben árszabályt kifüggesztve nem tart, vagy ezen árszabályt megszegi, az az 1884-ik évi XVII t. ez. 156 §.-a. b) pontja értelmében az iparhatóság által 50 írtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A befolyt pénzösszeg az 1884 XVII t. ez. 165 §-a értelmében iparoktatási czélokra szolgál. 23. §. Az a kávémérő, ki üzletében teke-asztalt tart, vagy ott kártyázás vagy egyéb játékot megenged, az iparhatóság által 50 írtig terjedhető pénzbüntetéssel, ismétlés esetén ezenfelül 5 napig terjedhető elzárattal büntetendő, a befolyt pénzösszeg az 1884 XVII t. ez. §-a értelmében iparoktatási czélokra szolgál. 24. §. Az a pálinka-mérő, a ki jelen szabályrendelet hatá- rozmányai ellen vét, 30 írtig térjedhető pénzbüntetéssel s ismétlés esetén ezenfelül 3 napi elzárással büntethető. A befolyt pénzösszeg az 1884-ik évi XVII t. ez. 195 §-a érteimében iparoktatási czélokra fordítandó. Zárhat ározat. 25. §. Azok, kik fogadót, vendéglőt, kávéházat vagy kávémérést az 1884. október 1-je előtt szerzett jogosítvány alapján tartanak, üzletük gyakorlásánál a jelen szabály- rendelet határozatait szintén megtartani kötelesek. Eger 1886 szeptember hó 1-én tartott képv. ülésből. Tavasy Antal s. k. polgármester, Dusárdy József s. k. főjegyző. — 1128 (a) Jóváhagyom Budapest, 1887 január 29, a minister helyett Matlekovich. Különfélék. — Dr. Samassa József érsek ur ő exja ez év tavaszán a xniskolezi kerületben kitűzött bérmálási kőrútjának tervezete. I. központ, Diós-Győr. 1887. máj. 21-én szombaton alkonyaikor megérkezés Diós-Győrben. Máj 22-én vasárnap bérmálás u. o. Ide jönnek az ó-hutai hívek is. Máj. 23-án hétfőn bérmálás Hámorban. Ide jönnek az uj-hutai hívek. Délután átmenet Miskolczra. 'II. központ, Miskolcz. Máj. 24-én kedden bérmálás Felső-Zsolczán. Máj. 25-én szerdán bérmálás Görömbölyön. Máj. 26-án csütörtökön bérmálás Sajó-Szt.-Péteren. Ebéd után átmenet Szirma-Besse- nyőre. Máj. 27-én pénteken bérmálás Szirma Bessenyőn. Délután Miskolczra. Máj. 28-án, szünet. Máj. 29-én pünkösd vasárnapján Miskolczon a mindszenti templomban a két miskolezi anyaegyház férfi, s a szirmai fiókegyház mindkét nembeli hívei, máj. 30-án, pünkösd hétfőjén pedig ugyanazon templomban a két miskolezi anyaház nő-hivei fognak megbérmáltatni. Ebéd után indulás Aszalóra. 1887 május hó 31-én kedden bérmálás Aszalón. — Köszönet. Dr. Samassa József egri érsek ő excja, hevesmegyei Márkáz község templomának, a múlt évi jun. 11-én bérmálás alkalmával tett ottani látogatásának emlékéül, saját költségén, Burgfeld Ferencz egri orgonakészito által, egy igen csinos orgonát építtetett. A markazi szegény hívek már tiz éve rakosgatják össze filléreiket, hogy kis templomukat a szükséges egyházi eszközökkel fölszereljék. Legfőbb vágyuk volt még, hogy abba orgonát szerezzenek; mit ők saját erejűkből megtenni képtelenek voltak, megtette a nagylelkű fópásztor, végtelen örömére markazi híveinek, kik érsek ő excja e nemesszivü adományáért a lapok utján is nyilvános kifejezést adnak a kegyelmes főpásztor iránt érzett mély hálájok és forró köszönetüknek. — Dr. Juhász Norbert, cist. r. áldozár, kir. tanácsos, kassai tanker, kir. főigazgató őnsga, az egri cist. r. kath. főgymnásium- nak évtizedeken át érdemdús igazgatója, egy, a magyar oktatás- és növelésügynek szentelt hosszú, áldásdus életpálya után, közelebbről jól megérdemelt nyugalomba lép, s hir szerint, szülővárosába, Egerbe teendi át lakását. A hálás tanítványok ezreinek kegyelete fogja a távozó jeles tanférfiut kisérni! Utódául dr. Du- nay Ferencz, a győri kir. jogakademia tanára, van kassai tankerületi kir^Jőigazgatónak kinevezve. egri főszékesegyház fölszentelésének ötvenedik évfordulója alkalmából, f. máj. 7-én, a múlt. szombaton, e kathedrális templomban regg. 9 órakor ünnepi istentisztelet tartatott, melyen Kozma Károly kanonok ő nsga, fényes papi segédlet mellett pontifikáit. Ez ünnepi alkalomra a templom földiszi- tett főbejáró ajtaja fölött látható volt a székesegyház nagynevű alapitója, néh. Pyrker János László egri érsek megkoszorúzott arczképe; belül pedig a szentélybeli főoltár, s a szószék valá- nak felékesitve. — Ezzel kapcsolatban érdekesnek tartjuk a következő adatokat közölni, melyeket Pócs Péter derék polgártársunk, ki az építkezésnél tettleges részt vett, bocsátott rendelkezésünkre. A templom tervezője volt Hild József, pesti hírneves épi- tő-mester ; magát az egész építést azonban Hild fő-pallérja: S t reime 1 v ö g e r Mihály vezette, s vitte keresztül. A kőfaragó munkákat a helybeli bányabérlők teljesítették, közöttük főkép B e n k o v i c s. Az ácsmunkák nagyobb részét Polereczky Alajos ácsmester készítette. A kupulákat vas lemezzel Fischer nevű gyöngyösi bádogos-mester födte be. Kezdetben a két hajótetőzet palakővel volt födve; födte: Delei egri fedőmester. A fő szobrászati munkákat Casagrande olasz szobrász, a kisebbeket, névszerint az oszlopfejezeteket stb. Bauer szobrász készítette. A belső ékítményeket kifestette Lieb Antal; az oszlopokat márványozták H i r n e r, és Kovács aranyozó. A szentélybeli stallumokat S t a n g e 1 pesti asztalos, — a többi asztalos munkákat, névszerint az ablakokat és a padok egyrészét Oberfrank, — az ajtókat, toronyablakredőket, gyóntató székeket, sekrestyeberendezést, az oltárképkeretek egy részét stb. Pócs Péter asztalosmester csinálta. — A kovács-munkákat H e r i n g József kovácsmester, — a lakatos-munkákat Sörös Ferencz, és P i r k lakatos-mesterek teljesítették. A régi trinitárius templomból az újonnan épült főszékesegyházba áthozott orgonát felállította Rudasy kántor. — A főoltárképet (Sz. János olajba főzése) festette Danhauser, hírneves bécsi festő-művész; a többi oltárképek részint a régi templomból kerültek az újba, részint olasz festők müvei. A harangokat, és órát szintén a régi templomból helyezték át. — Azon idő szerint udvari tisztviselők voltak, kik a templom építésébe kisebb-nagyobb mértékben befolytak : Krá 1 ik, jószágkórmányzó, N ei dhar d t, fő-felügyelő, Szabó Sámuel, építészi felügyelő, Siskovits Mihály urad. főmérnök, Axmann József urad. kasznár. — Udvari papok voltak: Lévay Sándor, érseki titkár, Sisvay Márton, és Grell Gergely levéltáros. — Mindezek közöl mai napság már csak Póts Péter asztalosmester van életben.
