Eger - hetilap, 1887
1887-05-03 / 18. szám
139 1 entés, volt a jeligés levelek felbontása, a szerzők nevének kihirdetése és a jutalmak kiosztásával az igazgató által. A pályázatok sikere meglepő; egyetlen tétel sem maradt meddő. íme a tételek. 1.) „Fejtessenek ki a az antik és modern óda különbségei, a mint e műfaj irodalmunkban egyrészt Virágh, Kazinczy és Berzsenyi, másrészt Vörösmarty, Petőfi és Arany költészetében jelentkezik. — Jutalma Kovacsóczy István prépost-kanonok úr adományából 2 db. cs. arany. A nyertes és megdicsért mű szerzői: Lichtner Ignácz és Bárok József VIII. o. t. 2. Kívántatik egy tetszésszerinti nyelvjárásának vázlata. Kiemelendők a hang-alak- és mondattani, szókincsbeli és frateologiai sajátságok a szomszédos nyelvjárásokkal, de a köznyelvvel szemben is.“ Jutalom az Igazgató úr 2 db. cs. aranya. A dicsérettel nyertes mű szerzője, S z e p e s y Sándor VI. o t. ki a matyó nyelvjárásának adta szorgalmas és talpraesett vázlatát. 3. „Fordittassék magyarra Scheer Vilmos értekezése: Entstehungdes Nibelungenliedes“ Jut. 1 db. cs. arany. Beérkezett 2 mű, de a műfordítás méltókéi, nem ütötték .meg. 4. „Micsoda hatással volt a török uralom hazánk politika, vallási és társadalmi állapotára?“ Jut. Ledniczky Ipoly tanár úr 1 db. cs. aranya. Elnyerte Bárok József VIII. o. t., dicséretet nyert Mázer Lajos Vili o. t. 5. „Vitkovics Mihály irodalmi jelentőségének méltatása akár értekezés, akár emlékbeszéd alakjában.“ Az első jutalmat, a kör 1 db. cs. aranyát nyerte Mázer Lajos VIII. o. t., a másodikat: Berzsenyi müveinek diszkötésű példányát Poncsák György Vili. o. t. — 6. „Kívántatik történeti tárgyú ballada vagy költői elbeszélés“. Az 1 db. 10 frankos aranyból álló jutalmat nyerte Lichtner Ignácz balladája, s dicséretet ugyan az ő költ. elbeszélése. — Megjegyzendő, hogy évközben még 3 pályázat volt. Barta József Vili o. t. egy nemes gondolkodású ifjú 2—2 db. ezüst forint jutalmat tűzött ki emlékbeszédekre Petőfi, Arany és Tompa fölött, amikor is Lichtner, Mázer és Lichtner voltak a nyertesek. E szerint az egész évben 9 pályatétel volt hirdetve, s csak egy maradt kiadatlan. Másik nevezetes mozzanat volt a verseny szavalás, melyben 5 ifjú vett, részt. Nyertesek lőnek: 1) Lipcsey Sándor VI. o. t. ki Shakspere Julius Czeserjából szavalta Antonius beszédét, e hálás, de igen nehéz részletet. Első dija a kör által kitűzött 1 drb. 10 frkos arany. 2) Steiner Ferencz VI. o. t. Sárosy „Ingeburg önszületése napján“ ez. költeményével nyerte a másod jutalmat, a dr. Maczki Valér által kitűzött műlapot, Munkácsy Miltonját. 3) Szapáry József VIII. o. t. Ábrányi Emil kökényével: „Honvédek Sirja fölött“ nyerte a harmad jutalmat, a dr. Négyesy László ajándékozta Katona Bánk bánját. Az évi jelentésből valóba oly eredmény tűnt ki, a mi ritka- szépnek mondható. A tagok elfogadott munkálatai 2 vastag kötetet tesznek ki, 40 vegyes és 21 prózai összesen 61 dolgozattal. Ez eredmény absolute is igen jelentékeny, országszerte ritka; annál feltűnőbb pedig aránylag véve, a mennyiben az egri főgymn. specialis helyzeténél fogva az ifjúság nagyobbik része, a növendéknak? Azt az egy-pár tudatlan firkászt, aki önt, „irodalmi csillagnak“ nevezgeti oly lapokban, melyeket senki sem olvas? Nézzük a dolgot mámor nélkül s a saját természetes színében. Mit nevez ön az ön rendeltetésének? Hogy elviselhetetlen verseket írjon? Vagy oly regények Írása képezi az ön „rendeltetését,“ melyek még azt is nélkülözik, amit az isten a legelső nap teremtett: a világosságot; melyek mindig egyformán végződnek: a hős vízbe ugrik, s a hősnő gyufa-oldatot iszik? A jóizlést arczul ütni; a költészetnek veszett hírét költeni segíteni; kiadókat, megkárosítani ; s bírálókat feszült helyzetbe hozni az igazsággal; az olvasók türelmét örökösen próbára tenni; a családi-élet jogos követelményeit elhanyagolni, s amellett — az örökös virasztással — a testi egészséget is aláásni egy szellemi kór kedvéért: valóban ez gyönyörű rendeltetés. Péter kiöntötte mindazt, ami oly sok álmatlan éjszakát szerzett neki s ami szivét nyomta. Szép nejére e nagyon is őszinte s kissé tán nyers beszéd rendkívüli hatást gyakorolt. Eleinte mérges mozdulatokkal s közbe-szólással akarta elhallgattatni férjét, mikor azonban ez nem sikerűit, székében hátra esve, halványan, rémülten, szó és hang nélkül hallgatta végig. Péter maga is megijedt szavai hatásától. Enyhébb húrokat kezdett pengetni. — Lássa, kedvesem, meg akartam önnek mondani a teljes igazságot. Hiszem, hogy az ön lelkében van egy benső hang, mely nekem igazat fog adni. Önnek lesz elég ereje visszafordulni az úton, melyet ön s az ön lelketlen hízelgői a „halhatatlanság ufjá“-nak szoktak nevezgetni, de mely igazabban az az út, melypapság, el van a körtől vonva, s amaz eredmény tényleg csak 22 működő tag müve. Mivé lenne a kör ha a kispapság is, mely a legjobb tehetségeket számítja sorai közt,, részt vehetne a kör munkásságában! A hatvani ekeverseny. Az ápr. hó 30-ikára és máj. l-ére hirdetett „eke verseny és gazdasági eszközök kiállítása“ Karsai Albert, és Vilmos nagyteleki birtokán, a hatvani vasúti állomás délkeleti sarkán megtartatott. Valóban élvezetes két nap volt azokra, kik ott részt vettek a szemlélgetésben, volt is 1000—1200 látogatója naponkint a versenynek. Az első napon a jury osztályonkint vizsgálgatta a különféle szerkezetű egyes-, kettes-, hármas-, mélyítő-, porhanyitó ekéket, melyek a szószoros értelmében jövő s jelen gazdálkodásunkra döntő befolyással vannak, mert ezen eszközökkel földjeinket úgy javíthatjuk és művelhetjük, amint csak kell. Hazai gépgyáraink meglehetősen voltak képviselve, de külföldiek is versenyeztek. Második napon a reggeli gyorsvonattal megérkezett gr. Széchényi Pál földm. kér. és ipar-minister és gr. Szapáry Gyula volt miniszter, kik szintén nagy érdeklődéssel nézték a munkát, mig a jury az egyes osztályok jegyzőkönyveit felolvastatta, egyesítette, s a versenyzők kitüntetése felett hozott, határozatot. Ekkor a közönség egy része külön vonaton lejebb ment a szolnoki vonalon, megnézendő a rétöntözést, s mikor innét megérkezett, a jury kihirdette a határozatot, mely szerint első helyen a „Schlick-vasöntöde-r ész vény tár saság“ kapta a legtöbb kitüntetést. Kitüntették pedig: aranyéremmel közönséges és mélyítő ekéjét, ezüst éremmel kettes ekéjét, díszoklevéllel és elismerő oklevéllel. Aranyérmet kaptak még Shuttleworth, Sak Rudolf és Pratzner; ezüst érmet H. F. Eckert, Sack K. stb. A kiállított tárgyak mindenikéből tömérdek megrendelések történtek. Különösen szép volt s igen czélszerűnek mutatkozik a magy. kir. állam-vasutak gépgyárában készült, — Fehér Miklós által kiállított — gőzcséplőgép, mely az angol gépekkel a versenyt kiállja. Most már, midőn meggyőződhetünk, hogy gazdasági eszközeinket, kitünően, czélszerüen és olcsón kiállítva itthon is megkaphatjuk, ne menjünk más piaczra, mert amit „nyerünk a réven, odaadjuk a vámon.“ Vályún Illés. Különfélék. — Sterneck Mór lovag, altábornagy, hadosztályparancsnok őexja, az egri helyőrség hivatalos megszemlélésére, tegnap, f. hó 2-án városunkba érkezett. 0 exja a czist.frendház vendége. — Az egri egyházmegye köréből. — Énekes Imre göröm- bölyi lelkészszé, — Vass Imre, makiári káplán, alső-miskolezi káplánná, — Szakács Viktor fegyverneki káplán, sátai káplánná neveztettek ki. nek végén késő megbánás, lelki elégületlenség, a kiábrándulás minden fájdalma, s az elfásult szív minden nyomora várnak önre. Aztán, lássa, az én saját jó okaimon kívül van még egy különös ok, mely engem ily kíméletlen szavakra késztet. Tisztelem s becsülöm a költészetet. A föld legjobb elméi s legmagasabb lelkei foglalkoztak vele. Jótékony s roppant befolyását nemzetek életére s világesemények alakulására, senki sem tagadhatja józanúl. Azok a népek maradtak meg a történelem emlékezetében, melyeknek költői és irói voltak. Krisztust az apostolok könyveiből ismerjük, s Hektort Ho- méros tette vitézzé s ragyogó széppé Helénát. Még a halhatatlan görög istenek is az Iliász által lettek halhatatlanok. Ha Virgil énekei elvesznek, mi sem jut hozzánk Didó nagyszerű szerelméből. Égesd el Horatius ódáit, s a dicső Augustusi halku- fárnak képzelheted el. De azt is tudom, hogy költészet nélkül a jelen sem élhetne meg. Akármily gyakorlati s anyagias is korunk, mégis van szív, melynek örömei vagy fájdalmai vannak; van elme, mely a fellegek közé emelkedik; van lélek, mely vigaszra szorul; van fiatalság, mely édes ábrándokba merül; van honfi, ki lelkesedni tud; van nép, melynek csatadalokra, vagy „Szózatra van szüksége. Mig az emberiség szükségét érzi szivének: költők is lesznek. Még az állatvilágnak is megvannak dalnokai. A költészet szent, mint a népek hite. Meg kell őrizni a tömegek részére, mint a vallásosságot. Mért van mégis, hogy a költészetnek becse vész? hogy tekintélye elhanyatlott? hogy a kor emanczi- pálni akarja alóla magát? Mert költőnek nevezi magát minden rimkovács s minden ideg-beteg. Mert -- amint a műremekek már *
