Eger - hetilap, 1887
1887-04-19 / 16. szám
122 A baj kórisméje után jön annak orvoslása; igen egyszerű. Köteleztessék a belváros területén minden háztulajdonos, hogy házának hosszában mindkét oldali járdát és a közbe eső kocsiutat minden este 9 órakor öutöztesse fel, és 10 órakor söpörtesse össze oly módon, hogy egyik héten az egyik oldali, másik héten a másik oldali háziurak legyenek soron. Reggel 4 órakor pedig mindennap a város szedesse össze a szemetet és vitesse el. A városi hatóság egyéb tényezői mellőzésével emelem szavamat a városi főorvoshoz, ki a belügymiuister intentiójának a közegészségügy emelése dolgában úgy fog legjobban megfelelni, ha képes lesz odahatni, hogy a diszpermetező kocsi penzionáltassék s helyette a közös öntözés kötelezettsége jusson érvényre. Dr. Kohn Jágó. A kaszinó-utczai bazár. Eger város szépészeti bizottsága, múlt szerdán, f. hó 13-án délután szemlét tartott az úgynevezett Generális-laktanyának a kaszinó-utczára szolgáló, s eléggé éktelen fal által köritett udvarhelyisége felett, hová Hickmann Károly, városunk tevékeny tiszti mérnöke, egy, a nevezett utczára nyíló, tiz bolthelyiségből álló bazárt tervezett, s e tervezetét közelebbről benyújtotta a városi hatóságnak, mely azt, fölül vizsgálat és véleményadás végett a szépészeti bizottságnak adta ki. E terv szerint a bazár egyszerű csínnal lenne fölépítendő, s az építési költségvetés 5600 frtra van fölvéve. A tervnek nemcsak az a czélja, hogy a város közepén egy nagy forgalmú, s eléggé dísztelen utasának kissé városiasabb, s díszesebb csilit kölcsönözzön, hanem főleg az, hogy kétségtelenül szép jövedelmezősége által városunk kasszájának a nélkül is sovány bevételeit egy nem épen megvetendő összeggel gyarapítsa, amennyiben a tervezett bazár bolthelyiségei mintegy 1000— 1200 frt.évi jövedelmet helyeznek biztos kilátásba, mely jövedelem a befektetett tőke 19—21 %-ának felel meg. A szépészeti bizottság a tervezetet beható tárgyalás alá vévén, abban a haltérre szolgáló sarokra tervezett két nagyobb bolthelyiség építését helyeslőleg fogadta el; a terv azon részét azonban, mely a kaszinó-utczára nyiló nyolcz kisebb bolthelyiség létesítését projektálta, oda módosította, hogy a nyolcz kisebb bolt helyett, hét tágasabb bolthelyiség építendő, melyeknek min- denike ez által 3 méternyi szélességet nyerne. — A mérnöki terv a bazártető befedésére kátránypapirt hoz javaslatba. A szépészeti bizottság azonban palával ájánlja annak befedését, azon meggyőződésből indulva ki, hogy a kátrányfödél mit sem ér, mint ezt szomorú tapasztalás igazolja az ideiglenes színkör papirfö- délzeténél, mely, alig pár év után már is rongyokban foszlik le, annyira, hogy a színkör tetőzetének zsindelylyel való befödése immár égető szükséggé vált. Volt alkalmunk a városi mérnöki hivatalban többrendbeli kátránypapir födélzeti mintákat megtekinteni, melyek közöl például a 0 számú négyszer oly erős és tartós, mint a 4-es szánni, minővel — tudtunkra — a színkör teteje borítva vau. Bizonyos, hogy a jobb fajtának az ára is tetemesebb, de még mindig jutá- nyosabb a palafödésnél, s azt hisszük, a czélnak eléggé megfelelő. Mellesleg megjegyezzük, hogy a városi mérnöki hivatalban tett látogatásunk egyszersmind alkaimul szolgált az ugyancsak Hickman Károly városi tiszti mérnök által készített, igen csinos és czélszerü vázlatrajzot is megtekinteni, mely ódon városházunknak az ott elhelyezett hivatalok és a modern Ízlés követelményeinek megfelelő módon való kiépítését czélozza. Fájdalom, hogy e terv hosszú időkre csak „pium desiderium“-ként fog maradni a mérnöki hivatal aktái között; de reméljük, hogy valaha majd csak gyönyörködni fognak megvalósulásában — dédunokáink. A Generális-kaszárnyánál történt szemle alkalmából a szépészeti bizottság körében azon igen helyes eszme is fölmerült, vájjon a tervbe vett árúcsarnok helyett nem czélszerűbb volna-e az illető helyre egy tágas laktanyát építeni? Az eszme mindenesetre méltó a bővebb megfontolásra, miután, tudvalevőleg, katonai laktanyáknak annyira hiával vagyunk, kogy a gyakran fölszaporodó helyőrséget bérházakban vagyunk kénytelenek elhelyezni ; a laktanyák jövedelmei pedig minden időben meghozzák a befektetett töke tisztességes kamatát. Sz. E. M. K. E. Az „erdélyrészi magyar közművelődési egyesület“ választmánya, a húsvéti ünuepek után april 12 és 13-án rendkívül érdekes és fontos ülést tartott. Ez ülésre az egyesület választmányának bpesti tagjai közöl is többen lejöttek, névszerint: gr. Bánffy Béla, a képviselőház alelnöke, Bedő Albert, orsz. főerdő- mester, gr. Bethlen Ödön, Horváth Gyula, Orbán Balázs, orsz. képviselők, és Reményi Antal ügyvéd, az egyesület jogtanácsosa. A választmányi ülés legfontosabb tárgyát a segélyezési javaslat képezte. A hetes bizottság által ritka gonddal, lelkiismeretességgel, s részletességgel készített nagy terjedelmű munkálatot dr. Hegedűs István, a hetes bizottság előadója olvasta fel. Ennek első általános részét, mely a hetes bizottságnak a segélyezés iránti javaslat körül követett eljárásának elveit fejtegette, — nagy lelkesedéssel fogadta a választmány. A javaslat második része, mely a nyújtandó segélyekről részletesen szólt, másnap vétetett tárgyalás alá. E gyűlés reggeli 9 órakor kezdődött s délután végződött. Lelkiismeretesen, pontonként vétetett minden község, hova akár a magyar egyházak vaHa csöndesen kipergve rejtekéből. Körülkeringi enyhén a velőt, Akadhat utján oly véreseppre is, Amely rokonszenvvel lüktet feléje, — lm egyesülnek — eszme születik, S ily eszme néha alkotó varázs. De ha az agynak e szülötte vissza Sötét, felhőkbe, ős fészkébe száll, És onnan, meg se sejtve, hirtelen Mint sustorgó villámsugár nyilai le: Megsebzi azt a szivet, azt a vért is, Amelyből éltető hevét merité, — Megsebzi, óh, és mérgezett sebet vág, — — E seb s e méreg — a kétség b’esés. Kétségbe estem müvem sükerén S e mérgezett villám mi volt ? A g ő g. Hiúság és álczázott nagyravágyás. E pillanattól kezdve mit se látok, Csak enmaganf, s az óriás veszélyt, — Veszélyt emitt, veszélyt amott, veszélyt A győzedelmes zászló-csúcson is. Szememre felhő, vak homály borul — — Forrong az agy, forr mérgezett szivem. Mért mérgezőtek háj meg szivemet! ? Itt nem segít, csak gyors határozás. Menj, menj, te hős vezér, óvd a határt, — S te másik ott, légy gát az áradatban, — S te harmadik, s ti mind hű harczosok, Látjátok azt a rémes felleget — Emberfejekkel undok sáska-tábort ? — Merész csapással el kell irtanunk. — — S látjátok azt a bálványt, ki magát Hazánk oltárán büszkén elhelyezte ? 0, azt a bálványt föl kell dönteni! Fogjátok el, ha ül, ha áll, ha fut, Ebben fogamzott minden balszerencsénk. Körém, körém mind, akik híveim ! Az áradattal meg kell küzdeni, — Ott azt, a bérczet meg kell ostromolni, — A vaskorláton át kell rontani! Forgácsoljátok azt a dárda-erdőt, — Zúzzátok össze azt az ágyu-tábort — — Előre! Rajta!-------Késő ! Oh, csak egy Nap késedelme — száz év vesztesége . . ! Betelt a végzet. — Ah, de ezt a hű Maradványserget, e vitézeket E hősi népet meg kell menteni! De hát mikép? Mi eszközzel? Mi áron? — — Távozz, lidércz, távozzál homlokomról! Halántékom miért legyezgeted? Sötét a szárnyad, árnyad még sötétebb . . . S te fásulsz, fásulsz, mérgezett szivem! — — A toll kifordult ujjaim közöl------Kihullt a fegyver bajnokim kezéből — — S amit megírtam,: egy nemzet halála!