Eger - hetilap, 1887

1887-04-19 / 16. szám

122 A baj kórisméje után jön annak orvoslása; igen egyszerű. Köteleztessék a belváros területén minden háztulajdonos, hogy házának hosszában mindkét oldali járdát és a közbe eső kocsiutat minden este 9 órakor öutöztesse fel, és 10 órakor söpörtesse össze oly módon, hogy egyik héten az egyik oldali, másik héten a másik oldali háziurak legyenek soron. Reggel 4 órakor pedig mindennap a város szedesse össze a szemetet és vitesse el. A városi hatóság egyéb tényezői mellőzésével emelem szavamat a városi főorvoshoz, ki a belügymiuister intentiójának a közegész­ségügy emelése dolgában úgy fog legjobban megfelelni, ha képes lesz odahatni, hogy a diszpermetező kocsi penzionáltassék s he­lyette a közös öntözés kötelezettsége jusson érvényre. Dr. Kohn Jágó. A kaszinó-utczai bazár. Eger város szépészeti bizottsága, múlt szerdán, f. hó 13-án délután szemlét tartott az úgynevezett Generális-lak­tanyának a kaszinó-utczára szolgáló, s eléggé éktelen fal által köritett udvarhelyisége felett, hová Hickmann Károly, váro­sunk tevékeny tiszti mérnöke, egy, a nevezett utczára nyíló, tiz bolthelyiségből álló bazárt tervezett, s e tervezetét köze­lebbről benyújtotta a városi hatóságnak, mely azt, fölül vizsgálat és véleményadás végett a szépészeti bizottságnak adta ki. E terv szerint a bazár egyszerű csínnal lenne fölépítendő, s az épí­tési költségvetés 5600 frtra van fölvéve. A tervnek nemcsak az a czélja, hogy a város közepén egy nagy forgalmú, s eléggé dísztelen utasának kissé városiasabb, s díszesebb csilit kölcsönöz­zön, hanem főleg az, hogy kétségtelenül szép jövedelmezősége ál­tal városunk kasszájának a nélkül is sovány bevételeit egy nem épen megvetendő összeggel gyarapítsa, amennyiben a tervezett bazár bolthelyiségei mintegy 1000— 1200 frt.évi jövedelmet helyez­nek biztos kilátásba, mely jövedelem a befektetett tőke 19—21 %-ának felel meg. A szépészeti bizottság a tervezetet beható tárgyalás alá vévén, abban a haltérre szolgáló sarokra tervezett két nagyobb bolthelyiség építését helyeslőleg fogadta el; a terv azon részét azonban, mely a kaszinó-utczára nyiló nyolcz kisebb bolthelyiség létesítését projektálta, oda módosította, hogy a nyolcz kisebb bolt helyett, hét tágasabb bolthelyiség építendő, melyeknek min- denike ez által 3 méternyi szélességet nyerne. — A mérnöki terv a bazártető befedésére kátránypapirt hoz javaslatba. A szépésze­ti bizottság azonban palával ájánlja annak befedését, azon meg­győződésből indulva ki, hogy a kátrányfödél mit sem ér, mint ezt szomorú tapasztalás igazolja az ideiglenes színkör papirfö- délzeténél, mely, alig pár év után már is rongyokban foszlik le, annyira, hogy a színkör tetőzetének zsindelylyel való befödése immár égető szükséggé vált. Volt alkalmunk a városi mérnöki hivatalban többrendbeli kátránypapir födélzeti mintákat megtekinteni, melyek közöl pél­dául a 0 számú négyszer oly erős és tartós, mint a 4-es szánni, minővel — tudtunkra — a színkör teteje borítva vau. Bizonyos, hogy a jobb fajtának az ára is tetemesebb, de még mindig jutá- nyosabb a palafödésnél, s azt hisszük, a czélnak eléggé megfelelő. Mellesleg megjegyezzük, hogy a városi mérnöki hivatalban tett látogatásunk egyszersmind alkaimul szolgált az ugyancsak Hickman Károly városi tiszti mérnök által készített, igen csinos és czélszerü vázlatrajzot is megtekinteni, mely ódon városházunk­nak az ott elhelyezett hivatalok és a modern Ízlés követelmé­nyeinek megfelelő módon való kiépítését czélozza. Fájdalom, hogy e terv hosszú időkre csak „pium desiderium“-ként fog ma­radni a mérnöki hivatal aktái között; de reméljük, hogy valaha majd csak gyönyörködni fognak megvalósulásában — déd­unokáink. A Generális-kaszárnyánál történt szemle alkalmából a szé­pészeti bizottság körében azon igen helyes eszme is fölmerült, vájjon a tervbe vett árúcsarnok helyett nem czélszerűbb volna-e az illető helyre egy tágas laktanyát építeni? Az eszme minden­esetre méltó a bővebb megfontolásra, miután, tudvalevőleg, kato­nai laktanyáknak annyira hiával vagyunk, kogy a gyakran föl­szaporodó helyőrséget bérházakban vagyunk kénytelenek elhelyez­ni ; a laktanyák jövedelmei pedig minden időben meghozzák a befektetett töke tisztességes kamatát. Sz. E. M. K. E. Az „erdélyrészi magyar közművelődési egyesület“ választ­mánya, a húsvéti ünuepek után april 12 és 13-án rendkívül ér­dekes és fontos ülést tartott. Ez ülésre az egyesület választmá­nyának bpesti tagjai közöl is többen lejöttek, névszerint: gr. Bánffy Béla, a képviselőház alelnöke, Bedő Albert, orsz. főerdő- mester, gr. Bethlen Ödön, Horváth Gyula, Orbán Balázs, orsz. képviselők, és Reményi Antal ügyvéd, az egyesület jogtanácsosa. A választmányi ülés legfontosabb tárgyát a segélyezési javaslat képezte. A hetes bizottság által ritka gonddal, lelki­ismeretességgel, s részletességgel készített nagy terjedelmű mun­kálatot dr. Hegedűs István, a hetes bizottság előadója olvasta fel. Ennek első általános részét, mely a hetes bizottságnak a se­gélyezés iránti javaslat körül követett eljárásának elveit fejte­gette, — nagy lelkesedéssel fogadta a választmány. A javaslat második része, mely a nyújtandó segélyekről rész­letesen szólt, másnap vétetett tárgyalás alá. E gyűlés reggeli 9 órakor kezdődött s délután végződött. Lelkiismeretesen, ponton­ként vétetett minden község, hova akár a magyar egyházak va­Ha csöndesen kipergve rejtekéből. Körülkeringi enyhén a velőt, Akadhat utján oly véreseppre is, Amely rokonszenvvel lüktet feléje, — lm egyesülnek — eszme születik, S ily eszme néha alkotó varázs. De ha az agynak e szülötte vissza Sötét, felhőkbe, ős fészkébe száll, És onnan, meg se sejtve, hirtelen Mint sustorgó villámsugár nyilai le: Megsebzi azt a szivet, azt a vért is, Amelyből éltető hevét merité, — Megsebzi, óh, és mérgezett sebet vág, — — E seb s e méreg — a kétség b’esés. Kétségbe estem müvem sükerén S e mérgezett villám mi volt ? A g ő g. Hiúság és álczázott nagyravágyás. E pillanattól kezdve mit se látok, Csak enmaganf, s az óriás veszélyt, — Veszélyt emitt, veszélyt amott, veszélyt A győzedelmes zászló-csúcson is. Szememre felhő, vak homály borul — — Forrong az agy, forr mérgezett szivem. Mért mérgezőtek háj meg szivemet! ? Itt nem segít, csak gyors határozás. Menj, menj, te hős vezér, óvd a határt, — S te másik ott, légy gát az áradatban, — S te harmadik, s ti mind hű harczosok, Látjátok azt a rémes felleget — Emberfejekkel undok sáska-tábort ? — Merész csapással el kell irtanunk. — — S látjátok azt a bálványt, ki magát Hazánk oltárán büszkén elhelyezte ? 0, azt a bálványt föl kell dönteni! Fogjátok el, ha ül, ha áll, ha fut, Ebben fogamzott minden balszerencsénk. Körém, körém mind, akik híveim ! Az áradattal meg kell küzdeni, — Ott azt, a bérczet meg kell ostromolni, — A vaskorláton át kell rontani! Forgácsoljátok azt a dárda-erdőt, — Zúzzátok össze azt az ágyu-tábort — — Előre! Rajta!-------Késő ! Oh, csak egy Nap késedelme — száz év vesztesége . . ! Betelt a végzet. — Ah, de ezt a hű Maradványserget, e vitézeket E hősi népet meg kell menteni! De hát mikép? Mi eszközzel? Mi áron? — — Távozz, lidércz, távozzál homlokomról! Halántékom miért legyezgeted? Sötét a szárnyad, árnyad még sötétebb . . . S te fásulsz, fásulsz, mérgezett szivem! — — A toll kifordult ujjaim közöl------­Kihullt a fegyver bajnokim kezéből — — S amit megírtam,: egy nemzet halála!

Next

/
Thumbnails
Contents