Eger - hetilap, 1887

1887-04-12 / 15. szám

118

ren történt haladásnál fogva e verseny temérdek újat és igy vonzót fog nyújtani a gazdaközönségnek. A hatvani ekeverseny látogatása a gazdaközönségre* nézve igen előnyös és könnyű, mert nagy számú vonat közlekedik Onnan minden irányba, s a versenyt látogató közönség tetemesen mérsékelt lielyárú jegyeket fog használhatni. A versenytér mellétti vasúti restaurant a nagyszámú közönség ellátására berendezve lévén, fennakadás e részben fenforogni nem fog. A rendező-bizottság most már derekasan neki fog a részletes munkának, és úgy a versenytér helyes beosztása, mint a várható nagyszámú közönség ellátása és kényelme érdekében mindent megtesz.

— A tenyészállatvásár, mely Budapesten május hó 7.8. és 9-ikén fog a marha vásártéren megtartatni, az eddigieknél sokkal érdekesebb lesz. Azon körülmény, hogy a vásár egyesittetett, tehát juhon kívül, szarvas-marha és sertés is állítható ki, továbbá hogy a baromfi- kiállításon kívül meg gépvásárral is fog egybekapcsoltatni, ez tenyész-állatvásárunknak egy általános gazdasági kiállítás színezetét fogja kölcsönözni. A bejelentések oly számban eszKözöl- tettek már eddigelé is, hogy a vásártér istállói elégtelenek lesznek, s a juhok és sertések részére külön barakkot kell a rendező bizottságnak felállítani. Különösen gazdag lesz a juhászati kiállítás, melyen a juh-válfajták minden neme képviselve lesz. Hazai hires merino-tenyészeteinken kívül, különösen nagyon sok rambouillet, szövetgyapjas és soisonnais-birkákot állítatnak isi a külföldiek. A bejelentett juhok száma már is felülmúlja az 500-at, s habár voltak évek, midőn e szám túl lett lépve, de az idei év abban különbözik a megelőzőktől, hogy a kiállítók száma sokkal jelentékenyebb, amennyiben egyes kiállítók most nem hoznak oly túlnagyszámú egyfajta állatokat, s ezért a juhkiállitás nagyon változatos lesz, — úgy, hogy a gazda közönség az igényeinek megfelelő anyagot mind fel fogja találni. Legtöbb lesz a franczia irányú tenyészanyag, mi a fésűs gyapjas actualis nagy értékének tulajdonitható. A szarvasmárha-kiá 11 itásban feltűnő lesz a nyugati irányú; magyar fajta marha a szokottnál kevesebb, de simentháli, kuhlandi, olgaui, inthali és angelni marha bőven jelentetett be. Újdonság lesz ez utóbbi, mely a Metternich herezegné biai uradalmából bemutatott schwyzi állatokkal együtt először jelenik meg a tenyészőllatvásáron. A kiállítás e része curiósumot is fog felmutatni ; ugyanis Mauts János újpesti lakos, egy svajczi üsző és szarvas bikától származó 6 hetes bikaborjút fog bemutatni. A borjú anyjával együtt fog kiállíttat ni. A sertés-ki- állításban a kondor szőrű mangoliczán kiviil poland-china, berkshire és yorkshire fajták lesznek kiállítva. A baromfi-kiállításban vetekedni kell hazai tenyésztőinknek a becsi kiállítókkal. A modern fajta tyúkok, pulykák, kacsák és ludak minden változatai képviselve lesznek e kiállításon. — Agép-kiállitáson pedig az újítást képező gépek egész tömege lesz bemutatva. A te- nyész-állatvásár tehát nagyon tauúlságos lesz a gazdákra és érdekes a laikus szemlélőre nézve is. A vásár 3 napig fog tartani a vásár-téren. Belépti dijak, mint rendesen, úgy ez alkalommal is szedetni fognak.

— Nyilatkozat. Alól Írott az „Eger és Vidéke“ hetilap szerkesztésétől a mai napon visszaléptem. — Eger. 1887. április hó 2-án. Schwares Sándor.

— Frantz Lajos kalap- és férfi-divatezikk kereskedését risztéit olvasóink figyelmébe ajánljuk.

— Lefoglalt forgó pisztoly. A verpeléti csendőrség Kozma Mátyás verpeléti lakosnál, házmotozás alkalmával, az ágy szalmájában elrejtve egy „Lefaucheux, Paris 230,606 sz.“ feliratú, igen csinos kiállítású és értékes forgó pisztolyt talált, melyet — miután Kozma Mátyás ló-lopásért már két évi börtönre volt elitélve, s lólopásért jelenleg is vizsgálati fogságban van a miskol- czi kir. törvényszéknél, — a csendőrség lefoglalt, és az egri járási szolgabirónak átszolgáltatott. A pisztoly 12 mmres, értéke

20—25 frt, s a megtartott nyomozásból az tűnt ki. hogy lopott tárgy, mert ily pisztoly igaz utón Kozma Mátyáshoz nem kerülhetett, de különben is Kozma Mátyás közveszélyes egyén. Az egri j. szolgabiró által a pisztoly elkobzása, országos körözteté- se, s aztán esetleg elárvereztetése, elrendeltetett. Czélszerü volna, ha e közleményt a napi lapok is átvennék, mert ez által véletlenül valamely bűntény is földerülhetne.

— Rendőri hírek. Losonczi Rózái férj. Deli Mihályné egri lakos földmives, Radios Mária férj. Kovács Jánosné szinte egri lakos földmives napszáraosnőt a nagyheteken szobatisztogatónak fogadván fel, a ház kulcsait reá bízta, ez az alkalmat felhasználván, a szobában lévő fiókot felnyitotta, s onnét 3 db. 10 frtost és 23 db. I frtos tallért tolvajlott el. A rögtöni nyomozatnak sikerült azonban a tettest kideríteni, s a meg nem talált 30 frt átvétele mellett, a fény. törvényszékhez átkisértetni. — Kémény tűz ütött ki f. hó 6-án délután 2 órakor a kapta lan- úteza 681-ik sz. házban, de a rögtöni segélynek sikerült azt elfojtani. F. évi április 11-én éjjel ismét a harangok vészjelzése riasztotta fel nyugalmából a lakosságot, a tűz a Sáncz-negyedben lévő Gál Jánosné-féle házban ütött ki s azt elhamvasztotta: továbbterjedését sikerült a tűzoltók erélyes működésével megakadályozni.

Tutti frutti.

Gál Szutyi eltűnésének rémtörténete, s találkozása LörinczfiveL

Nagy b őj t i elm é 1 k ed és.

Tartja: Ábrahám a Sancta Clara, junior.

Mottó: Házain földem, szőlőim valónak,

Ezekből mármost semmit sem bírok’ Sőt énekeltem az úi szüreteknél Egykor tulajdon hegyem oldalán,

. Bor, barátság és szeretet baráti! Mosolygjatok az aggastyán dalán

Bérunger után Petőfi.

Szép márcziusi délután volt, midőn e théma fölött elmélkedve, Grónay Sándor pinezéje felé ballagtam, mely arról nevezetes. hogy a solid-kávéházakat és korcsmákat rendesen nem látogató úri ember, pár vidám óra eltöltése után, úgy átszellemülve szokott onnan haza térni, hogy a lábak, szolgálatuk felesleges voltát érezve, nem egy-könnyen tehetők azon helyre, melyre tétetni száu- dékoltatnak. s az ember haza felé menve, inkább táuczol. mint sétál. Felséges kedélyállapot! Mily gyönyör a különben konokul egy helyhez ragadt csillagokat tánczolni látni! - A vasúton túl utolértem egykori vinczelléremet. — egy becsületes öreg, kisér- tethivo exkatonát. a mint kapájával a vállán, — mely ez egri földmivesuek ép oly nélkülözhetleu kísérője, mint az egri asszonynak a puttón, mely nélkül szőllőbe menni szégyennek tartja — le a Tihamér felé bandukolt.

Amint oda értünk, hol Gál Szutyi egykor szőlleje felé az országúiról le szokott térni, eszembe jutott szegény Szutyi. Arról kezdtem Jánossal beszélni, hogy vájjon mit tart Szutyi eltűnéséről ?

— Uram! elvitte elevenen az ördög.

Mosolyogtam.

— Agyonütötték azt János!

— Nem azt uram! miért ütötték volna? Pénz nem volt nála. ingyen meg nem ütnek agyon senkit. Elvitte az ördög. Sok árvát és özvegyet megrontott ő éltében! Ez, uram,a legnagyobb bűn, és ha az ilyen ember éjfélkor a kereszt-ut közelébe vetődik. bizony elviszi azt az ördög szépen. — Nagy mája is volt, jót lakmároznak pokolban belőle.

Felkaczagtam.

— Maga az ilyesmit elhiszi János?

— Miért nem? Ha Illést felvihették az angyalok ép testtel, mert jámbor volt. miért ne vinné az ördög saját gyermekeit, kiket oly szorgalmasan dajkált, lmza ?

Ismét, mosolyogtam. Elváltunk.

Kilencz óra volt. midőn haza értem. . A szél feltámadt, az idő havazóra változott át. ..Hol a, boldogság mostanában? Barátságos meleg szobában.“ Begyújtottam. Lefeküdni még korán levéli. olvasni kezdtem Nordenskiöld éjszak-sarki utazásaiban. Tudja Isten, nem ízlett az olvasás. Egy karosszékben, melyben dédapáim is sok siestákat tartottak, foglaltam közel kandallómhoz helyet, a lámpát eloltani, s a tűz által megvilágított szoba félhomályában, pipára gyújtva, elmélkedtem az emberek nézetei bi- zarrsága fölött.

Régen volt. az igaz, midőn a szép nők gondolatait Cumberland módjára kitalálgattam, a miért több mint egy szép nő azt monda: „Ön valóságos clairvoyant. — Azt, hogy kedves, szeretetreméltó clairvoyant, hozzá gondolták. — fölösleges lett volna mondaniok. hiszen olvastam gondolatukat. Ma már nem gondolnak olyasmit, sőt nem is. foglalkoznak becses személyemmel, s ezt rosszul teszik. Ismerem gondolatukat, tudom, miért teszik. Csalódnak, mert nem mindig az uj czégérnél kapni ám jó bort; de hát ők nem tudják, nincs Cumberland-tudományuk. Kárát vallják, sokat veszítenek, nem tehetek róla.

v