Eger - hetilap, 1887
1887-04-12 / 15. szám
15-ik szám. 26 -ik év-folyam 1887. Április 13. Előfizetési dij: Egész evre . ő frt — lu Félévre . . 2 rt 50 „ Negyed évre. t „ 30 „ Egy hónapra — n 45 „ Egyes szám — >» 12 „ EGER* Hirdetésekért minden 3 hasáhozoit petit sorhely után (>, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nvilttérben egy peiit- sorhelyért 15 kr. rizetendö. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Kifizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztöseg (Baktai-ut, Exingerféle ház.) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési d'í előre fizetendő. Iparügyünk. (II. befejező czikk.) Előkelőbb s műveltebb iparos polgártársaink már régidő óta belátták egy iparos-társalgó kör. egy polgári kaszinó-féle létrehozásának szükségességét, s végre, az akadályok gondos leküzdése után, nem rég meg is alakitották azt. De midőn kezdeményező polgártársaink e derék és nagy fontosságú társadalmi egyesületet létrehozták, tisztában kellett lenniük az iránt is, hogy az eféle iparos-köröknek nem csupán a szórakozás, és mulatás, illetve a szórakozással egybekötött egyéni társadalmi művelődés a czéljok kizárólag, hanem mindenek fölött első sorban legfontosabb feladatuk közé tartozik, hogy minden, az ipar általános fejlődését, szellemi, s anyagi emelkedését ezél- zó. az ipari előhaladás érdekeit elémozditni hivatott eszmék, tervek. intézkedések e testület köréből induljanak ki, itt képezzék, hasznos, vagy czélszerütlen voltuk fölött, a közmegbeszélés tárgyát, s ha a gyakorlati itélőszék előtt czélirányosaknak, hasznosaknak mutatkoznak, e társulat kebeléből nyerjenek életet, e társulat h ózza azokat létre, intézkedjék fölöttök, s őrködjék, nehogy elfajuljanak. Sok szép, nemes és hasznos feladat vár e téren, derék iparos egyletünk kebelében, a megoldásra. Nincs kétségünk benne, hogy ezt tudják, értik, érzik, s helyesen felfogják azon tisztelt polgártársaink, kik az egyesület élén állnak, kik, tapasztalatdúá, és kiváló műveltségű elnökükkel együtt, nagyrészt sokat tapasztalt s világ látott férfiak, kik ismerik hazai iparunk előhaladá- sának jól felfogott érdekeit. Ez egyesület kebelében kell tehát életet nyernie az uj ipartörvény által körülírt általános ipar- testületnek is. S reméljük, hogy létrehozása nem is fog sokáig váratni magára. Nem kevésbbé fontos feladatához tartozik iparos körünknek az. hogy a városunkban nem rég az uj törvény értelmében megindult iparos-oktatást is éber figyelemmel kisérje, s annak emelésére saját tekintélyét is mérlegbe vesse. Nagyon szép, nemes, és a jövőre nézve kiszámithatlanul hasznos hatást fog gyakorolni e téren, például záró-vizsgálatok alkalmával, ösztöndíjak s jutalmazások által. — De ami még ennél is fontosabb, főképen ki kell terjesztenie figyelmét különösen nálunk az iparos tanulók erősen meglazult erkölcsi állapotainak megjavítására. Hogy erről valaki meggyőződjék nem kell egyebet tennie, mint az úgynevezett. „Kacsapart“-on haladnia oly alkalommal, midőn az iparos tanulók csoportonkint mennek az iskolába, vagy onnét csapatokban kirohannak. Nem is említve azt, hogy az ott járó-kelők minden lépten-nyomon ki vannak téve a meglökdöstetésnek, az összevissza, eszevetten rohanó, semmit nem tekintő, senkit sem kímélő kamaszok által, az az éktelen orditozás, és veszekedés, de főleg az a mocskos és trágár, s többnyire éktelen káromkodással saturált beszéd, mely t ajkaikról szakadatlanul aláömlik, immár annyira botrányos, és botránkoztató, hogy azt a közerkölcsiség érdekében soká tűrni lehetetlen. Ezen az ipariskola nem segíthet, mert fegyelmi hatásköre az iskolatermekeu kívül nem terjed. Drastikus módon, rendőrileg lehetne rajta, gyorsan, de csak időlegesen segíteni. Ezt azonban nemcsak nem sürgetjük, de csak a legutolsó szükségben kívánjuk alkalmaztatni, mikor már egyéb orvosság nem használt, mert a rendőri beavatkozás itt olyan gyógyszer, melyről azt tartja a latin példaszó: „Medicina pej or morbo.“ — Azon erős meggyőződésben vagyunk, hogy iparos körünk, mint társadalmi egyesület, épen társadalmi utón segithetue leggyökeresebben e ragály- kint mindinkább elharapózó erkölcsi baj kiirtására, s nincs is kétségünk benne, hogy jelen felszólalásunkat megszívlelve, mielőbb meg fogja találni a legalkalmasabb, s leginkább ezélhoz vezető utakat és módokat, melyek által e baj minél hamarabb s minél gyökeresebben orvosolható leend. Igen szép jelszavuk az egri iparos polgártársainknak, hogy „Isten áldd meg a tisztes i par t.“ Nagyon szép, s jellemző : a tisztes ipar munkájára Isten áldását kérni. De mi, erkölcsi alap nélkül, „tisztes“ ipart nem tudunk képzelni. Az erkölcsi alapot pedig a serdülő korban kell az ifjú szivébe plántálni, mert igaza van a nagy rómainak: „Quo semel imbuta, recens servabit odoréin testa diu.“ A tanulókorukban elerkölcstelenedett, elfajult iparosokból kerültek ki az ipar. s a nemzetek átkai: a socialis- ták, anarchisták, s több eféle jó mákvirágai a mai társadalomnak. „Mindennek alapja a tiszta erkölcs, — mondja koszorús költőnk, — s ha az elvész, Róma ledől s rabigába görnyed.“ Egy iparos. A sorozás Hevesmegyében. V. Az eddigieknél jóval kedvezőbb eredményűvel tartatott meg a sorozás Gyöngyösön és a hatvani járásban, amennyiben Gyöngyös városa tényleg elövezetett hadköteleseinek 23%) a. hatvani járásban pedig az elővezetettek több mint 22-5% vált be katonának ; — s bár mindkét járásban a múlt évről felmaradt tartozás fedezve nem lett, mindazonáltal az eredmény nem vártnak mondható. Gyöngyös városának állítania kellett volna az ujonczju- talék javára 82, a póttartalékba 18, s a honvédség részére 10 egyént. Az állítási lajstrom 4 korosztályába jogosan volt felvéve 398 ember, ezek közöl mint családfentartó ideiglen felmentetett 4, a sorozásnál meg nem jelent 63. A tényleg elővezetett 331 egyén közöl 54 besoroztatott az ujonczjutalékba, 22 pedig a honvédséghez, 28 felülvizsgálatra küldetett; — 44 volt kicsiny, 181 egyén testi fogyatkozás miatt
