Eger - hetilap, 1886

1886-03-09 / 10. szám

78 Irodalom és művészet. — Shakspere összes müveinek pompásan illustrált kiadásá­ból vettük az I. füzetet. — „Shakspere jó fordítása a leggazdagabb szépirodalomnak is felér legalább felével“ — mondá Vörösmarty negyven évvel ezelőtt. Azóta, Tomory áldozatkészségéből, a Kis- faludy-társaság gondozása alatt s legkitűnőbb műfordítóink hozzá­járulásával, a magyar irodalom birtokába jutott a teljes Shaks- pere-nek, oly jó fordításban, a milyen tőlünk csak telt, s a mely talán még ötven évig is ki fogja elégíteni irodalmunk és közön­ségünk igényeit. E teljes magyar Shakspere-kiadás tulajdonjogát, a fordítók igénye fentartásával, Ráth Mór szerezte meg a Kisfa- ludy-társaságtól. De a nemes becsvágyó kiadó nem éri be azzal, hogy a kész szöveget terjeszsze, most a legkitűnőbb angol illuszt­rált kiadás mintájára s annak eredeti képeivel, díszes király-ne- gyedrét alakban, hasábosán, a szövegbe nyomott és külön lapokat képező illusztrácziókkal bocsátja közre a teljes Shaksperet, hogy a legnagyobb költő halhatatlan alakjai ábrázolatokban is bevésőd­jenek emlékünkbe, s a szöveg által felköltött képzeletünknek a képírás is segítségére jöjjön. A Cassel-íéle londoni kiadás világ­hírű képeivel a nagy mű mintegy száz füzetben jelen meg, a mi előre láthatólag hosszabb időt fog igénybe venni, de épen ez köny- nyiti a megszerzést is. Minden tüzet 16 oldalt vagyis 32 hasábot foglal magában, s egyremásra két nagyobb, egész oldalt elfoglaló és külön lapon levő s 2—3. szövegbe nyomott képet foglal magá­ban. A szöveg a Kisfaludy-társaság kiadásabeli, de a fordítók ál­tal átnézve, s a hol szükséges, kiigazítva (a minek a megjelent első füzetben is már látjuk nyomát). E fordítás, melyben legna­gyobb költőink is — Vörösmarty két, Petőfi egy, Arany János három darabbal — jelennek meg, azon kivül jelesb müforditóink (Lévay, Szász, Győry, Greguss, Arany László, Rákosy Jenő stb.) hozzák meg Shakspere-kultuszuk áldozatát: a gyönyörű kiállítás s a remek képek által bizonyára csak nyer becsében, s a leg­szebb és legbecsesebb díszévé válik bármely asztalnak és könyv­tárnak. A nagy vállalat hat kötetre lesz beosztva. A két első­kötet a nagy tragédiákat (Othello, Lear, Hamlet stb.) s a követ­kező kettő a színmüveket és a vígjátékokat, az utolsó kettő az angol történeti drámákat foglalja magában. Az illusztrácziók száma körülbelül 600. Minden egyes füzet ára 40 kr. A kiadás becsét emelni fogja még a minden egyes darabhoz járuló bevezetés, s azt kisérő magyarázó jegyzetek, Csiky Gergely tollából. Nem szakemberek számára való kritikai, nyelvészeti vagy aesthetikai tanulmányok, hanem a nagy olvasó közönségnek szánt népszerű fejtegetések, melyek arra valók, hogy a homályosabb helyek ér­telmét megkönnyítsék, a drámák külső történetét, keletkezésük, első kiadásuk idejét, valamint forrásaikat megismertessék. — Az épen megjelent első füzet, az Othellóhoz irt nyolcz lapnyi bevezetést s a nagy tragédia két első felvonását foglalja magában s a leg­benső sugallatot követve Írták le azt, a mit igazán éreztek, mi­kor még örültek egymásnak, közös barátsággal enyhítették pályá­juk nehéz küzdelmeit s nem igyekeztek egymást megölni szájas- kodó ócsárlással, de nem is engedtek lábra kapni üzérkedő, ha­mis érdemet. Zalár, a ki jelenleg Hevesmegye főjegyzője, kis pap volt, 'Párkányival együtt, mikor Petőfi Egerbe érkezett. Nemcsak köl­temény, a nagy költőnek életrajza is szól egri látogatásáról. Zalár és társai nem akarták hinni, hogy a magát Petőfi­nek bemutatott fiatal ember csakugyan Petőfi. Tél utolja felé, hideg idő járt, midőn bekopogtatott az egri szemináriumba. Bokán felül érő, foszladt nadrág, rongyos czipő, foltos katonaköpönyeg volt rajta. A köpönyeget még a szobában sem vetette le, mert pem volt tisztességesebb kabát alatta. Mikor már neki melegedett a kispapok között, szavalni kezdett oly tűzzel és bensőséggel. hogy megingatta a kétkedőket, a kik nem hitték, hogy csakugyan ő az. De mégsem bizonyosodtak meg előbb azonosságáról, inig Petőfi este meg nem irta „Egri hangok“ czimü költeményét, az utolsó versszak kivételével, melyet már Pesten fejezett be. Ekkor már nem kételkedtek többé, hogy csakugyan Petőfi az uj czimbora. A szabadságharcz után Zalár, Vörösmarty, Vachott »Sándor és Bajza társaságában bujdokolt egyideig. Vörösmarty kesergett; kedélyét lesújtotta a nemzeti gyász, mely végre erejét is meg­törte. A mint tudjuk, nem igen irt már az ötvenes évek után ; a Vén czigánynyal pedig leszakította kobzának húrjait. Vörös­marty e bujdosás alatt nagyon összekocczant Vachottal, a ki vé­delmezte Görgeit, mig Vörösmarty árulónak tartotta. A beszédben magasb igényeknek minden tekintetben megfelel. Óhajtjuk, de re­méljük is, hogy a nemes becsvágytól indított kiadó, kinek, mint maga vallja, — „e kiadás annyira szivén fekszik, ki arra évek óta készül, s kinek ez, Arany munkái mellett, legnagyobb ambi- t.ióját képezi“ — anyagilag sem fogja megbánni, hogy e költsé­ges kiadásba fogott; de óhajtjuk azt is, hogy az a szava ne tel­jesüljön, mely szerint e kiadás „valószínűleg zárköve is lesz te­vékenységének“ ; sőt inkább merítsen belőle új kedvet és erőt még több hasonlóra!" A derék „Franklin-társulat“ kiadásában Bpesten, közelebbről a Gyulai Pál által szerkesztett „Olcsó kön y vtár“-ból a kö­vetkező kötetek jelentek meg: „Bevezetés a XIX. század történetébe.“ Gervinustól. Ara 50 kr. — „Olasz költőkből“ ford. Radó Ant. Ara 50 kr. — „Laelius. A barátságról“ M. T Cicero. Ára 20 kr. — „Berliehingeni Gottfried, a vaskezü.“ Goethe. Ára 50 kr. — Pellico Silvio: „Börtöneim.“ Ara 50 kr. — „A pápák síremlékei“ Gregorius F.-től. Ara 30 kr. — „Az olasz művészet bölcseleté,“ Taine H. A.-tói. Ara 20 kr. — „Az hires neves Tholdi Miklósnak jeles cselekedeteiről és bajnokságáról való história,“ Ilosvai Selymes Pétertől. Ara 20 kr. A becses vállalat, már rend­kívüli jutányosságánál fogva is, nagyon megérdemli a t. olvasók pártolását. Az „Egyetemes reyénytár‘ (a derék vállalkozók: Singer és Wolfner bpesti könyvárusok — Andrássy-ut 10 sz. — kiadása) 10 — 11-ik kötete, „Lise Fleuron“ ez. alatt Ohnet Györgytől, a „Vasgyáros“ hírneves szerzőjétől hoz egy igen érdekfeszitö re­gényt, melyben a párisi módéin szinész-életet, s a coulissák tit­kait megkapó élénk színekkel, s vonzó elbeszélés keretébe fog­lalva ecseteli. Ohnet különösen a jellemek festésében mesteri tol­lal rendelkezik, minek jelen regénye is fényes tanúja. A csinos kiállítású, s piros kötésű müvek ára kötetenkint 50 kr. Nemcsak érdekes tartalma, de rendkívüli olcsósága is élénken ajánlja a de­rék vállalatot. — Táborszky és Parsch bpesti müárusok kiadásában, köze­lebbről megjelent: „Az eleven ördög“ négyes, Konti J. hason- czimü operettjének kedvelt dallamai után zongorára szerzé Klepsch Károly. A csinos kiállítású s élénk zenemű ára 1 frt. Különfélék. — Heti naptár. — Mart. 9. Kedd. Rk. Francziska. — Pr. Adelhaid. — G.-o. (febr. 24.) János. — Napkel. 6 ó. 33 p. Napnyiig. 5 ó. 51 p. Az egervidéki jót. nőegylet álarczos és jelmezbálja, a törzs- kaszinó termében. oly fukar Vörösmarty ilyenkor egyszerre bőbeszédűvé, indulatossá lett s összeveszett Vachottal. Bajza hallgatott. Hogy kinek a pártján volt, azt nem rég Zalár Beniczkyné által tudta meg, a ki azt állítja, hogy atyja Görgei elítélésében Vörösm artynak vé­leményében osztozott. A várban beszélte ezt nekünk Zalár. Én nem tévesztettem el szavát, de szemem mind a mellett nem a beszélőre, hanem a régi dicsőség megmaradt emlékköveire, a várfalakra s a szemközt elnyúló Al-magyar hegyen járt, a hol török ágyuk állottak 1552-ben. Előbb már Négyesi László tanár volt szives bennünket ka­lauzolni, mert Zalár, dolga miatt csak későbben jött utánunk. Még nem éreztem romladékok közt azt az élénk izgalmat, melyet ezek a romok keltettek most bennem. Nem is rom, hanem egy eleven kép állott előttem A légi Várbeli székesegyháznak csak egy oszloptalpa áll még. rajta Szent-István szobra. S ez egy oszlop elég arra, hogy kiépüljön egy pillanat alatt a nagy temp­lom, lángban álló csúcsos tetejével, ledülő tornyával, előtte a zsi­bongó, harczi kiáltásoktól feltüzelt védő sereg, a meredek falakon az ostromlók, rivalgók 'ömege. Egy kis sziklagát a rohanó ten­gerár ellen. Csatakigyók, bombavetö mozsarak szórják a kis se­regre pusztító tekéiket. A golyók nyomai még ott vannak egy épen maradt falon; mint egy himlőhelyes arcz, élénken beszél a fal a fölötte viharzott veszedelemről. A fal tövében kis kápolna, benne Dobó síremléke, mellette török ágyúgolyók gúlája, egy kis ágyú, melylyel a magyarok viszonozták hajdanában a várba küldött halálos izeneteket.

Next

/
Thumbnails
Contents