Eger - hetilap, 1886
1886-12-28 / 52. szám
417 Ezzel kapcsolatban az egri érs.-lyc. jogakad. polgárok körében alakult Olvasókör is tűzött ki. f. é. decz. 6-án tartott ülésében három pályakérdést, melyek a következők: 1.) „A gyermekhalandóság okai és arányai hazánkban“. — 2.) „Fejtessenek ki a főbb államformák elvei: melyiket tartja szerző ezek közöl a legtökéletesebbnek, és miért?“ — 3.) „Kívántatik a halálbüntetés érvei- és ellenérveinek szabatos előadása, s kritikai fejtegetése.“ — E hái'om utóbbi pályatételre a pályadijakat a jogakad. Olvasókör, dr. Szolcsányi Hugó jogakad. rend. tanár, és Loór Ferencz, egri jogakad. polgár tűzték ki. — Földváry Kálmán, megyei jegyző, az „Eger és vidéke“ ez. helyi lap szerkesztője, e lap szerkesztésétől a folyó év végével visszalép. — Földváry Kálmán élénk tollát, lapunk korábbi évfolyamaiból, t. olvasóink is ismerik. Most újból Ígéretét, bírjuk t. barátunknak, hogy uj évtől kezdve, mint az „Eger“ lielmu i) k aJ~á r s a, lapunk terén fogja journalistikai munkásságát folytatni. — Az egri kath. legényegylet tagjai karácsony első napján a Lehmann-féle „Betlehemi csillag“ czimű, 4 felvonáséi, énekes karácsonyi játékot adták elő saját helyiségükben, belépti-dij nélkül. A közönség egészen megtöltötte a kis termet s mindvégig érdekkel nézte a csinos előadást. Kár, hogy a szereplők igyekezete sokszor hajótörést szenved a helyiség szűk és alkalmatlan voltán s a színpad kezdetlegességein. Különben a darab jól sikerült, a solok, duettek, s különösen az „Elhagyva messze hazánk“ karének, szintén igen jól mentek. — Újév napján, d. u. 4 órakor ugyanezen darab fog ismételteim. Ajánljuk az érdeklődők figyelmébe. — Hymen. — Dr. Alföldi Dávid, fiatal ügyvédi karunk egyik kiváló tagja, lapunk derék munkatársa, múlt vasárnap, f. hó 26-án váltott jegyet Engel Ilona kisasszonynyal, Engel Jakab kömlői birtokos szeretetreméltó, müveit leánykájával.-- Gyászhir. Renn M. Izidor servita rendű aranymisés áldo- zár, a rend legidősbje, az egri servita rendház nyugalm. perjele f. hó 27-én. 83-ik életévében Egerben elhunyt. Temetése holnap, e hó 29-én regg. 9 órakor megy végbe. — Az egri athletikai club f. hó 27-e helyett 30-án d. u. 5 órakor tartja közgyűlését a megyeház kis-termében. Az alapszabályok e határidő feljegyzése mellett a tagoknak megküldetnek. — A kölni hírneves vonós-négyes, jövő 1887-ik évi márczius hó folytán hazánkban hangverseny-kő rutát szándékozik rendezni s — mint magán-utón értesülünk, — ez alkalommal városunkban is tervez egy hangversenyt, — Tudomásunkkal a csak nem rég keletkezett, s már is nagy hírnévre emelkedett Hubay- Popperféle budapesti vonós-négyes is ez idő tájban készül városunkban hangversenyezni, — s igy bő alkalma lesz zenekedvelő müveit közönségünknek magasabb műélvezetben gyönyörködhetni. — A gyöngyösi kaszinó-társulat, múlt vasárnap, f. hó 26-án ülte meg öt ven éves fönállásának jnbiláris ünnepét. Ez alkalomból Káplány József „A gyöngyösi kaszinó ütvén igazolnák. Seume 13 világtalan növendékkel tett ilyetén kísérleteket, s 630 esetből 386-szor sükerült a szilieket eltalálniuk. Vermasten, a vak orgonajátszó, s a világtalan Batzko, — mint saját életiratában állítja, — szintén képesek voltak a színeket megkülönböztetni. Grimaldi beszéli egy vakról, hogy ez egy tarka selyem szövetben minden egyes szint határozottan megjelölt. Ugyan ezt állítják a vak orembergi Eugelbert Lajos herczegről is. Hoane Encyclopediájában egy vak nőről tétetik említés, ki nemcsak a legfinomabb szálak színeit meg tudta nevezni, hanem azokból a legfinomabb kézimunkákat is készítette egyszersmind, stb. — Könnyű belátnunk, hogy a világtalanok tapintásának amaz érzékidé, mely által a tárgyak szineit meg tudják különböztetni, korán sem szinérzéklet, melyet a fény közrehatása folytán egyedül az ép látószerv képes létrehozni, hanem rendkívül érzékeny és gyakorlott tapintás által való fölismerése amaz igen finom különbségeknek, melyeket a tárgy, például valamely szövet, fölszinén a különféle színek, tulajdonkép a festő anyagok előidéznek. A tapintás az igazi látást sohasem helyettesítheti. Épen a vakok példája tanúsítja legszembetűnőbben ama vélemény téves és helytelen voltát, hogy a vakon szülöttek már természettől fogva tökéletesebb tapintó érzékkel bírnak, mint az ép látók, s hogy a világtalanoknál az anyatermészet a tapintásban pótolta ki azt, amit tőlök a látásban megtagadott; mert a vakok csak kényszerű és hosszas gyakorlat, föképen pedig okszerű, buzgó tanítás és türelmes tanulás által érik el tapintó érzékök fejlettségének ama éves múltja“ czim alatt, egy kis füzetben irta meg a nevezett casinó-társulat rövid történetét. Ebből tudjuk meg, hogy a gyöngyösi kaszinó alakításának eszméje 1836-ban Kelemen István őrnagy házánál, ama kisebb társas körben merült föl, mely a nevezett őrnagy házánál már 1834. óta fónállt, s 2 frt 30 kr. tagsági dij, 20—30 tag részvéte mellett, „fiók-kaszinó“ név alatt tartotta esténkint társas összejöveteleit. Az eszmét gyorsan követte a tett. A kaszinó megalakult s 1836-ík évi decz. 26-án ünnepélyesen megnyittatott. A megnyitási „hirlelő czédulákat“ 9 helységbe négy futár hordta szét, s a hangversenynyel összekötött estélyen az Este-huszár-ezred lő tagú haugászkara játszott. Az alapitó tagok száma 130 volt, köztök Heves- és Külső-Szolnok vármegyék legelőkelőbb családjai is több tagjok által képviselve. Ez alapitó tagok közöl ma csupán h a t a n vannak életben: Bállá Antal, Borliy József, Vezekényi (Horner) István, Luby József, Főkövy (Obersteiner) Antal és Puky Miklós. A gyöngyösi kaszinó, fönállása óta, minden országos haza- fiúi, s kulturális czélnak előmozdítója volt, nyilvános ünnepségekkel ülte meg az országos hazafiui ünnepeket, nagynevű hazánkfiainak emlékét stb. Sőt saját körében is indítványozott s rendezett hasonczélű ünnepeket. így egyebek közt megtartotta a legnagyobb magyar: gr. Széchényi' István emlék-ünnepét, melyen „Széchenyi-alapitvány“ czim alatt ösztöndíjat alapított „a gyöngyösi gymnásium egy oly szegény tanulója javára, ki a magyar történelmet és a magyar nyelvet kitűnő szorgalommal tanulmányozza.“ A kaszinó kebelében alakult meg a „gyöngyösi műkedvelő társaság“ is. mely — rövid szünetelést kivéve — máig is virágzik, s előadásainak jövedelmeiből számos jótékony czélhoz figyelemreméltó összegekkel járul. — Itt alakult egyszersmind a „gyöngyösi vadász-társulat“ is. A kaszinói könyvtár jelenleg 1056 müvet foglal magában 1717 kötetben, melyek könyvárusi kötet szerint számítva, meghaladják a harmadfél ezeret. A gyöngyösi kaszinónak 50 év alatt volt 6238 tagja. Ez idő alatt költött: ujságlapokra 10,364 frt 73 krt; könyvekre 3,348 frt 56 krt; jótékony czélokra adott, a gyűjtéseket, s az ösztöndij-alapitványt is beleszámítva: 6,080 frt 30 krt. A jubiláris ünnep — mint gyöngyösi tudósítónk írja, — következőleg folyt le: D. e. 10 órakor Hanák Kolos, a kaszinó ez idő szerinti elnöke, a diszgyülést megnyitván, felolvastatta az ötven év előtt, decz. 26-án, a kaszinó megnyitása alkalmával felvett jegyzőkönyvet; mely után emelkedett hangulatú beszédet tartott. E beszédben élénk vonásokkal ecsetelte az 50 év elől ti viszonyokat, kiemelvén azon körülményt, hogy az egyletnek, az akkori alapszabályok értelmében, csak nemes emberek lehettek tagjai. Táncz- és egyéb társas mulatságokból — ugyancsak ez alapszabályzat értelmében — kutyák, cselédek és zsidók ki voltak zárva, s a hangászok a zenélésért 20 pint bort és 30 ezüst forintot kaptak. —Ez után lelepleztelek két alapitó tag: Be re ez Ferencz, és Hanisz Imre arczképei, kik fölött Kékes sy Kálmán igazgató tag tartott igen sükerült emlékbeszédet. Ezek után a diszgyülés véget ért. bámulásra méltó fokát, mely által úgy világtalan, mint éplátó embertársaik közöl is annyira kiemelkednek. Hogy a többi érzékek:az Ízlés,szaglás,hallás és látás egyike vagy másika az egyszerűbb, tökéletlenebb szervezetű állatoknál általán, sőt kivételkép a gerinczesek némely fajtáinál is hiányzik, az állattanból tudjuk. Olyan állat azonban aligha létezik, mely tapintó érzékkel ne bírna. A tapintó érzék finomságára s fejlődési képességére nézve az emberrel ugyan alkalmasint egy állat se mérközhetik; bizonyos azonban, hogy némely állatoknál a tapintás rendkívül érzékeny. Spallanzani kísérletei azt tanúsítják, hogy legfinomabb tapintó érzékkel a denevérek vannak ellátva. Spallanzani t. i. egy drótszálakkal s. fonalakkal sűrűn behálózott teremben denevéreket bocsátott szét, melyeknek szemeit elébb beragasztotta, s a denevérek, látásuk hiánya daczára, csupán finom érzékük által vezetve, szokott gyorsasággal s oly bizton röpked- tek szerte a teremben, hogy soha sem ütköztek a hálózat fonalaiba. — A majmok keze, az elefánt ormánya a kérődzők ajka, a madarak és kígyók nyelve, a halak bajsza szintén igen érzékeny szervei a tapintásnak. Az izlábúaknál a csápok, ollók és falámok, a férgeknél a serték és kacsok, a tüskebőrüeknél a tüskék, az űrbelüeknél a tapogatók stb. képezik a tapintás szerveit.
