Eger - hetilap, 1886

1886-11-16 / 46. szám

369

utján megválasztattak, és pedig: Város I, Makiár I. és II. negyedekben: Luga László, Zalár József, Simáczius Gusztáv és Matékovics Mór. V. 11. H. 1. H. II. negyedekben: Plank Géza, Dusárdy József, Petravich Ferencz és Ringelhanu Imre. Vár. II. Felnémeti, Czifra-Sáncz negyedekben: Dr. Akamisz Jusztin. Cseh Bertalan. Gömöri András és Kocsis Ferencz. — V. IV. II. III.

H. IV. negyedekben: Szederkényi Nándor, Butik István, és Altor- jay Sándor.

— A Katalin-tánczestély rendező bizottsága megalakult; beválasztattak a következő urak: Mészáros Kálmán, dr. Ladányi Béla, Dobrányi Lajos, Beniczky Sándor, Hranilovics Kálmán, Elek Árpád, ifj. Simonyi Károly, Szabó Béla, Ury Lajos, Farkas Gyula, Fülöp Zoltán, dr. Farkas Rudolf, Derszib Dezső, Tahy Márton, Götz Boldizsár, Gotli Ferencz. dr. Hartl Károly, Békefi Iván. E rendező bizottság teljes biztosítékot nyújt arra nézve, hogy az idei Katalin tánczestély sükerülni fog.

— Puky Miklós 80-ik születésnapja. — Karácsondról Írják november 6-iki kelettel: Tegnap ülte meg Puky Miklós hozzátartozói és barátai körében 80-ik születésnapja évfordulóját. Egykori képviselő- és menekülttársa Irányi Dániel köszöntötte fel a testi és szellemi erejének még mindig teljes birtokában levő agg hazafit, kiemelve, hogy az ünnepelt férfiú ifjú kora óta mostanáig mindig a szabadság és haladás hive és bajnoka volt. Az érdemes férfiú ugyanis már 1832-ben kezdte meg gr. Keglevich Miklós, báró Orczy István, Csiky Sándor és más hazafiakkal a harczot a Hevesmegyében akkor uralkodó udvari párt ellen, s jóllehet erélyes fellépése miatt társaival együtt fogságra Ítéltetett. kiszabadulván, lankadatlanul folytatta barátjaival együtt a küzdelmet, mely is rövid időn teljes és végleges győzelemmel végződött. — 1848-ban alispánná és országgyűlési képviselővé választatott, majd Batt hiány Lajos által hevesmegyei kormány- biztosnak neveztetett ki. a következő évben pedig Kossuth által Komáromba küldetett, mint a kormány képviselője, mindkét esetben teljes mértékben megfelelvén kötelességének. Az önvédelmi liarcz után a külföldre menekülni kényszerülvén, igazi szabadelvű és demokrata elvei iez híven polgári keresethez folyamodott, Genfben nyomdát állítván fel, amelyben a többi között Horváth Mihály munkáját, az 1848/9-iki szabadságharcz történetét is kinyomatta. Vállalata, hála szorgalmának és becsületességének, szépen jövedelmezett, ami azonban nem gátolta öt abban, hogy valamikor a haza felszabadítására alkalom kínálkozott, üzletét elhagyva, az előkészületekben társaival együtt tevékeny részt vegyen. Végre, sok évi száműzetés után hazatérvén, polgártársai ismét visszaültették azon alispáni székbe, melytől az absolutizmus győzelme után 1849-ben megválni volt kénytelen. Több év óta magányba vonult, ugyan, de azért a régi elveket vallva, a közügyek iránt ma is élénk érdeklődéssel

Ha azonban a testek súlyának érzéklésénél az izomerő is közreműködik, az esetben tapintó érzékünk sulykülöuböztető tehetsége is finomabb, vagyis tapintó szervünk által még azon suly- különbségek felfogására is képesek vagyunk, melyek oly viszonyban állanak egymáshoz, mint 39 a 40-liez. Azaz: ha például két testet egymás után megemelünk, melyek egyike 39, a másika 40 gramm sulylyal bir. az utóbbi test, súlyosabb voltát, tapintó szervünk eme működése által képesek vagyunk fölismerni. Az ide vonatkozó kísérletekből úgy látszik, hogy e 39:. 40 számarány képezi tapintó érzékünknél a sulykülöuböztető érzékiét finomságának határát.

Fedi n er azt állítja, hogy 78 és 90 uncia súly közt levő különbséget emelés által tiz ember közöl csak kettő volt képes megkülönböztetni, s hogy az emelésnél elegendő, ha-a teher eredeti súlya 140-ed részével csökken, vagy, növekszik, hogy a suly- különbség érzékelhető legyen.

Figyelemre méltó, hogy ez utóbbi esetben a sulyérzéklet együttjár az izomerő érzékidével. Tudnillik a testek emelése a lélekben nemcsak a súly, hanem egyidejűleg az izomerő felhasználásának s közremunkáiásának érzékletét is felkölti. Némely lé- lektudósok az izomerők munkásságának emez érzékletét a tapintó érzéktől megkülönböztetve, „izom érzéknek“, vagy „erő érzéknek“ nevezik. Azonban eme mindeddig eldöntetlen kérdésben: vájjon miféle idegek eszközük az izmok erő-munkájának érzékletét? a vélemények igen eltérnek, egymástól. Némelyek azt tartják, hogy ezt külön érzéklő idegek eszközük. Mások ellenben azt vélik, hogy a mozgató idegek, miután az agytól kifelé, a mozgatás ingerét az izmokhoz juttatták, viszont arra is szolgálviseltetik. A jókivánatokboz, amelyekkel Irányi felköszöntőjét bezárta, az érdemes férfiú számos tisztelője és barátja csatlakozik igaz szívvel. Gy. L.

— Bubna Ármin ezredes, az Egerben állomásozó csász. és kir. 60 sz. Appel-gyalogezred parancsnoka, változott egészségi viszonyok miatt, hosszabb szabadságra távozik Egerből. Az ezredes űr a múlt i apókban vett érzékeny búcsút ezrede tisztikarától, miután az esetre, ha megtámadott egészségében határozott javulás fordulata nem állana be, — nem szándékozik többé ezredéhez visszatérni, hanem végleg nyugalomba fog vonulni.

— A jogakadémia polgársága kebelében alakult „Olvasókör“ választmánya legközelébb egy zenévél és szavalattal egybekötött felolvasó estély létrehozásán fáradozik, saját pénztára javára. Ez alkalomból már közeledik megvalósulása czélja felé egy tisztán a jogakademia polgáraiból álló „j o gász d a 1 ár da“, mely hivatva voln i egyrészt az akadémiai hallgatók közötti társas viszonyt szorosabbra fűzni, másrészt egy oly állandó jogászdalárda alapját vetni meg, melynek feladata lenne évenkint hasonló dal és zenével egybekötött felolvasó vagy csupán dal és zeneestélyeket rendezni a segélyegylet vagy az olvasókör javára, esetleg más jótékony czélia.

— Jubilaeum. Az egri Servita-rendház köztiszteletben álló főnöke, ’főtiszt. Kerényi Imre ur, folyó hó 20-án ünnepli áldozár- ságának negyed-százados jubilaeumát. A mint értesültünk, ez alkalomból a rendtársak, valamint városunk intelligens polgárai közül számosán, ovátióban szándékoznak részesíteni nevezett házfőnököt, a ki mint buzgó pap, kitűnő társadalmi férfiú és nemes emberbarát, e kitüntetést méltán megérdemli.

Az egri joghallgatókat segélyző egylet pénztára gyarapítására évenkint a választmány által kibocsájtatni szokott gyűjtő- ivek közöl, az E. 7 jogh. által f. hó 15-én beadott gyűjtőivel) adakoztak: Szvorénvi József 5 frt, Bauer Armin, 2 fi t, Dr. Brünauer Bálint 2 frt, Csókás István 2 frt, Fischer Soma 2 frt, Dr. Kánitz Gyula 2 fid. Ignics Boldizsár 2 frt, Dr. Schvartz Dávid 2 frt, Dr. A. D. 1 frt, Dr. Brünauer Ambró 1 frt, Barna Manó 1 frt, Fógel Ágoston 1 frt, Fischer Simon 1 frt, Frank Isidor h. szak. par. 1 frt, Gál János 1 frt. Giinsberg József I frt, Hoffman Sándor 1 frt. Kassuba Domonkos, 1 frt, Káposziássy Jüsztinián 1 frt. Dr. Kohn Jágó 1 frt, Kőim Vilmos számv. őrmester 1 fi t, Kohn Dávid 1 fit. Klein Mór, 1 frt. Lakner Mór 1 frt, Ledniczky Ipoly 1 frt. Mimii Bikini d 1 frt. Pol .isik Hárman 1 frt, Preszler Ferencz 1 frt, Rosinger testvérek gym. r. 1 frt. Rofh Zsigmond 1 frt. Rti/sin Bertalan 1 frt. Dr. Schönberger 1 frt. Dr. Soltész Henrik 1 frt. Szabó Ottmár 1 frt, Szerencse Menyhért 1 frt. Zavodnik Mihály, 1 frt, Etry honvéd 50 kr. Egy másik honvéd 50 kr. Groszinan Jágó 50 kr, Holczer Jakab 50 kr, Klein József gynm. tan. 50 kr, Lusztig József, 50 kr,

nak, hogy az izmok mozgásának érzék le tét befelé, a lélekhez vezessék.

Akármin! áll a dolog, annyi bizonyos, hogy az izomérzéknek lélektani tekintetben igen nagy jelentősége vagyon. Az izom- érzék nemcsak a tapintás tér- és helyérzékletének, hanem többi érzékeink működésének kifejlődését is nagy mértékben előmozdítja. Az izomérzék eszközli a testnek, mint a lélektol különálló, külső létezőnek, a test mozgásának, az izomerő, felhasználásainak fe fogását. Ezen alapozik a test egyensúlyának fen tartása nyugvás, vagy mozgás közben; az izomerő-kímélés, vagyis bizonyos testi mozgás véghezvitelére szükséges izomerő, s izommunka előre való kiszámítása, s a hasztalan erőfecsérlés kikerülése.

Az izomerő-kímélés eredetileg ösztönszerű ugyan, de értelmes gyakorlat által igen magas fokra fejleszthető. Az épen elegendő erőnek szabatos meghatározása; az erőknek a legalkalmasabb helyen és időben való alkalmazása, s ezek folytán a test magatartásában, a testi mozgásokban s az izomerő munkálkodásában való ügyesség, hajlékonyság, könnyűség, elevenség, szilárdság, biztosság, jártasság, módosság, nemesség, fesztelenség, kellem, elegántia, — szóval: mindazon tulajdonságok, melyeket a test ama foglalkozásai közben a praktikus ész, vagy a társadalmi' műveltség, a külső tisztesség, hiedelem követel, — mindezek az erőkimélés körül kifejtett hosszas és gondos gyakorlás eredményei.

(Folyt köv.)